Ötezer éve élt gazdagok temetőjét vizsgálják a Pilisben

2016.03.02. 14:36

Az ötezer éve élt elit temetőjét tárja fel Bondár Mária, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának régésze Pilismaróton. Ez az időszak azért különösen izgalmas, mert a Kárpát-medencében is több nagy fejlesztés született, például a kerék és a kocsi, ami alapvető hatással volt a társadalomra.

„A késő rézkor intenzíven kutatott időszak, hiszen ebben a periódusban született a legtöbb őskori innováció. Ilyen a kerék, a kocsi, bizonyos fémötvözetek elterjedése, a ló háziasítása, az állatok igavonó erejének hasznosítása.

Mára már megdőlni látszik az a nézet is, hogy minden innováció Mezopotámiából ered, a Kárpát-medencében ennél korábbi kocsi- és kerékleletek vannak” – mondta az mta.hu-nak Bondár Mária, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kutatója, aki egy 2015-ben megjelent önálló kötetben összegezte a pilismarót-basaharci késő rézkori temető tudományos feltárásának eredményeit.

A Kárpát-medencében a késő rézkorban (Kr. e. 3600/3500–3000/2800) a mai Bulgáriától Németországig terjedő területen látszólag egységes anyagi kultúra jött létre. Az úgynevezett badeni vagy péceli kultúra népét sokrétű, gazdagon díszített, különleges kerámiák jellemezték.

A földművelés mellett állattartással is foglalkoztak, már ismerték a négykerekű kocsit, az ökrök vontatta szekerek segítségével pedig nagy távolságra szállíthattak különböző cikkeket.

Kiválasztottak temetői

A 110 hamvasztásos sírt rejtő pilismarót-basaharci temetőt az 1960–1970-es években a 11-es út közelében tárták fel Torma István vezetésével. Az elhunytakat itt nem urnákban temették el, a hamvakat a kijelölt területen a földre helyezték, köréjük tették a tárgyakat, majd a sírt különböző méretű kövekkel fedték be.

Kőpakolásos sír feltárás közben. A badeni kultúra népe halottait teljes testi valójában („csontvázasan”) és hamvasztva is temette, néhány esetben különleges, emberformájú edényekbe tették a hamvakat, olykor nagyobb kővel (sztélével) jelölték a sírhalmot

Forrás: Torma István \ mta.hu

A kutatási projektben a régészeti elemzést  Bondár Mária végezte, aki korábban a késő rézkor másik kiemelkedő lelőhelye, a 436 síros Budakalász-Luppa csárda temető leletanyagát feldolgozó csoport vezetője volt. Mindkét temetőnél arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy különböző telepeken élt közösségek kiválasztott tagjait temethették e szakrális helyekre.

Az eredményeket ismertetve Bondár Mária elmondta, hogy a leletanyag különböző szempontok szerinti vizsgálata mellett a hamvasztásos temető esetében is igyekeztek rekonstruálni a temető „benépesedését”. 

A sírokból nagyszámú edénymelléklet, valamint több, az egykori elithez köthető, ritkaságnak számító tárgy került elő. A csiszolt és pattintott kőeszközök nyersanyagforrása a Bakonytól Szlovákiáig terjed, elemzésüknek köszönhetően következtetni lehet az őskori kereskedelemre. 

Presztízstárgyak. Pecsétlő és agyaggúla

Forrás: Hannos Miklós \ mta.hu

A hamvasztásos temető egyedülálló antropológiai vizsgálata

A hamvakból meghatározható antropológiai alapadatok (nem és halálozási életkor) a késő rézkorból alig ismertek, így a pilismaróti temetőnek Köhler Kitti antropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet munkatársa által elvégzett embertani feldolgozása módszertani szempontból is példaértékű a szakértők szerint.

A 110 temetkezésből 46 sírban volt elegendő mennyiségű kalcinátum (csontmaradvány), 26 sírba mindössze egy-két csontszilánk került, 38 sírban pedig semmilyen emberi maradvány nem volt. A vizsgálatok alapján öt esetben csak az életkort lehetett meghatározni (két gyermek, és három felnőtt: 15-39, 20-39, valamint egy 20-59 év között). Hat alkalommal pedig a biológiai nemet is meg lehetett állapítani (négy 20-59 év közötti férfi és két ugyanilyen korú nő volt).

Miniatűr edény

Forrás: Bondár Mária \ mta.hu

Mint Bondár Mária kiemelte, az utóbbi években lényegesen kibővült a régészettudomány eszköztára. Kiderült, hogy még a több ezer éves halottak csontjaiban is izolálható a DNS. Mikrobiológiai, archeogenetikai és izotópkémiai elemzések elsődleges információkat adnak a halott származásáról, egészségi állapotáról, betegségeiről. A táplálkozásra, vízfogyasztásra, környezeti elemekre utaló adatok pedig közvetett módon rávilágítanak az egyén társadalmi helyzetére is.

„További kutatásainkat ebbe az irányba szeretnénk kiterjeszteni, így a régészeti és természettudományos elemzések helyes értelmezésével közelebb juthatunk a korabeli élet, környezet és társadalom egy-egy szegmensének egyre pontosabb meghatározásához” – vélekedett Bondár Mária.

KAPCSOLÓDÓ CIKK