A szárnyaszegett Héja titkai

2015.08.20. 20:26

1942. augusztus 20-án Horthy István tartalékos repülő főhadnagy, Magyarország kormányzóhelyettese, aki közismert volt angolbarátságáról és náciellenes érzelmeiről, utolsó, 25. bevetését teljesítette volna a keleti fronton. Kora reggel, 5 óra 7 perckor, közvetlenül a felszállás után azonban Héja típusú vadászgépével Alekszejevka mellett a földnek csapódott, és szörnyethalt. Annak ellenére, hogy a vizsgálat nem állapított meg műszaki hibát, máig tartja magát az a teória, hogy a németek keze volt benne a számukra veszélyes kormányzóhelyettes halálában.

Horthy kétszer is elájult a hír hallatán

1942. augusztus 20-án verőfényes délelőtt köszöntött a budai várnegyedre, ahol a szokásoknak megfelelően ez alkalommal is Horthy Miklós kormányzó haladt a Szent István-napi körmenet élén. Az idős, 75 éves kormányzó a korát meghazudtoló, délceg tartással lépdelt a díszmenetben, mit sem sejtve, hogy idősebb fia a távoli Oroszországban repülőbalesetet szenvedett.

Horthy István tartalékos repülő főhadnagy a keleti fronton, bevetés előttForrás: MNM Történeti Képtár

Nem sokkal a Szent István-napi ünnepség megkezdése után futott be a kormányzó katonai kabinetirodájára az a távirat, amelyben a 2. magyar hadsereg főparancsnoka, 

Jány Gusztáv vezérezredes közölte, hogy Horthy István bevetés közben hősi halált halt. 

Keresztes-Fischer Lajos főhadsegéd azonnal továbbította a táviratot az ünnepségen részt vevő Kállay Miklós miniszterelnöknek, aki úgy döntött, hogy csak az ünnepi szentmise után közli a tragikus hírt Horthy kormányzóval. 

Kállay Miklós miniszterelnök (a képen jobb oldalon) csak az ünnepség végén közölte a kormányzóval a tragikus hírtForrás: Origo

Horthy ugyanis a Mátyás-templomban celebrált mise utáni ünnepségeken már nem akart részt venni, ezért annak vezetését Kállayra bízta. A szentmise után Kállay Miklós Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnökének jelenlétében közölte a rossz hírt Horthyval, a kormányzó budavári irodájában. 

Horthy kormányzó a Szent István-napi körmeneten, a budai VárbanForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Szörnyű hatással volt rá a hír. Kétszer vesztette el az eszméletét, a karomba vettem. Hihetetlenül szenvedett.” 

– emlékezett vissza Kállay Miklós a drámai pillanatokra. Horthy István halála azonban nem csak családi tragédia volt; a háborúból kiutat kereső Kállay-féle politika egyik legfőbb reménységét is elvesztették.

Tragédiának tartotta a háborút, gyűlölte a nácikat

Horthy István, a kormányzó legidősebb gyermeke egészen a második világháború kitöréséig nem vett részt aktívan a politikai közéletben. A gépészmérnök végzettségű, több nyelven beszélő, világlátott fiatalember már a 30-as évek közepétől – amikor a Mávag főmérnöke, majd később cégvezetője lett – 

fokozódó ellenszenvvel figyelte a Harmadik Birodalom egyre agresszívebb külpolitikáját, amelyet halálos veszélynek tartott Magyarország jövőjére nézve. 

 

Horthy István repülő főhadnagyi egyenruhában. Közismert volt angolbarátságáról és náciellenes nézeteirőlForrás: Wikimedia Commons

Nyíltan angolbarát nézeteket vallott. Angolszász barátságához, illetve a nyugati demokráciák iránti szimpátiájához az 1928-ban a detroiti Ford-művekben gyári munkásként, majd mérnökként ledolgozott egy év is hozzájárulhatott. Magyarország háborúba lépését tragédiának tartotta, élesen elítélte a diszkriminatív, jogfosztó zsidótörvényeket. 

Angolbarát és náciellenes megnyilvánulásaira hamar felfigyeltek a németek, 

a magyar szélsőjobb és a nyilasok szemében pedig az egyik leggyűlöletesebb személy lett, akivel szemben a „zsidóbérenc” és „defetista” jelzők voltak a legenyhébbek. 

Joseph Goebbels naplójában Németország számára rossz hírnek minősítette Horthy István kormányzóhelyettessé választásátForrás:Wikimedia Commons/Bundesarchiv

A nyilasok terjesztették el róla, hogy részeges, lump és korhely alak; érdekes módon ezt a valósággal köszönő viszonyban sem álló nyilas jellemrajzot később a kommunisták is átvették, a fiatal Horthy lejáratásához. A valóságban kiváló sportember volt, és gyakorlott kisgépes pilóta. 

