Emlékhely lesz Szulejmán szultán szigetvári türbéje

Az idős uralkodó a nagysikerű "Szulejmán" című tévésorozatban. A padisah hetvekét éves volt, amikor 1566 nyarán Szigetvár ostromához fogott

Hamarosan még részletesebb vizsgálatokkal folytatja az ásatásokat a szigetvári-turbéki lelőhelyen a Szulejmán-kutatócsoport. Egy a napokban megjelent kormányhatározat csaknem 145 millió forintos forrást biztosít a nemzetközi jelentőségű sírkomplexum teljes körű feltárására és védelmére. A közeljövő terveiről a kutatócsoport egyik vezetője, Pap Norbert professzor exkluzívan nyilatkozott az Origónak.

Augusztustól folytatódik viághírű oszmánkori település feltárása

A kormány is elismerte a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen azonosított kulturális örökségi értékek kiemelkedő jelentőségét. Augusztustól folytatódik a már megtalált szultáni türbe és a dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor, valamint az erődítmény további komplex régészeti kutatása.

Szulejmán szultán Szigetvár ostromának utolsó napjaiban hunyt el az oszmán táborban, 1566. szeptember 7-én Forrás:History.com

A Magyar Közlönyben a közelmúltban publikált

kormányhatározat döntött a feltárásban érintett ingatlanok állami tulajdonba vételéről,

egyúttal gondoskodik a lelőhely tudományos kutatásának, régészeti feltárásának folytatásáról, amelynek koordinációjával a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft-t bízta meg.

A hódoltság idején a muszlim világ egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált

Az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb szultánja – aki a Szulejmán című népszerű televízió sorozatból is jól ismert - feltehetőleg 1566. szeptember 7-re virradóra, a török katonai ostromtáborban hunyt el 72 éves korában, a Baranya megyei Szigetvár határában. I. Szulejmán halálát az ostromot vezénylő Szokollu Mehmed nagyvezír parancsára negyvennyolc napig titokban tartották a hadsereg előtt.

A boszniai születésű Szokollu Mehmed nagyvezír szerb szülők gyermeke volt. Pargali Ibrahimhoz hasonlóan, alacsony sorból küdötte fel magát az oszmán Birodalom második emberének. Domenico Custos rézmetszete, 1601-ből Forrás: History.com

A Pécsi Tudományegyetem kutatói úgy vélik:

az uralkodó belső szerveit helyben temették el,

majd megjelölték a táborhelyet, amely fölé az ostrom utáni években egy türbe épült. Az első hiteles források 1575-76-ban tesznek említést először a szultáni síremlékről, és Szulejmán türbéje 1692-ig bizonyosan fennmaradt.

Szigetvárnál találták meg Szulejmán szultán türbéjét és a köré épült zarándokvárost. 2016-ben az ostrom 450.-ik évfordulón a török miniszterelnök-helyettes látogatta meg Szulejmán szultán frissen fltárt síremlékének maradványait Fotó: Polyak Attila - Origo

A sírhely mellé dzsámit, derviskolostort, kaszárnyát és más létesítményeket építettek,

mivel a hódoltság idején Szulejmán temetkezési helye az egyik legfontosabb muszlim búcsújáró hellyé nőtte ki magát. A Pécsi Tudományegyetem nemzetközi kutatócsoportja egy régi oszmán város maradványait is azonosította, ahová egykor zarándokok tömegei látogathattak el.

Terítékre kerül a derviskolostor és a kaszárnya is

„A legfontosabb dolog az állami felelősség kinyilvánítása ebben a kérdésben, ami elismerése a 2013-ban, a turbéki szőlőhegyen kezdődött munkánknak, és lezárása egy évszázados folyamatnak" –mondta Pap Norbert a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója,

aki emlékeztetett, hogy Szulejmán szultán sírja után már 1903 óta folyt a kutatás.

Dr. Pap Norbert, a nemzetközi kutatócsoport egyik vezetője Fotó: Polyak Attila - Origo

A múlt év végén meghozott rendelet gondoskodik a kiemelt fontosságú oszmán kori lelőhely védelméről. A mostani kormányhatározat arról szól, hogy a terület sorsát hosszabb távon rendezik, amelyben az állam felelősséget vállal és megfelelő pénzösszeget szán arra, hogy a terület jelenlegi tulajdonosait kárpótolja.

Oszmán hercegnők, Szulejmán szultán leszármazottai,is meglátogatták világhírű ősük tavaly feltárt temetkezési helyét Fotó: Polyak Attila - Origo

Az áttörő kutatási eredményeket látva a török- és a magyar állam is bizonyos forrásokat biztosított a feltárás folytatásra,

ám a jelenleg rendelkezésre álló keretnél jóval nagyobb összegre van szükség ahhoz,

hogy a kutatók kifinomult és bonyolult kérdéseket is meg tudjanak válaszolni. A most kapott források segítségével többek közt távérzékelési és más műszeres vizsgálatokat, valamint jelentősebb földmunkákkal járó ásatásokat tudnak elvégezni a szakemberek.

