Megvan a legnagyobb, kettőscsillag körül keringő bolygó

A Kepler-1647b művészi illsuztrációja

Megtalálták az eddigi legnagyobb bolygót, amely kettőscsillag körül kering – jelentették be csillagászok az Amerikai Csillagászati Társaság mai ülésén. Az égitest ráadásul a lakhatósági zónában van.

A Kepler-1647b a cirkumbináris bolygók közé tartozik, vagyis olyan planéta, mely két csillag körül kering. A hatalmas, Jupiter méretű égitestet a NASA Goddard Űrközpontjának munkatársai fedezték fel a Kepler űrteleszkóppal.

A Kepler a következő módszerrel dolgozik: amikor a bolygók áthaladnak a napjuk előtt, akkor csillaguk fénye kicsit elhalványul. Ezt a halványodást látni lehet a fénygörbékben (fedési módszernek, vagy tranzitmódszernek nevezzük az eljárást). A masszív adathalmaz értelmezésében automatikus szoftverek segédkeznek, amelyek megtalálják azokat a néhány óráig tartó piciny elhalványulásokat is, amit a csillaguk előtt áthaladó bolygók okoznak.

Illusztráció a csillagai előtt elhaladó Kepler-1647b-ről Forrás: © 2016 Lynette Cook

Természetesen a cirkumbináris bolygókra nehezebb rátalálni, mint az egyetlen csillag körül keringőkre” – nyilatkozta a kiadott sajtóközleményben William Welsh, a Kepler-1647b-t leíró tanulmány társszerzője. Sokkal problémásabb, és több időt vesz igénybe az ilyen típusú bolygóknak a megerősítése. A Kepler-1647b okozta fényességváltozásokat például már 2011-ben észrevették, de csak 5 évvel később, amatőrcsillagászok segítségével sikerült bizonyítani, hogy azokat egy planéta okozza. Az eredményeket az Astrophysical Journal legújabb számában fogják közölni.

A Kepler-1647b művészi illusztrációja Forrás: © 2016 Lynette Cook

A holdjai akár élhetőek is lehetnek

A Kepler-1647b összesen 3700 fényévre van tőlünk és körülbelül 4,4 milliárd éves lehet. Két csillaga van, melyek a Napunkhoz hasonló égitestek, az egyik kicsivel nagyobb a másik pedig valamivel kisebb, mint a mi központi csillagunk. A bolygó tömege és sugara akkora, mint a Jupiteré, így ez az eddigi legnagyobb cirkumbináris bolygó, amit valaha felfedeztek.

„Azt gondolná az ember, hogy a nagyobb bolygók létezését méretük miatt könnyebb megerősíteni” – mondta a publikáció másik társszerzője, Jerome Orosz.

A mostani helyzet azért más, mert a Kepler-1647b keringési ideje nagyon hosszú, 1107 nap alatt kerüli meg csillagait.

A Kepler-1647b más cirkumbináris bolygókkal összehasonlítva Forrás: © 2016 Lynette Cook

Emellett a többi cirkumbináris bolygóhoz képest meglepően messze kering csillagaitól, érdekesség viszont, hogy a lakhatósági zónán belül található. Mivel azonban a Kepler-1647b egy gázóriás, életet nem valószínű, hogy találnánk rajta.

Ha azonban vannak holdjai, azok jó eséllyel rendelkezhetnek az élet megjelenéséhez szükséges feltételekkel, tették hozzá a kutatók.

Lakhatóság ide vagy oda, vélhetően rengeteg hosszú keringési periódusú cikrumbináris bolygó létezik a Kepler-1647b-n kívül, ezek megtalálásában nyújthat segítséget a Jupiter méretű planéta felfedezése, összegezte az eredmények fontosságát Welsh.