Lángnyelvek között látta a jövőt Nostradamus

Leghíresebb, még életében megvalósultnak tartott jóslata II. Henrik francia király halálára vonatkozott

Az emberi gondolkodás történetében mindig is kiemelt szerepet játszottak azok a teóriák és próféciák, amelyek a civilizáció jövőjével kapcsolatos kérdésekre keresték a választ. Ez alkalommal az európai kultúrtörténet leghíresebb, illetve leggyakrabban idézett látnoka, Michel de Nostredame, reneszánsz nevén Nostradamus munkásságát, illetve néhány gyakran idézett próféciáját vesszük szemügyre.

Pestisdoktorból lett királyi tanácsos

Michel de Nostredame, vagy reneszánsz, latinosított nevén Nostradamus – Ráth-Végh István szavaival élve – az újkori történelem egyik legrejtélyesebb embere. Az 1503. december 24-én a franciaországi Saint Rémy-ben született Nostradamus a családi tradíciókat folytatva, 1529-től orvosként praktizált.

Az egyetemes kultúrtörténet leghíresebb látnoka, Nostradamus a jelenkor emberének fanztáziáját is megmozgatja Forrás: Youtube

A korabeli feljegyzések szerint Nostradamus rendkívül nagy tudású, jól képzett orvos volt. Elsősorban az 1529-es, illetve az 1544-ben kitört pestisjárvány során tanúsított önfeláldozó gyógyító tevékenysége alapozta meg hírnevét.

Nostradamus emlékműve a franciaországi Salon-ban, ahol a látomásait lejegyezte Forrás: Wikimedia Commons

Az orvoslás mellett igazi reneszánsz egyéniségként a filozófia, és különösen a csillagászat, valamint az asztronómiától ebben a korban még élesen el nem különült asztrológia kérdései foglalkoztatták.

Kandalló tüzébe nézve születtek a látomások

Hosszabb olaszországi tartózkodás, illetve az 1544-es pestisjárvánnyal összefüggő majdnem hároméves országjárás után 1547-ben telepedett le az Aix közelében fekvő Salonban.

A saloni időszak mérföldkőnek tekinthető Nostradamus életében,

ugyanis itt jelentkeztek először azok a látomásai, amelyek híres próféciái megalkotásához vezettek.

Általában éjszaka, és a kandalló tüzébe nézve keletkeztek a látomásai Forrás: Zoodiac

Feljegyzései szerint alkalmanként – mindig éjszaka – „megszűnt körülötte a világ”, és a kandalló tüzébe nézve fura víziók jelentek meg lelki szemei előtt, különleges eseményekről és emberekről.

Medici Katalin királyné, II. Henrik felesége volt Nostradamus legfőbb támogatója Forrás: Wikimedia Commons

A látomásait – amelyeket a jövő üzeneteinek vélt – mindig gondosan leírta, és megpróbálta kikövetkeztetni, hogy mit jelenthetnek, illetve mikor és hol fognak megtörténni a jövő furcsa képek formájában megjelenő eseményei.

Eretnekgyanús királyi kegyenc, aki előre látta ura végzetét

A királyi pár szimpátiáját elnyert doktor mind II. Henrik, mind pedig Medici Katalin személyében befolyásos támogatókra lelt.

Nostradamusnak igen nagy szüksége volt a királyi pártfogásra,

mivel próféciáinak első, 1555-ben történt kiadása után sokan ellenséges szemmel nézték az eretnekségnek bélyegzett jövendőmondó tevékenységét.

Leghíresebb, még életében megvalósultnak tartott jóslata II. Henrik francia király halálára vonatkozott Forrás: Wikimedia Commons

Egy 1559-ben történt különös baleset miatt még nagyobb tekintélyre tett szert a királyi udvarban. Történt ugyanis, hogy a francia királyi családban kötött házassági szerződés örömére – amely Henrik leánya, Erzsébet és II. Fülöp spanyol király dinasztikus frigyét szentesítette – június 29-én háromnapos lovagi tornával egybekötött ünnepséget rendeztek.

II. Henrik francia király egykorú portréja Forrás: Wikimedia Commons

Maga II. Henrik is párviadalra állt ki az ifjú Gabriel de Lorges Montgomery lovaggal. A döntetlenre sikeredett harmadik menet miatt bosszús király a lovagi torna szabályait felrúgva, és felesége, valamint Montgomery tiltakozása ellenére, még egy mentet követelt, hogy revánsot vehessen. Mivel a királyi óhajnak nem lehetett ellentmondani, megismételték az összecsapást.

