Ausztráliában a csupaszorrú (Vombatus ursinus), a déli szőrösorrú (Lasiorhinus latifrons) és az északi szőrösorrú (Lasiorhinus krefftii) vombat őshonos – közülük két fajt, a déli szőrösorrút és a csupaszorrút veszélyezteti a most feltűnt rühes betegség, amely először megvakítja és megsüketíti, majd megöli az állatokat.
A Nyugat-Sydney-i Egyetem projektje erre a betegségre hívja fel a helyiek figyelmét – a kutatók szerint a kór megtizedelheti a vombat-populációt az országban, sőt, akár kihalással is fenyegetheti az érintett fajokat.
A vombatok átlagosan egy méteresre nőnek meg, és meglepően gyorsak: akár 40 kilométer per órás sebességgel is képesek futni. Vadon körülbelül 14 évig élnek, de fogságban ennek akár a duplájáig is kihúzhatják:
a világ legidősebb vombatja, Patric 30 éves,
és jelenleg Tinderen keresi a párját. Az állatok jellegzetessége a kocka alakú széklet is. Megfigyelésük és kezelésük különösen nehéz, hiszen viszonylag gyakran vándorolnak ide-oda, és ritkán telepednek le hosszabb időre egy helyen.
Az állatokat az úgynevezett szarkoptikus rüh betegség tizedeli – ezt a Sarcoptes scabiei atka okozza, amely a vombatok bőrén élősködik, és vakaródzásra készteti őket.
A folyamatos viszketés miatt az állatok sebesre vakarják a bőrüket, amely elfertőződik – a szőrük kihullik, a fertőzések következtében pedig akár meg is vakulhatnak és megsüketülhetnek.
A kutatók szerint a populáció 80-90%-a tűnhet el a betegség következtében – sőt, a kór akár az állatok kihalásához is vezethet az országban. „A vombatok rengeteget vakaróznak, mert a rühatkák beleharapnak a bőrükbe, ez pedig bakteriális fertőzésekhez vezethet, a sebek begennyesedhetnek” – mondta el a The Guardiannek Julie Old, a projekt vezetője.
A vombatok folyamatos mozgása miatt nehéz országosan összeegyeztetett akciót végrehajtani – a projekt résztvevői szerint a helyi kisebb kezdeményezések, egy-egy kisebb vombatkolónia kezelése lehet megoldás a problémára.