Ha nem bírja a ricsajt, akkor ön egy zseni

display tourist tourist  classical displaying exhibition art fine arts male nude sculpture nude male reclining nude sketch sketching human form muscle tendons shape draw drawing watch watching sit sitting women Fauno Barberini practice nudity naked bare m
Two young women practising drawing in front of the Barberini Fawn. Glyptothek Sculpture museum. Königsplatz Munich, Germany
Vágólapra másolva!
Ha folyamatosan pisszegi a kollégáit vagy a családját, miközben fontos alkotómunkát végez és síri csöndre van szüksége, mert nem tud koncentrálni, nem önnel van a gond. Legalábbis a legújabb elméletek szerint a felettébb kreatív elméknél is gyakori volt ez a jelenség.
Vágólapra másolva!

Darwin és Kafka is csöndpárti volt

Sokak számára zavaró lehet, ha zajonganak körülötte, miközben dolgozik vagy alkot. Ha elviselhetetlenül feszélyezi a lárma lehetséges, hogy ön egy zseni. A hangokra való érzékenység lehet a kulcs az átlagfeletti kreatívságra való hajlamra, legalábbis Charles Darwin és Franz Kafka – akiknél egyaránt jelentkezett az alacsony zajtűrés – esetében ezt állapították meg a tudósok.

A pszichológusok szerint irreleváns, hogy a szenzoros információk szorosan kapcsolódnak a kreativitáshoz. A híres francia író, Marcel Proust például parafával bélelt hálószobában élt, ezzel blokkolta a külső zajokat. Kafka egyszer ezt mondta: „Magányra van szükségem az íráshoz. Nem mint egy remetének – az nem lenne elég – hanem mint egy halott embernek.” Charles Darwin és Anton Csehov is köztudottan arra panaszkodtak, hogy nehezen szűrik ki a hangzavart.

A rajztanuláshoz sem árt a csend Forrás: Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported License

Összefügg a kreativitás és a csökkent zajtűrés

Az illinoisi Northwestern Egyetem kutatói száz emberen tesztelték az elméletet, hogy megtalálják a megoldást az ilyen jellegű problémára. Összefüggést találtak az irreleváns hangingerek okozta koncentrációs képtelenség, illetve a „lyukas” érzékszervi szűrés és a kreativitás között. A tesztek során már kialakultak forgatókönyvek és megoldási lehetőségek. Darja Zabelina, a Northwestern Egyetem PhD pszichológus hallgatója szerint: „Ha megfelelő módon tudnák az érintettek kezelni ezt a fajta érzékenységet, jóval tartalmasabb életet tudnának élni.”

A körülmények is közrejátszhattak

Érdekes, hogy Charles Darwinra, az evolúcióelmélet kidolgozójának ilyen hatással voltak a hangok, ugyanis világkörüli útja során is végzett kutatásokat, ahol elég sok kívülről jövő inger érte őt. Nem is beszélve arról, hogy a feleségétől (aki az unokatestvére volt) nyolc gyermeke született, akik már önmagukban hatalmas zajforrást jelenthettek a tudósnak.

Kafka és Csehov közös nevezője az írói pályán kívül a tuberkulózis volt. Kafka betegsége mellett, az önmegvető személyiségén túl komoly álmatlanságban, migrénben és emésztési zavarokban is szenvedett. A parafa hálószobában Marcel Proust csupán élete utolsó három évében élt elzárkózva, szintén egy betegség miatt, ugyanis a nappali zajok és fények súlyos asztmarohamot okoztak nála.