II. Henrik király és Montgomery lovag végzetes összecsapása 16. századi színezett metszeten Forrás: Wikimedia Commons

Montgomery kopjája azonban megcsúszott a király oroszlánnal díszített pajzsán, és

az eltört kopja az aranyozott sisakrostélyon keresztül az uralkodó szemébe fúródott.

II. Henrik súlyos szenvedések közepette tíz nappal később elhunyt, úgy, ahogyan azt a kortársak Nostradamus négy évvel korábban kiadott, „ A próféciák” I. fejezetének 35. verséből kiolvasni vélték:

"Az ifjú oroszlán felülmúlja az öreget

Harci mezőn páros viadalban:

Aranykalitkába kidöfi a szemét.

Két csapás/seb egy/első,

aztán meghal, kegyetlen halállal."

A jövő legendásan homályos üzenetei, a centuriák

Nostradamus saloni látomásait „A próféciák” címen először 1555-ben adták ki nyomtatásban.

Sajnos, az első lyoni kiadásból napjainkra csak néhány példány maradt fenn.

Az 1557-es második kiadást Nostradamus további 300, négysoros versbe foglalt látomással egészítette ki. Bizonyított tény, hogy ehhez 1558-ban újabb 300 verset írt, melyeket II. Henriknek szóló ajánlással látott el.

A próféciák első, 1555-ös lyoni kiadásának címlapja Forrás: Wikimedia Commons

A prózában megírt ajánlás és a fiához, Caesarhoz írt levele az egyetlen olyan, Nostradamustól fennmaradt autentikus forrás, amely bizonyos szempontokat ad próféciái értelmezéséhez.

Utóbbiban leírja, hogy szándékosan szerkesztette homályosra látomásait, mivel:

„Ha az ember leírja, hogy királyságok, pártok, vallások milyen ellentétes változásokon fognak átmenni, és a jelenlegiekkel szemben éppen az ellenkezőre fordulnak; ha én ismertetni próbálom azt, ami a jövőbe lesz, akkor a királyságok, a pártok, a vallás és hit emberei ezt összeegyeztethetetlennek találják saját elképzeléseikkel, úgy hogy kárhoztatni fogják azt…”

Nostradamus háza Salon-ban Forrás: Wikimedia Commons

Ennek ellenére Nostradamus szerint

... a képzett emberek a jóslatokat a homályosság ellenére is megfogják érteni.”

Ebben azonban biztos, hogy tévedett a mester, mivel a centuriák értelmezése körül napjainkig folynak a parázs viták. A szkeptikus kritikák szerint a négysoros versek homályossága miatt azokba jószerével bármit bele lehet magyarázni, így tulajdonképpen nincs is semmiféle racionális értelmük.

A Nostradamus hívők szerint sokmindent, köztük a nukleáris bombákat is megjósolta a saloni remete Forrás: Wikimedia Commons

A próféciákat valós tartalmú jóslatoknak tekintő "hívők” ugyanakkor azzal érvelnek, hogy Nostradamusnak számos olyan jövőbeli eseményt, illetve jelenséget kellett szavakba öntenie, amelyek – mint például a repülőgép, űrhajó, atombomba stb. – a 16. században ismeretlenek, sőt szinte felfoghatatlanok voltak.

Nostradamus fia, Caesar részére írt levelében magyarázta el, hogy miért kétértelműek a jövendölései Forrás: Live Science

Hasonlóan problematikus a jövőbeli helyszínek körülírása, illetve értelmezése, mivel az 1500-as évek közepén számos mai modern állam, mint például Olaszország vagy az Egyesült Államok, nem is léteztek.

A beteljesedett várostrom

Nostradamus egyik leghíresebb – és bekövetkezettnek tartott – jóslata a II. Henrik halálával kapcsolatos jövendölése.

Emánuel savoyai herceg, a Saint Quentin-i ostrom győztese Forrás: Wikimedia Commons

Szintén a korai, megvalósult próféciák között tartják számon a IV. centuria 8. versét,

amely Saint Quentin elfoglalására vonatkozik.

"A nagy városra gyors és hirtelen roham,

Meglepve éjszaka, az őrség félbeszakítva:

Az őrködőket és virrasztókat Saint Quentinnél

Az őrséget megölik, és a kapukat betörik."

