Víz alatti tűzhányóban vertek tanyát a cápák

Selyemcápa (Carcharhinus falciformis)

Tengerbiológusok egy cápapopulációt, valamint több más állatot is felfedeztek egy aktív, víz alatti vulkán belsejében.

A Kavachi a Salamon-szigetek tengeralatti tűzhányója, amely az egyik legaktívabbnak számít a Csendes-óceán délnyugati részének víz alatti vulkánjai közül.

Egy, a National Geographic Society által finanszírozott kutatócsoport négy napon keresztül vizsgálgatta óvatosan a nem éppen veszélytelen vulkánt abból a szempontból, hogy mennyire lenne biztonságos alámerülni a kráter belsejébe.

Mivel nem tűnt úgy, hogy kitörés fenyegetne, elkezdték feltérképezni a vulkán csúcsát,

valamint vizsgálni a kémiai és geológiai tulajdonságait. Arra is kíváncsiak voltak, milyen életformák élhetnek a tanulmányozott területen.

A Kavachi kitörése 2000. május 25-én Forrás: AFP

Víz alatti veszélyek

„Nagyon féltünk” – ezt nyilatkozta a kutatócsoport egyik tagja, Brennan Phillips a National Geographic magazinnak. Phillips szerint a vízfelszín felett és alatt egyaránt lehet hallani, ha kitörésre készül a Kavachi, a morajlás akár 16 kilométeren belül is simán észlelhető.

A Salamon-szigetek körüli víztömeg gazdag indopacifikus élővilágot rejt Forrás: Elter Tamás

A gyanús hangok hiánya ellenére minden alap megvolt az aggodalomra. Ahogy a National Geographic megírta,

senki sem tudja százszázalékos pontossággal megmondani, hogy milyen gyakran tör ki a víz alatti vulkán.

Még ha nem is lövell ki olvadt lávát, hamut és gőzt a vízbe, akkor is veszélyes lehet a búvárok számára. A lap szerint azoknak a merülőknek, akik közel merészkedtek a vulkán külső pereméhez, a forróságtól vagy a bőrt irritáló savas kémhatású víztől kellett visszahőkölniük.

A selyemcápák (Carcharhinus faciformis) esetenként több száz egyedből álló rajokba verődnek össze Forrás: Elter Tamás

A sérülések elkerülése végett a kutatók végül úgy döntöttek, hogy kamerákkal felszerelt robotokat juttatnak a vulkán belsejébe.

Amit a felvételeken láttak, az tényleg elképesztő volt: ráják, medúzák, csipkés pörölycápák (Sphyrna lewini) és selyemcápák (Carcharhinus faciformis) vertek tanyát a forró, savas, metánban gazdag környezetben.

Nem tudni, mi történne az állatokkal a kitörés során

Ezek az állatok sokkal forróbb és savasabb közegben élnek, mint amire számítanánk, de ennek ellenére nagyon jól elvannak”

– mondta Phillips. „Milyen típusú extrém környezethez adaptálódtak a megfigyelt élőlények? Milyen változásokon mentek keresztül? Csak bizonyos állatok képesek mindezt kibírni?” – teszi fel az izgalmas kérdéseket a kutató.

Habár a Kavachi a megfigyelések ideje alatt nem produkált aktív kitörést, a videó azt mutatja, hogy szén-dioxid- és metánbuborékok áramlanak fel a tengerfelszínen lévő kürtőkből, a víz pedig különleges színekben pompázik, köszönhetően a redukált vasnak és kénnek.

Selyemcápa (Carcharhinus falciformis) Forrás: Wikimedia Commons

Phillips most egy szeizmikus mérőállomást akar felállítani, valamint mélytengeri kamerákat szeretne elhelyezni. A kutató szerint azt is érdemes lenne megfigyelni, milyen módon reagálnának az állatok (például a cápák), ha valódi kitörés történne.

Csipkés pörölycápák (Sphyrna lewini) népes raja Forrás: Wikipedia Commons

„Valahogy előre megérzik, ha kitörés van készülőben, és még azelőtt elmenekülnek a kaldera környékéről, hogy a katasztrófa bekövetkezne? Esetleg csapdába esnének, majd a gőz és láva áldozatává válnának?” – tűnődött a lehetőségeken Phillips.