Az Európai Unió kutatók számára indított elsőszámú ösztöndíjprogramja, a Marie Skłodowska-Curie Actions elképzelte, milyen volna, ha a periódusos rendszerben házibulit rendeznének – a vicces videó lényege, hogy megmutatja: mely elemek taszítják, melyek vonzzák egymást, sőt, egy kicsit kikacsint a nagyobb kölcsönhatásokra is.
A kémiai elemek először csak kínosan álldogálnak és telefonoznak – aztán eldurvul a buli, és beindulnak a dolgok.
A periódusos rendszer
A kémiai elemek periódusos rendszere az elemek táblázatos megjelenítése, amelyet 1869-ben Dimitrij Mengyelejev orosz kémikus alkotott meg. Mengyelejev korában még semmit sem tudtak az atommag és elektronhéj szerkezetéről, továbbá csak 60 kémiai elem volt ismert. Az orosz tudós az ismétlődő, periódusos kémiai tulajdonságok alapján foglalta rendszerbe az elemeket, azaz lényegében a növekvő rendszám, az atommagban lévő protonok száma alapján. Jelenleg 117 kémiai elemet ismerünk, ebből 92 fordul elő a Földön a természetben. Ez utóbbiakat hívjuk természetes elemeknek.
Láthatjuk, ahogy a hidroklorid párt egy másodperc alatt felbontja a cink – a hidrogén srác szomorúan kullog el, ahogy a cink pasas lenyúlja a klórlányt.
A neon és a hidrogén között semmi vonzódás nincsen – a hidrogénfiú azonban rögtön felfigyel a szénre, és kölcsönhatásba lép vele.
A szén összesen négy hidrogénatomot képes megkötni, így gyorsan odatolódnak még hárman egy nagy ölelésbe. A nemesgázok továbbra is egyedül álldogálnak, és nem kötődnek egymáshoz. Az oxigén saját magával alkot köteléket – amit aztán egy hidrogénlány rögtön szét is szakít. A víz lenyúlja a kálium barátnőjét – láthatjuk a vegyület és a kémiai elem kirobbanó reakcióját.
A videó ötletes módja annak, hogy bárki számára érdekessé és érthetővé tegyük a kémiai elemek és egymással szembeni reakcióik világát.
A felvételt a Marie Curie Actions kutatói készítették annak mintájára, ahogyan a különböző elemek valósan is kölcsönhatásba kerülnek egymással.