Fodor Pál turkológus professzor, a nemzetközi kutatócsoport másik vezetője Fotó: Polyak Attila - Origo

Bár a tervek szerint folyamatos a feltárás, - a kutatók most is épp előkészítenek egy újabb ásatást -, a projekt rendelkezésére bocsátott 145 millió forint lehetővé teszi, hogy a következő egy-két hétben újragondolják a munkálatok intenzitását, amely így nagyobb, komplexebb, és gyorsabb lehet.

A feltárás nemzetközi visszhangot kapott Fotó: Polyak Attila - Origo

Korábban nem volt reális lehetőség - többek közt - az erődítmény bástyáinak vizsgálatára, vagy az árkok további feltárására. Közben megtervezték a dzsámi szomszédságában fekvő derviskolostor nyugati szárnyának a feltárását is, jelenleg az engedélyeztetés, a szükséges munkaerő biztosítása, és a különböző szerződések megkötése zajlik.

Nem néhány épületből álló település, hanem oszmánkori város lehetett

A táj képe természetesen nagyban megváltozott az elmúlt évszázadokban, ám Pap Norbert és Fodor Pál professzorok kutatócsoportja szinte teljes bizonyossággal állítja:

nem csupán pár épület, hanem egy szakrális jellege miatt jelentős település állt egykor a zsibóti Szőlőhegy vidékén,

ami oszmánkori értelemben valószínűleg városnak számított.

Az oszmánkori település a hódoltsági idők egyik legfontosabb muszlim zarándokhelye lehetett Fotó: Mudra László - Origo

Maradtak erre utaló jelek, és az is kétségtelen, hogy a most feltárt maradványok egy nagyjelentőségű szultáni építményhez tartozhattak, 16. századi oszmán díszítésekkel.

Távérzékelési vizsgálatokat fogunk végezni több hektárnyi területen, majd bonyolult elemzéseket hajtunk végre"

– hangsúlyozta Pap Norbert. –„Kamerákat röptetünk a terület felett, és a különböző időszakokban leadott jelek alapján, valamint a feltárt apró különbségekből következtetünk."

Sokáig úgy vélték, hogy a Turbék határában álló kápolna helyén volt a szultáni türbe Fotó: Polyak Attila - Origo

Az eddigi kutatások már beazonosítottak bizonyos főbb utakat és útkereszteződéseket, azonban szükség van további geofizikai módszerek bevetésére is. A kutatók a talaj néhány méterét átvilágítva igyekeznek épületek vagy ember alkotta képződmények nyomára bukkanni, amelyek - feltárásuk után -további új információkkal szolgálhatnak a hódoltsági település életéről.

Az idős uralkodó a nagysikerű "Szulejmán" című tévésorozatban. A padisah hetvenkét éves volt, amikor 1566 nyarán hozzáfogott Szigetvár ostromához Forrás: Szulejmán

„Keresünk keresztény és muszlim temetőket, hulladékgödröket, fürdőt, karavánszerájt és boltokat" – tette hozzá Pap Norbert. – „Számos funkciójú magán- és középületről tudunk, ami létezhetett egy zarándokvárosban. Ám egyelőre ezeknek még nincs nyoma" - nyilatkozta a kutatásvezető.

Már bizonyos, hogy kulturális-turisztikai emlékhely lesz a feltárási terület

A szájhagyomány alapján a szigetvári Magyar – Török Barátság Parkban, valamint a turbéki Segítő Boldogasszony templomban végzett korábbi ásatások nem jártak sikerrel.

Akkoriban merült fel, hogy a törökök emléktürbét építenek a parkban.

A Magyar-Török Barátság Park Szigetvár határában. Tévesnek bizonyult az az elképzelés, hogy egykor itt állt a szultáni sátor Fotó: Polyak Attila - Origo

A turbéki ásatási eredmények azonban mindent megváltoztattak: miután a kutatócsoport megtalálta a török történelem legnagyobb nemzeti hőse halálának helyszínét, ezt elfogadva lemondtak az emléktürbe felépítéséről. Egyelőre a török kormány részéről még nem érkezett semmilyen hivatalos felvetés vagy terv a magyar félhez arról, hogy a törökök mit szeretnének a feltárás helyszínén.

Szulejmán türbéje Isztambulban Fotó: Polyák Attila - Origo

Az ismert jövőbeli tervek szerint szeretnék a világtörténelmi jelentőségű Szulejmán-sírkomplexumot az európai műemléki hagyományoknak megfelelően feltárni, megőrizni és bemutatni. A hosszú távú elképzelések között szerepel egy, a türbét és környezetét bemutató,

európai színvonalú és jelentőségű, kulturális-turisztikai emlékhely kialakítása.

Török hagyományőrzők Szigetváron Fotó: Polyak Attila - Origo

Egy, a nyilvánosság számára létesített látogatóközpont néhány értékesebb leletet hozna kézzelfogható közelségbe, miközben filmek és kiállítások segítenének értelmezni mindazt, amit az emlékhelyen láthatunk.

A török miniszterelnök-helyettes megszemléli az ásatásokon előkerült leleteket Fotó: Polyak Attila - Origo

A török és magyar szakemberek illetve hatóságok egyetértenek abban, hogy a feltárt becses maradványokat - megfelelő védelem mellett - be kell mutatni a nagyközönségnek.