Pompejit idézi a hatalmas indonéz vulkánkitörés

2014.02.14. 12:49

Egyre több kép és adat igazolja, hogy hatalmas erővel tört ki a Kelud vulkán az indonéziai Jáva szigetén. A képek láttán az ember el sem meri képzelni, hogy milyen állapotok lehetnek a tűzhányó néhány kilométeres körzetében – olvasható a Tűzhányó blog ma éjjeli bejegyzésében.

A kitörésről már az Origón is olvashattak egy hírt, mely szerint a közelben lakók fejvesztve menekültek otthonukból. Harangi Szabolcs vulkanológust, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetőjét, a Tűzhányó blog szerkesztőjét kértük meg, hogy kommentálja az eseményeket.

Helyi idő szerint csütörtök éjjel kitört a jávai Kelud vulkán. A robbanásos vulkáni működés nem sokkal az után történt, hogy a hatóságok a legmagasabb riasztási fokozatra emelték a készültségi szintet. Ez azt jelenti, hogy onnantól bármikor bekövetkezhetett a vulkánkitörés, és valóban: mindössze másfél óra elteltével hatalmas robajjal éledt fel a mintegy hat éve szunnyadó tűzhányó.

Vulkáni hamufelhő a Kelud fölött pénteken. További képek itt, vagy a fotóra kattintva láthatók!Forrás: AFP/Juni Kriswanto

Pontos előrejelzés az oly nehezen megjósolható vulkánkitöréseknél? Igen, ezt is mondhatjuk, hiszen a helyi vulkanológusok folyamatosan követték az eseményeket. A földrengések számának emelkedésével, a hegy felszínének emelkedése alapján emelték a készültségi szintet február 11-én 3-as fokozatra, majd két nappal később 4-es szintre. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ez a néhány nap, ez a néhány óra mennyire rövid, és hogy egy vulkánkitörés milyen gyorsan bekövetkezhet. Ha nincs a folyamatos megfigyelés, akkor minden figyelmeztetés nélkül következett volna be a nagy erejű kitörés.

A vulkanológusok előrejelzése alapján a hatóságok rögtön megkezdték a menekülttáborok kialakítását. A Kelud tűzhányó Indonézia egyik legsűrűbben lakott területén fekszik, ezért a kitörés több százezer embert érint közvetlenül. Néhány órányi idő is életeket menthet: 2010. október végén szintén a pontos vulkanológiai előrejelzésnek volt köszönhető, hogy a Merapi több mint egy évszázad óta nem tapasztalt heves robbanásos kitörése során tízezrek életét sikerült megóvni.

A Kelud Jáva térképénForrás: Wikipedia

A Kelud helyi idő szerint csütörtökön, 10 perccel éjjel 11 előtt tört ki. A sötét éjszakát cikázó villámok világították be, a vulkáni hamufelhőben mozgó apró hamuszemcsék ugyanis elektromos feszültséget keltettek. A vulkáni hamufelhő 17 km magasra emelkedett, majd legnagyobb tömege nyugat felé sodródott. Ennek következtében a 200 km távolságban (ez egy bő Budapest-Miskolc távolságnak felel meg) lévő, több százezer lakosú nagyvárosban, Yogjakartában is sűrű hamuhullás kezdődött. Reggelre több centiméter szürke vulkáni hamulepel borított mindent, a repteret le kellett zárni. Ugyancsak hamulepel fedte be a tűzhányótól északkeletre lévő másik indonéziai nagyvárost, Surabayát is.

A Kelud kitörése teljesen más veszélyt jelent, mint az elmúlt hetekben a hírekben szereplő szumátrai Sinabung. A Kelud 10-20 kilométeres körzetében is néhány centiméteres horzsakődarabok hulltak, olyanok, mint amelyek Kr. u. 79-ben a Vezúv kitörésekor Pompeji városában. A gyorsan vastagodó vulkáni anyag alatt házak teteje szakadt be, ami a hírek szerint már két ember halálát okozta.

Vulkáni hamuval borított utca Yogjakartában. További képek itt, vagy a fotóra kattintva láthatók!Forrás: MTI/EPA/Bimo Satrio

Távolabb a magasba emelkedő vulkáni hamufelhőből aláhulló apró, milliméternél kisebb szemcsék jelentik a veszélyt. A nagyvárosokat beterítő vulkáni hamu még hosszú ideig gondot jelenthet, mert belélegezve súlyos légúti károsodást okozhat. Ezért a hatóságok figyelmeztetnek, hogy még Yogjakartában is javasolt a védőmaszk viselete. Már az éjszaka folyamán tízezrek menekültek el a városból. Még nem látható az a kár, ami a termőföldeken jelentkezik, a vulkáni hamu által betakart termények pusztulása élelmezési gondot is jelenthet majd.

Az 1731 méter magas Kelud Indonézia egyik legveszélyesebb és legaktívabb tűzhányója. Mostani kitörését egy a vulkán alatt lassan felfelé nyomuló, gázokban gazdag, a felső részén szinte felhabosodott és ezért óriási belső nyomást kifejtő magma okozta. A vulkán környezetében több tíz kilométer távolságban potyogtak e szétrobbanó magmatestnek hirtelen megszilárdult képződményei, a lukacsos horzsakövek, avagy habkövek. Az úgynevezett pliniusi jellegűnek besorolható (azaz a leghevesebb kitörésekhez tartozó) vulkáni működés valószínűleg elérte a VEI=4 fokozatot, ami erősnek számít (ilyen nagyságú volt az elmúlt évtizedben a közeli Merapi mellett a chilei Chaitén, a Puyehue-Cordon Caulle, valamint az izlandi Grimsvötn és a Kuril-szigeteki Saricsev kitörése).

A Kelud kalderája 2013-ban. További képek itt, vagy a fotóra kattintva láthatók!Forrás: Flickr/Forrás: Flickr/newmy

Ami azonban különleges, hogy a Kelud esetében 100 éven belül ez már az ötödik ilyen erősségű kitörés. Utoljára 1990-ben, az előtt pedig 1951-ben volt hasonló erejű robbanásos vulkáni működés a vulkánon. A kitörések pedig sokszor követelnek halálos áldozatokat. 1919-ben a vulkánról lezúduló iszapár több mint 5000 ember halálát okozta, a legutolsó nagy kitörés során, 1990-ben pedig több mint 30-an haltak meg.

Indonéziában több mint 100 aktív és potenciálisan aktív tűzhányó van, ami annak következménye, hogy az Auszráliai-kőzetlemez észak felé az Eurázsiai-kőzetlemez alá bukik. Ezzel egy több mint 3000 kilométer hosszú zónában alakulnak ki vulkánok. A kőzetlemez földköpenybe való alábukása során ugyanis jelentékeny mennyiségben jutnak ki vizes oldatok a lefelé hatoló kőzetekből, csökkentve a felette lévő szilárd földköpeny olvadáspontját, ami magmaképződéshez vezethet. Ebben a térségben voltak a történelmi idők legnagyobb vulkánkitörései, mint 1815-ben a Tambora, 1883-ban a Krakatau kitörése, és valószínűleg szintén az indonéz vulkáni ívben lévő Rinjani okozta az ezeknél is jóval nagyobb hatású 1258-as kitörést.

A Tűzhányó blogon folyamatosan olvashat friss információkat a Kelud és más vulkánok aktivitásáról.