Rendkívüli lelet: itt váltunk el a majmoktól

2013.05.16. 16:12

Amerikai kutatók egy emberszabású ősmaradványa mellett megtalálták az eddigi legősibb majomfosszíliát Afrikában. A leletek bizonyítják, hogy a két csoport már több mint 25 millió éve különvált egymástól.

Sokmillió éves főemlősmaradványra ritkán bukkannak a kutatók, ezért is keltett feltűnést az a bejelentés, hogy az Ohiói Egyetem paleontológusai két 25 millió éves ősmaradványt is feltártak a Kelet-afrikai-hasadékvölgyben. Az egyik egy korai emberszabású állkapcsa több foggal, a másik egy majomfog egy állkapocstöredékkel. A leletek megtalálási helyének geológiai elemzése alapján nagyon pontosan meg lehetett határozni a korukat: mindkettő 25,2 millió éves. Ezek az eddig feltárt legősibb ilyen ősmaradványok.

Mindkét leletet a tanzániai Rukwa-hasadékvölgy medencéjében ásták ki, és mindkettő új fajt képvisel a tudomány számára. A Rukwapithecus fleaglei a korai emberszabásúak (hominoidák) közé tartozik, a Nsungwepithecus gunnelli pedig az ősi óvilági majmok (cercopithecoidák) képviselője. A két főemlős az oligocénban (34-23 millió éve) élt. A Nature-ben megjelent tanulmány az első, amely igazolja, hogy a két fejlődési vonal (majmoké és emberszabásúaké) már ebben a földtörténeti időszakban különvált.

Forrás: Nature
A Rukwapithecus fleaglei (balra) és a Nsungwepithecus gunnelli (jobbra) művészi rekonstrukciója (Mauricio Antón)

"A késői oligocén a főemlősök evolúciós történetének egyik leletekkel legkevésbé alátámasztott időszaka, és a rukwai lelőhely először nyújt bepillantást abba, milyen főemlősök éltek akkoriban Afrika Egyenlítőtől délre eső vidékén" - mondta Nancy Stevens, a paleontológuscsoport vezetője.

A mostani leletek előtt a legkorábbi hasonló maradványok a korai miocénből származtak, azaz több millió évvel fiatalabbak voltak. Az új felfedezés különösen jelentős azért, mert segít megoldani egy régóta fennálló ellentétet, amely a ma élő főemlősök DNS-elemzése alapján számított és a főemlősmaradványok alapján megállapított szétválási időpont tekintetében fennáll. A DNS-óra (amely a mutációk időbeli változásának vizsgálatán alapul) alapján ez a szétválás 25-30 millió évvel ezelőttre tehető. Ilyen idős ősmaradványokat azonban eddig még nem találtak. Az új leletek megerősíthetik a korai szétválást.

Az új fosszíliák az első főemlősmaradványok, amelyeket a Rukwa-üledék ezen a részén találtak. A kutatók mikroCT-vel is megvizsgálták a fosszíliákat, így sikerült háromdimenziós rekonstrukciót készíteni az ősi példányokról, amely alapján összehasonlíthatták őket más ősmaradványokkal.

A két új főemlős mellett a rukwai lelőhelyen sok más új gerinces- és gerinctelenfaj ősmaradványát is megtalálták. A késői oligocén azért érdekes, mert az utolsó pillanatképet mutatja Afrika őshonos élőlényeiről, mielőtt bekövetkezett volna a nagyszabású állatcsere Eurázsia élővilágával, mondta Stevens.