A Science tudományos folyóiratban aggasztó tanulmány jelent meg a háziméhek helyzetéről – a kifejezetten veszélyes deformáltszárny-vírus (DWV) terjedését a tanulmányban szereplő kutatás szerint ugyanis az ember idézi elő, méghozzá
a méhkolóniák kereskedelmével szerte a világban.
A vírus fő terjesztője a nyugati mézelő méh, azaz a háziméh (Apis mellifera), a fertőzött rovarok már Új-Zélandon és Észak-Amerikában is megjelentek. A DWV ekkora távolságokat sokkal hosszabb idő alatt járna be természetes körülmények között, de "hála" az emberi tevékenységnek, a vírus terjedése felgyorsult.
A DWV-ről röviden
A deformáltszárny-vírust (deformed wing virus, DWV) először Lengyelországban írták le, ma már széles körben elterjedt, megtalálható Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában is. Az erősen fertőzött méhek szárnya felpödrődik, röpképtelenné válnak, a potrohuk felduzzad, és élettartamuk jelentősen megrövidül. Azok a családok, melyek a téli időszakra fertőzött, gyenge egyedekkel készülnek, sokkal nagyobb eséllyel teljesen kipusztulnak tavaszra.Az Exeteri, Sheffieldi és Salfordi Egyetem kutatói 17 ország 32 helyszínéről elemezték a háziméhek genetikai mintáit, valamint a rajtuk élősködő varroa atkákét is, amelyek szintén hozzájárulnak a méhek nagyszámú pusztulásához.
A varroa, más néven ázsiai méhatka (Varroa destructor) a háziméh ektoparazitája (külső élősködője) csak a méhek kolóniájában élősködve képes szaporodni. Az atka megtapad a rovar testén, és annak szövetnedveiből táplálkozik, miközben további kórokozókat, például vírusokat terjeszt. Az erős fertőzöttség okozta betegség, a varroatózis, az egész méhcsalád pusztulását okozhatja.
„A kutatási eredmények megerősítik, hogy a DWV okozza a varroa atkával fertőzött kolóniák pusztulását, és azt is, hogy a vírus az európai méhektől érkezett” – mondta el Stephen Martin, a Salfordi Egyetem professzora a BBC-nek.
A kutatók szerint a deformáltszárny-vírus azért olyan veszélyes, mert az ezt terjesztő atka a méhlárvákból és a felnőtt állatokból is táplálkozik. Ennek a kétszeres pusztításnak tudható be, hogy az elmúlt években több millió méh esett a DWV áldozatául.
A kutatók szerint az elsődleges megoldás az lenne, ha a méhkereskedelemben sokkal komolyabb ellenőrzéseket vezetnének be, így talán kevesebb fertőzött méh jutna át a határokon.