E négysoros különlegessége, hogy konkrétan megnevezi a várost, és ugyanúgy írja le az elfoglalását, mint ahogy az 1557 augusztusában valóságosan is megtörtént.

Néven nevezett királyi összeesküvő

Szintén a rendkívül híressé vált próféciák közt szerepel a IX. centuria 18. négysorosa, amely az úgynevezett Gaston és Montmorency-féle összeesküvéséről szól.

Gaston herceg, XIII. Lajos öccse, a királyi összeesküvő Forrás: Wikimedia Commons

(Gaston herceg, XIII. Lajos öccse, valamint Montmorency Henrik, Franciaország kormányzója sikertelen összeesküvést szőttek a király és Richelieu bíboros ellen, amely miatt Montmorency-t 1632-ben tömlöcbe vetették.)

Richelieu bíboros Forrás: Wikimedia Commons

A négysoros érdekessége, hogy név szerint megemlíti Montmorency-t, és a trónörökös személyére is egyértelmű utalást tesz:

A liliomot a Dauphin viszi Nancyba

Egészen Flandriáig a birodalmi választó.

Új börtön a nagy Montmorencynek,

A szokott helyen kívül kiszolgáltatva a híres bűnhődésnek.

A „Dauphin” a francia történelmi szóhasználatban a trónörököst jelenti, Gaston pedig mint XIII. Lajos öccse, a trónöröklés rendjében a második helyen állt, azt sem elfeledve, hogy az összeesküvés időpontjában az elsőszülött fiú, a valódi dauphin, a későbbi XIV. Lajos még nem is élt.

XIII. Lajos király börtönbe vetette öccsét, ahogyan Nostradamus megjósolta Forrás: Wikimedia Commons

A másik érdekesség, hogy Montmorency-t valóban egy új építésű börtön cellájába vetették Touluse-ban. Nostradamus nem ismerhette sem a halála után hét évtizeddel később történt főúri összeesküvést, sem pedig annak részvevőit, akik a próféciák keletkezésekor még meg sem születtek.

Franco, a spanyol polgárháború és a „Riberák”

Nostradamus igazi, parázs vitákat kiváltó jóslatai a közelmúltra, illetve egyes próféciák korunkra vonatkoztathatóságával függnek össze.

Ilyennek tartják például a IX. centuria 16. versét,

amelyben olyan nevekre bukkanhatunk, amelyek a 20. század egy konkrét történelmi eseményére vonatkozik a jóslat értelmezői szerint:

„ A sapnyol Franco kilép a gyülekezetből,

A követ nem tetszik, szakadás lesz,

Riberák társai lesznek az összecsapásban,

A nagy örvénynek megtagadva a belépés.”

Francisco Franco tábornok 1936-ban katonai zendülést szervezett a spanyol baloldali köztársasági kormány ellen.

Franco tábornok ( a kép közepén) a falangisták győzelme után Forrás: Wikimedia Commons

Az értelmezés szerint a 16. versszakban olvasható „szakadás” egyértelműen a spanyol polgárháború kitörésére vonatkozik. Történelmi tény, hogy Franco legfontosabb támogatói a „Riberák”, egészen pontosan Primo de Rivera tábornok valamint José Antonio Primo de Rivera, a falangista mozgalom megalapítói voltak.

Franco (középen jobbra) Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetőjének társaságában. Franco többször is visszutasította a németek javaslatát, hogy országa lépjen be a háborúba Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Az utolsó strófában írt „nagy örvény” pedig – a Nostradamus-kutatók értelmezésében - a második világháborút jelzi. Franco nem volt hajlandó feladni Spanyolország semlegességét, és többször is elhárította Adolf Hitler ajánlatát, országa hadba léptetésére.

16. századi Führer-bunker vízió

Sokan úgy gondolják, hogy Nostradamus Adolf Hitler színrelépést és bukását is megjósolta:

"Éhségtől dühödt vadállatok fognak átúszni a folyókon

a csatatér nagyobb része Hister ellen lesz,

vasketrecben vonszolják a nagy embert, míg

Németország gyermeke semmit sem tart tiszteletben."

A négysorosban szereplő Hister név hasonlít a náci diktátor családi nevére,

és az is igaz, hogy „Németország gyermeke” semmit sem tartott tiszteletben.

