Ez történhet, ha eltűnik a sarki jég

A távolodő hatalmas jégmező és a kontinens közötti szakaszon egyre több jéghegy jelenik meg

A sarki jégtakarók olvadásának felgyorsulását 1988-óta aggódva követjük, egyre több kérdés merül fel és csak az utóbbi évtizedekben kezdtük megismerni a folyamatok hátterét.

Jégkorszakban élünk

A földtörténet 90 százalékában nem létezett jégborított terület bolygónk felszínén. Jelenleg jégkorszakban élünk, azaz a Föld nagy területein jégtakaró található, amely meghatározó a klímaviszonyokra nézve.

Ehhez alkalmazkodtunk, erre épül létformánk, társadalmunk és ehhez alkalmazkodott a szervezetünk. Fennmaradásunk és kényelmünk záloga a folyamatosan módosuló klímán belüli radikális változások elkerülése, és jégkorszakunk védelme, „szinten tartása". Ehhez azonban az emberiség még nem elég fejlett, így ki vagyunk téve a természetes klímamódosító folyamatoknak, valamint az antropogén klímamódosító tényezőknek, mintegy a létünk és fejlődésünk melléktermékének. Valójában a saját környezetre és globális klímára gyakorolt hatásunkat sem ismerjük elegendő részletességgel ahhoz, hogy ideális döntéseket hozzunk.

A távolodő hatalmas jégmező (Larsen C) és a kontinens közötti szakaszon egyre több jéghegy jelenik meg Forrás: NASA

A klímaváltozás és az ember

Az 1950-es évektől tapasztalható légköri CO₂-koncentráció növekedés félelmetes mértéket öltött. Ma már nem kérdés, hogy az üvegházhatású gázok - elsősorban a légkör infravörös energia felvevő képességének növelésével - jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. A grönlandi, az antarktiszi és a trópusi hegyi gleccserekből származó jégmagok azt mutatják, hogy a Föld klímája reagál az üvegházhatást okozó gázok változásaira.

További bizonyítékok nyerhetőek ki fák évgyűrűiből, óceáni üledékekből, a korallzátonyok elhalt anyagából, és üledékes kőzetrétegekből, amelyek arra utalnak, hogy a jelenlegi felmelegedés körülbelül tízszer gyorsabb, mint a korábbi jégkorszakok végén tapasztalható visszamelegedések átlagos sebessége. Az is bebizonyosodott, hogy a sarkvidékek felmelegedése egyértelműen az emberi tevékenységre vezethető vissza (Monaghan et al. 2008). 100 északi-sarki és 20 déli-sarki meteorológiai állomás 1900 és 2008 között gyűjtött adatait futtatták le különböző szimulációkon, de csak azok a szimulációk adták ki a valós hőmérsékletváltozást, amelyek figyelembe vették az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A szélsőséges európai időjárási eseményekre leginkább a sarkvidék állapota van hatással. Az Északi-sarkvidék drámai olvadása már most olyan extrém időjárási körülményeket idéz elő, amely több száz millió embert érint Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában. Mindez leglátványosabban a halálos nyári hőhullámokban és árvizekben nyilvánul meg. Jennifer Francis, az Egyesült Államok Rutgers Egyetemének sarkvidéki éghajlat szakértője attól tart, hogy nem lesz időnk előre felismerni a sarkvidékek melegedésének a sűrűn lakott területeken jelentkező káros hatásait. Ide sorolják a dollár milliárdos károkat okozó 2009-2010, 2010-2011 és 2013-2014 évi negatív és pozitív havazási rekordokat Európában, valamint az uralkodó szélirányok megváltozását és az ebből következő kiszámíthatatlan éghajlati anomáliákat. Ilyen közvetlen kapcsolat mutatható ki a rekordméretű kaliforniai aszállyal is.