Mint már a Mávag elnöke, 1939-ben Arado típusú sportgépén egyedül repült el Budaörsről az indiai Bombaybe 

egy üzleti tárgyalásra; 1940-ben pedig Edelsheim-Gyulai Ilona grófnővel megkötött házassága után ugyancsak a maga vezette repülőgéppel mentek egy hosszú, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát érintő nászútra. 

Horthy István esküvőjeForrás: Origo

A németek 1941 decemberében, Moszkva alatt elszenvedett veresége után a konzervatív körökben megerősödött az a meggyőződés, hogy a Harmadik Birodalom elveszti a háborút, és Magyarországnak minél előbb ki kell hátrálnia a világégésből. Ebben a nehéz folyamatban Horthy Istvánnak is szerepet szántak.

Ellenszenvtől kísért kormányzóhelyettesség

Horthy Istvánt komoly háttéregyeztetések után, az 1942. évi II. törvénycikkel létrehozott új közjogi intézmény, a kormányzóhelyettesi poszt megteremtette lehetőséget kihasználva, 

az országgyűlés 1942. február 19-én Magyarország kormányzóhelyettesévé választotta. 

A konzervatív körök által szorgalmazott, a szélsőjobb, valamint a legitimisták által viszont erősen támadott és Horthyt dinasztiaalapítással vádoló választásnak az volt a valós célja, hogy az idős kormányzó mellé olyan valaki kerüljön, aki szemben áll a németekkel, eltökélt abban, hogy Magyarországot kivezesse a háborúból, és száz százalékban bírja a kormányzó bizalmát. 

Propagandisztikus emlékkép Horthy István kormányzóhelyettessé választása idejéből. A legitimisták és a szélsőjobb dinasztiaalapítással vádolták a kormányzótForrás: MNM Történeti Képtár

Ebből a szempontból pedig aligha lehetett volna nála alkalmasabb személyt választani a tisztségre. A választás a németek elevenjébe talált, akik zárt ajtók mögött  

nyíltan németellenes lépésként értékelték a „kis Horthy” pozícióba emelését. 

Von Ermannsdorff budapesti német nagykövet a kormányzóhelyettes-választás után, 1942. február végén Berlinnek küldött összefoglaló jelentésében úgy jellemezte az ifjú Horthyt, mint aki még sok borsot fog törni a birodalom orra alá, angol- és zsidóbarátságának köszönhetően. 

Joseph Goebbels Hitlerrel. Mindketten igen rossz véleménnyel voltak a magyarokról, és veszélyesnek tartották a birodalomra az ifjabb Horthy pozícióba emelésétForrás: Origo

Amikor kitudódott, hogy Horthy Istvánt kormányzóhelyettesnek választják, Joseph Goebbels, a nagy hatalmú német propagandaminiszter 1942. február 4-én azt jegyezte be naplójába, hogy pozícióba kerülése „nagy szerencsétlenség” Németország számára. 

A németek kémkedtek, a nyilasok gyalázkodtak

Horthy Miklós 1953-ban Buenos Airesben kiadott emlékirataiban megemlíti, hogy egy barátja, aki véletlenül bepillantást nyert a hírszerzést is magába olvasztó Birodalmi Biztonsági Főhivatal titkos irataiba, 

ott egy igen terjedelmes dossziét talált Horthy István németekkel kapcsolatos kijelentéseiről és angolszász kapcsolatairól. 

Horthy István a keleti fronton, 1942 nyaránForrás: Wikimedia Commons

Mindez azt bizonyítja, hogy a német titkosszolgálat szinte minden lépését megfigyelte. Miután a német nyomásra kiállított 2. magyar hadsereg 1942. április végén megkezdte a kivonulást a keleti frontra, Horthy István azonnal kérte, hogy mint tartalékos repülőstisztet őt is vezényeljék a frontra. Apja erősen támogatta ebben, mondván, hogy ha mások is az életüket kockáztatják a fronton, helyes, ha ebből a családja is kiveszi a részét. Kállay Miklós, mivel túlontúl fontosnak tartotta a Horthy Istvánnak szánt szerepet, és túlzottan kockázatosnak a frontszolgálatot, élesen ellenezte a tervet. Egyik beszélgetésük alkalmával, amikor ismét szóba került, hogy nem lenne szabad kimennie a frontra, Horthy István egy marék nyilas röplapot húzott elő az íróasztalfiókjából, amelyek gyávának nevezték, és alpári hangnemben gyalázták. Közölte, megmásíthatatlan elhatározása a frontszolgálat. 