Az „éhségtől dühödt vadállatok” pedig az 1945 márciusában a Rajnán átkelő angolszász, illetve keletről az Oderát áprilisban áttörő szovjet haderőt szimbolizálják a versszak értelmezői szerint.

Adolf Hitler a lengyelországi fronton, 1939-ben. A Nostradamus verssorában említett Hisztert többen is a náci diktátorral azonosítják Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A „vasketrec” jelentésére is van természetesen magyarázat; az nem lenne egyéb a Nostradamus-kutatók olvasatában, mint a berlini kancellária alatti, vastag vasbetonfalakból épített Führer-bunker, ahol Hitler 1945 áprilisában az utolsó napjait töltötte.

Az "éhségtől dühödt vadállatok" a próféciák értelmezői szerint a német haderőt szétzúzó, és a Harmadik Birodalom területére benyomuló szövetséges hadseregekre utal Forrás: Origo

Ezzel az egyik leggyakrabban idézett próféciával, illetve Hitler személyére vonatkoztatásával szemben azt szokták felhozni a szkeptikus álláspontot képviselők, hogy

„Hister”, az Al-Duna római kori elnevezése, tehát nem egy személyt takar.

Az ezzel ellentétes értelmezés szerint a harmadik verssorban a „vasketrecben vonszolt nagy ember” félreérthetetlenül személyre vonatkozik, de a második strófa értelmezéséből sem az következik, hogy egy folyam ellen vonult fel a „csatatér”.

A Közel-Keletről érkező veszedelem víziója

Érdekes a párhuzam, a 2011-es arab tavasz óta kiteljesedő közel-keleti, háborús fenyegetéssel terhelt válság, valamint az V. centuria jósversei között:

"Arab vezér, Mars, Nap, Vénusz az oroszlánban.

Az egyház uralma a tengeren összeroskad,

Perzsia táján közel jó egymillió készen

Bizáncot, Egyiptomot kígyókkal megtámadni."

Lee McCann 1942-ben a fentebb idézett 25. verssor szerinti, és az Oroszlán csillagképben leírt hármas együttállás (konstelláció) alapján 1987. augusztus 21-re tette a következő világháború kitörésének napját.

A Nostradamus által utalt arab vezér egyesek szerint az ISIS önjelölt kalifája, Abu Bakr Al-Baghdadi Forrás: AFP/-

Szerencsére huszonnyolc évvel ezelőtt nem tört ki semmiféle háború augusztus 21-én.

A Nostradamus által hivatkozott együttállás a 20. században utoljára 1998-ban következett be,

természetesen ekkor is világégés kitörése nélkül. A próféciából konkrét dátumokat levezető Nostradamus-kutatók rendre felsültek számításaikkal; így köztük Jean Charles Fontburne is, aki 1983-ra tette a harmadik világháború kitörését.

A legújabb értelmezések szerint Nostradamus az iszlám állam terrorszervezetre utal a z V. prófécia 25-ik versében Forrás: ISIS

A 25. verssor egyik újabb értelmezésében az arab vezér nem más, mint a mostani válságot eszkaláló terrorszervezet, az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakra al-Baghdadi. Bizánc a nyugati világot szimbolizálja, a „Perzsia táján” várakozó tömeg pedig a két kultúrkör, a nyugati-keresztény civilizáció, és az iszlám közötti háborús összecsapásra utal.

Világvége, dátum nélkül

Ami a legvitatottabb a nostradamusi életművel kapcsolatosan, az a világvége kérdése. A centuriák egyetlenegy olyan verset sem tartalmaznak, amely akár direkt vagy közvetett módon a „világ”, vagy ha úgy tetszik, az emberi civilizáció végét jövendölné meg.

Nostradamus fiához írt levelében ugyanakkor megemlíti, hogy „az időknek is lesz végzetük”,

amelyet nem a látomásai, hanem számításai alapján a 3. évezred végére tett.

Róma pusztulása. Nostradamus nem tesz konkrét említést a világvégéről Forrás: Wikimedia Commons

Konkrét dátumot azonban nem adott meg a 16. századi francia látnok. A IV. centuria 100.-ik versében - amely héthónapos nagy háborút emleget – egyes értelmezések szerint Nostradamus a harmadik világháború eljövetelét jósolta meg, amely után a béke és a jólét hosszabb periódusa fog az emberiségre köszönteni. Reméljük, hogy mindebből azonban csak a hosszú és termékeny béke időszaka fog megvalósulni.