A kutatók 2004-ben előre jelezték ezeket az eseményeket, de most azt mondják, hogy a bekövetkezésük jóval gyorsabb volt a vártnál. Dim Coumou a potsdami Klíma Kutató Intézet éghajlatváltozással foglalkozó szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyorsuló tendencia még sok meglepetést tartogat. Számos súlyos krízist hoznak egyértelmű összefüggésbe a sarkvidékek megváltozó állapotával. Például a 2000 emberéletet követelő 2010-es pakisztáni áradásokat, amelyek további 20 millió ember megélhetését befolyásolták, és egyértelműen a sarkvidéki felmelegedéstől fellépő blokkhatásra vezethetők vissza.

Csupán Oroszországban és csak a 2010-es évben 50 000 halálos áldozatot írtak a sarkvidéki problémákra visszavezethető hőhullámok számlájára. A Grönland feletti légrétegek gyorsütemű változásának tüneteként fogható fel a Sandy hurrikán károkozása is. A tudósok úgy vélik, hogy a sarkvidéki jég nyári olvadásához köthető, Grönland feletti blokkoló légköri viszonyok megakadályozták, hogy a hurrikán mint a legtöbb esetben, észak-keleti irányba haladjon az Atlanti-óceánon, elkerülve a lakott szárazföldi területeket.

Az átlagos felszíni hőmérséklet-változás alakulása 1986-2005, valamint várható alakulása 2081-2100 között (az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi munkacsoport jelentéséből). A hőmérséklet adatok a felmelegedés mértékét, és nem a várt átlagos felszíni hőmérsékletet fejezik ki és nem számolnak az ökoszisztémát radikálisan kibillentő eseménnyel, csupán a jelenlegi trendekre alapoznak Forrás: NASA

11 szervezet, köztük a Sarkvidéki Tanács és hat egyetem által összeállított jelentés szerint kritikus dátum közeleg, amely a teljes ökoszisztémánkat kibillenti az egyensúlyából (Carson 2016). Ez a fordulópont felrúgja az elkövetkező évtizedekre felállított modelleket, évtizedes közelségbe hozza az ökológiai katasztrófát.

Az elmúlt 150 év során az emberi tevékenység 280 ppm-ről 400 ppm-re emelte a légköri széndioxid szintjét (Climate Change 2014). Az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi munkacsoport (Intergovernmental Panel on Climate Change) jelentésében 1300 független kutató egyetért abban, hogy a jelenlegi trendek követése a hőmérséklet emelkedés további gyorsulásához vezet.

Az emberiség tevékenységeinek a földi klímára gyakorolt hatása bizonyított tény, ugyanakkor ma már ott kellene tartanunk, hogy részleteiben és teljeséggel ismerjük és kontroláljuk az antropogén folyamatokat, minden területen.

A jégmagokban található légköri minták és a közelmúlt légköri méréseinek elemzésével egyértelműen kimutatták, hogy a légköri szén-dioxid koncentráció az ipari forradalom óta radikálisan és korábban soha nem tapasztalható módon megnövekedett (NASA 2017). A diagram x tengelye éveket, y tengelye pedig szén-dioxid-koncentrációt (PPM) jelenít meg Forrás: NASA

A jég olvadása a közvetlen veszélyeken túl társadalmi és geopolitikai, valamint biztonsági kockázatot is hordoz magában. Új hajózási útvonalakat nyit meg, és új, korábban vastag jégtakaróval borított ásványlelőhelyeket tesz hozzáférhetővé, ami számos konfliktus forrásává válhat a közeljövőben. Kanada, Oroszország és Dánia kiélezett ellentéte látványos mértéket öltött a 2010-es évekre, amely nem csak a nyersanyagkutató expedíciókban, de költséges felkészülésben is megnyilvánul.

Láthattuk, hogy hogyan befolyásolja a jégborítás a klímát, hogyan segíti a jégmagok elemzése a kutatókat a klímafolyamatok megértésében és milyen törékeny kölcsönhatásban áll a felszín az energiamérleggel. A következő részben az erdők, gyepterületek és vizes élőhelyek szerepével foglalkozunk majd. A legérzékenyebb rendszerelemek után azt tárgyaljuk, mit tehet az ember különböző szinteken, hogy előnyösen befolyásolja a folyamatokat.

Írta: Bakó Gábor

A cikk eredetileg a National Geographic Magyarország oldalán jelent meg.