Poloskák a kijevi villában

Horthy István 1942. május 1-jén vonult be Szolnokra. Egy hónapos kiképzés, valamint a Reggiane Re-2000 Falco (Héja) típusú egymotoros vadászgépre történő átképzése után, 

július 2-án érkezett ki harctéri szolgálatának helyszínére, a keleti frontra. 

A Csukás Kálmán vezérkari őrnagy parancsnoksága alatt álló 1. szolnoki repülőosztály kötelékébe beosztva, 1942. július 4-én Sztarij-Oszkol légterében hajtotta végre első harci bevetését.

Horthy István Héja típusú vadászgépének pilótafülkéjébenForrás: Origo

Bajtársai és elöljárói visszaemlékezése szerint semmilyen kivételezést nem tűrt meg, és minden ráosztott feladatot, kapott parancsot a legjobb tudása szerint teljesített. Augusztus 6-án szerezte meg első légi győzelmét. 

A szovjet vadászokkal kialakult légi harcban több találat is érte a gépét. 

Augusztus 15-én rövid szabadságot kapott, amelyet arra használt fel, hogy a feleségével találkozhasson Kijevben.  

A házaspár részére a németek az éppen távol lévő Kitzinger vezérezredes, az ukrajnai megszálló erők főparancsnokának villáját ajánlották fel. 

 

Horthy Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőForrás: Wikimedia Commons

Horthy Istvánné „Becsület és kötelesség” című memoárkötetében emlékezett meg arról, hogy háromnapos kijevi tartózkodásuk alatt a férje mindent elmondott, amit apjával, a kormányzóval bizalmasan tudatni akart, és beavatta titkos terveibe is. 

Beszélgetéseik során nyíltan bírálta a németeket, és többször is hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen a vereségük, 

amely Magyarország vesztét okozza, ha csak időben hátat nem fordít a német szövetségnek.

Horthy Istvánné önkéntes ápolónőként Kijevben, 1942 augusztusábanForrás:Origo

Azt tervezte, hogy frontszolgálata után kirepül Angliába vagy az Egyesült Államokba, hogy megszerezze az angolszász szövetségesek támogatását. 

Utóbb kiderült, hogy a villa helyiségeiben lehallgatókészülékeket rejtettek el, 

így a német hírszerzés mindent megtudhatott beszélgetéseikről és Horthy István titkos terveiről. 

A végzetes bevetés, amit letiltottak

Kállay Miklós többször is kérlelte Horthyt, hogy rendeltesse haza Istvánt, ám ezt az idős kormányzó mindig megtagadta. 

A miniszterelnöknek rossz előérzetei voltak, így végül a kormányzót megkerülve, minisztertanácsi határozatot hozatott az ifjú Horthy hazarendeléséről. 

A parancsot a vezérkari főnök útján augusztus 16-án küldtek ki a 2. magyar hadsereg főhadiszállására. 

Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnokaForrás: Wikimedia Commons

Jány vezérezredes augusztus 19-én személyesen tájékoztatta a kormányzóhelyettest a hazarendeléséről, valamint arról, hogy a parancs értelmében nem teljesíthet több felszállást; a szolgálatát másnap, augusztus 20-án le kell adnia. 

Horthy a késő esti órákban érkezett vissza az alakulatához, de nem tájékoztatta Csukás őrnagyot az elrendelt repülési tilalomról. 

Mivel a másnapi szolgálati beosztás szerint kora reggel könnyűfelderítő gépek fedezetét kellett ellátnia kísérőjével, Nemeslaki Zoltán főhadnaggyal, úgy döntött, hogy ezt a feladatot még teljesíti.

Héja típusú vadászgépek a szolnoki 1. repülőosztály állományából a keleti fronton, 1942 nyaránForrás: Wikimedia Commons

Ez lett volna egyébként a 25. harci bevetése. Horthy István másnap hajnali fél ötkor kelt, és gyors reggeli, valamint eligazítás után beszállt a gépébe, amelynek a szerelők már előmelegítették a motorját. 

A kapott feladat szerint Nemeslaki főhadnaggyal  a 3/2 közelfelderítő-század két Heinkel He-46 típusú gépének kíséretét kellett ellátniuk. 

A felderítőket a közeli reptér felett alacsonyan körözve kellett volna felvenniük. 

Horthy István bevetés előtti eligazításonForrás: MNM Történeti Képtár

Egy-két perccel öt óra után, már világosban értek a reptér fölé, ahol a bevetési terv szerint körözni kezdtek a felderítőgépek felszállását várva. Horthy István 5 óra 7 perckor gépével 300 méter körüli magasságban egy szűkített balfordulóba kezdett, 

a gépe azonban leadva az orrát dugóhúzóba esett, és néhány perdülés után a talajba csapódott. 

