Ritka albínó delfint észleltek Kaliforniában
A három éves delfinborjat először 2015 szeptemberében figyelték meg az öböl vizein
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Nem ez az első eset, hogy a kaliforniai Monterey-öbölben egy rendkívül ritka albínó delfint sikerült megfigyelni. Ráadásul, ezt az egyedet már két évvel korábban is látták.
Fiatal Moby Dick bukkant fel a kaliforniai partvidéken
Egy három év körüli albínó delfinborjat észleltek a San Francisco közelében fekvő Monterey Bay vizein, és a kis jövevény teljesen egészségesnek tűnik – nyilatkozták tengerbiológusok a Live Science tudományos ismeretterjesztő portálnak. A rendkívül ritka albínó Risso-delfin borjat a Blue Ocean Whale Watch bálnalesekre szakosodott vállalkozás hajójáról fedezte fel a személyzet június 7-én, 3 tengeri mérföldre (mintegy 5 kilométerre) Moss Landing-tól.
Ami különösen érdekessé teszi a mostani észlelést, hogy
ezt a fiatal egyedet már 2015. szeptember 29-én is sikerült megfigyelni a környéken
– mondta el Kate Cummings természetkutató, a vállalkozás társtulajdonosa.
Albínó cetet korábban, 2014-ben is láttak a cetekben különösen gazdag Monetery-öböl térségében. „Az albínó egyedek hihetetlenül ritkák a természetben, és úgy hiszem, ez az egyetlenegy ilyen Risso-delfin az egész kelet-pacifikus térségben – nyilatkozta a szakember
A fehér testszín rontja az albínó állatok túlélési esélyeit
Az albínó állatok, mint ez a delfinborjú is, a miatt fehérek vagy halvány rózsaszínűek, mert a festékanyagot termelő pigmentsejtjeik nem, vagy csak rendkívül gyenge hatásfokkal működnek. A teljesen fehér albínó cetek bármennyire kedves látványt nyújtanak,
többnyire súlyos egészségi problémákkal küszködnek.
A festékanyag hiánya miatt ezek a cetek védtelenek a nap UV-sugárzásával szemben, és általában gyenge a látásuk, valamint a hallásuk is.
A fehér szín pedig sokkal feltűnőbbé teszi őket a potenciális zsákmányállatok számára,
ami szintén rontja a túlélési esélyeiket.
Amikor Kate Cummings és kollégái felfedezték a fiatal albínó Risso-delfint, az éppen az anyja mellett úszott szorosan egy népes, mintegy ötven egyedből álló csordában. A méretes delfinrajban számos fiatal egyedet azonosítottak a kutatók.
A Risso-delfinek (Grampus griseus) gyakran alkotnak úgynevezett óvodákat, azaz olyan delfincsordákat,
amelyek csak nőstényekből és a borjaikból állnak.
A kutatók által megfigyelt népes delfincsapat valószínűleg azért úszott be az öbölbe, hogy ott kedvenc zsákmányukra, kalmárokra vadásszanak.
Előfordulhatnak az Adriai-tengerben is
A kozmopolita Risso-delfinek a fogascetek alrendjébe (Odontoceti) és a delfinfélék családjába (Delphinidae) tartozó tengeri ragadozó emlősök. A sarki tengerek kivételével mindhárom nagy óceáni medencébe előfordulnak,így a nyugat-európai partvidéken sem mennek ritkaságszámba.
A brit szigeteken már többször találtak partra vetődött példányokat, a mediterrán medencében pedig a Földközi-tenger nyugati vidékén, illetve az Adriai-tengerben fordulnak elő.
Jelentős egydszámban figyelhetők meg az Azori-szigetek térségében,
illetve a Csendes-óceánon Új-Zéland vizein, valamin Észak-Amerika nyugati partvidékén.
A Risso-delfin 2,5 -4 méteres testhosszal, és átlag 3-3,5 mázsás testtömeggel rendelkezik. Amiről könnyű felismerni: a magasra domborodó és lekerekített fej, valamint, hogy más delfinfélékkel szemben nincsen „csőre".Az ámbráscetekhez hasonlóan csak az alsó állkapcsaikban ülnek fogak. A Risso-delfinek kizárólag lábasfejűeket zsákmányolnak.
Kisebb, általában 5-6 egyedből álló rajokban élnek. A megfigyelések szerint a Risso-delfinek családjai igen összetartóak. A Risso-delfin nem számít veszélyeztetett fajnak.