A Héja kigyulladt, és Horthy István azonnal szörnyethalt.

Pilótahiba vagy szabotázs?

Alighogy eloltották a tüzet, és biztosították a helyszínt, megkezdték az egész napig tartó helyszíni vizsgálatot. Délután meglátogatta a helyszínt a hadseregparancsnok, Jány Gusztáv vezérezredes is. 

A roncsok alapos átvizsgálása során nem dokumentáltak észlelhető műszaki hibát. 

 

A kormányzóhelyettes gépének roncsaiForrás: Wikimedia Commons

A szemtanúk kikérdezése után az András Sándor vezérkari alezredes vezette vizsgáló bizottság a baleset legvalószínűbb okaként a túl szűkre vett forduló miatt a gép átesését jelölte meg azzal, hogy az alacsony magasság miatt a pilótának nem lehetett  esélye kivenni a zuhanásból a gépet. Az olasz Reggiane Re-2000 Falco típusnak 

volt egy alattomos tulajdonsága; a tömzsi és orrnehéz  gép szűk fordulóban hajlamos volt az átesésre. 

A magyar légierő által átvett példányokba – a repülőgép-vezető védelmére – utólagosan beépített páncéllemezzel erősítették meg a pilótafülkét. 

Az ezzel együtt járó jelentős súlytöbbletet és súlypontváltozást azonban nem vették figyelembe az üzemeltetési előírásban, 

a pilótáknak a saját bőrükön kellett kitapasztalniuk az ebből adódó gépvezetési nehézségeket. 

A Reggiane Re-2000 Falco típus magyar légierő állományába került példányaiba plusz védelmet jelentő páncéllemezt szereltek be, de ez tovább rontotta az amúgy is orrnehéz gép repülési stabilitásátForrás: Wikimedia Commons

Horthy István – annak ellenére, hogy nem rendelkezett túl magas repült óraszámmal a típuson –, maga is ismerte és megtapasztalta a Héjának ezt a rosszindulatú tulajdonságát. 

Egyszer 4000 méteres magasságban már dugóhúzóba került, 

de rutinos repülőként – meg a megfelelően biztonságos magasság miatt – sikeresen kivette a Héját a zuhanásból. Horthy Istvánné az emlékirataiban leírja, hogy férje elmesélte neki ezt a kalandját. Horthy fokozottan figyelt erre a problémára, ezért az özvegye szerint kizárható, hogy a mindig nagy körültekintéssel repülő férje a gép túlhúzása miatt zuhant volna le. 

Özv. Horthy Istvánné 2001-ben kiadott emlékirataiban a baleset okaként a német szabotázst tartotta a legvalószínűbbnekForrás: Origo

A visszaemlékezések közül az egyik legelgondolkodtatóbb Wágner Károly repülőzászlós beszámolója. 

Wágner zászlós vezette azt a He-46 típusú gépet, amelyet Horthy és Nemeslaki főhadnagyok vadászgépeinek kellett fedezniük. A közelfelderítő pilóta határozottan állította, hogy Horthy gépe már a forduló előtt billegni kezdett, és zuhanását megelőzően vészhelyzeti jelzőrakétát lőtt ki.

Heinkel He-46 típusú könnyűfelderítő gép a magyar légierő állományábólForrás: wp.scr.ru

Wágner zászlós a Héja második perdülése kezdetén látta meg a rakéta lobbanását, ebből pedig az következik, hogy Horthy főhadnagy azt még vízszintes helyzetben, és valami komoly hiba észlelése miatt lőtte ki.

Megválaszolt és nyitott kérdések

Az a nyilasok által terjesztett, és a szocializmus éveiben szintén ismételgetett állítás, hogy Horthy István egy előző napi esti tivornya után részegen szállt fel a gépével, minden alapot nélkülöz. 

Felesége – és maga Horthy Miklós is – nem zárták ki egy német szabotázs lehetőségét. 

A németek szemében az ifjú Horthy szálka volt, a merényletteóriában hívők szerint ez elégséges ok lehetett, hogy merényletet kövessenek el ellene.

Horthy Istvánt a kenderesi Horthy-kastély kriptájába temettékForrás: Wikimedia Commons

A magyar repülőszázad mellett németek is állomásoztak a reptéren, és a Héjákra nem vigyázott külön őrség, így elméletben hozzáférhettek Horthy István gépéhez.  

A hivatalos álláspont szerint a kormányzóhelyettes halálát gépvezetési hiba okozta. 

Hogy álhatott-e német szabotázs Horthy István gépe lezuhanásának hátterében, talán sohasem fogjuk megtudni.  

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK