Mint arról a Science című tudományos folyóiratban beszámolnak, a Deepstack nevű szoftver mintegy harminc kiváló, a Nemzetközi Pókerszövetség által kiválasztott hivatásos pókerjátékost vert meg egy négy hétig tartó decemberi bajnokságon, amelyen a kártyajáték egyik legbonyolultabb változatát, a No Limit Texas Hold'em-et játszották.
A tudományos közlemény szerint a mesterséges intelligencia
a tipikus emberi tulajdonságnak számító intuíció egyfajta verziójának köszönhette győzelmét.
"A szoftver azáltal győzött, hogy betöltötte a rést az úgynevezett tökéletesen informált játékok (dáma, sakk, gó) és a tökéletlen információjú játékok (mint amilyen a póker) között" - olvasható a beszámolóban.
A "tökéletesen informált játékokban" minden játékos tud mindent arról, ami a játszmában a döntéshozatal előtt történt.
Ezekkel ellentétben a pókerben a logika és a megérzés egyvelegére van szükség,
mert a legtöbb esetben a játékos nem tudja, hogy mi lesz ellenfele következő lépése. A kanadai és a cseh tudósok szerint a Deepstack kifejlesztett egyfajta intuíciót, és azt tovább finomította azáltal, hogy elmélyült tanulással minden döntésnél kiigazította a stratégiát.
A póker hagyományosan a mesterséges intelligencia nagy kihívása,
mert a résztvevők nem ugyanabból a perspektívából látják a dolgokat, és nem ugyanazokkal az információkkal rendelkeznek - mutatott rá Michael Bowling, a kutatás vezetője.
A Deepstack a folyamatos megoldás nevű technikán alapul, amelynél a program konkrét helyzetekre határozza meg a stratégiát, nem kényszerül tekintetbe venni a játszma egészét. "Minden helyzet egy mini pókerjáték.
Egy nagy pókerjáték megoldása helyett e kicsi pókerjátékok millióit oldja meg.
E megoldások mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy a rendszer javítson intuícióján, és összességében megértse, miként működik egy pókerjáték" - magyarázta Bowling.
Átlagosan három másodpercre van szüksége a szoftvernek egy-egy döntéshez.
Az Albertai Egyetemen 2006 óta dolgoznak pókerszoftveren.
2008-ra kifejlesztették a Polaris programot, amely már ért el némi sikert az emberi pókerjátékosokkal szemben, végül 2015-re elkészült a Cepheus, amely hibátlanul játszotta a póker népszerű verzióját, a Texas Hold'em-et.
A játékelméleten alapuló eredményeknek számos terület vehetik hasznát.. A játékelmélet a matematika olyan, más tudományágakhoz nehezen besorolható interdiszciplináris ága, amely azt vizsgálja, hogy olyan helyzetekben, amikor minden résztvevő lehetséges döntését befolyásolhatja a többi résztvevő döntése, mi a racionális döntés.
A játékelmélet alapjait a magyar származású világhírű tudós, Neumann János fektette le 1928-ban
megjelent munkájában. Az elméletet jelentősen továbbfejlesztette az 1944-ben megjelent, és Oskar Morgenstern matematikus-közgazdásszal közösen publikált „The Theory of Games and Economic Behavior" című művében.
A játékelmélet leginkább a matematikát, a közgazdaságtudományt, a szociológiát illetve a számítástechnikát érinti, de komolyan merít belőle a mesterségesinetlligencia-kutatás is. A játékelmélet továbbfejlesztésében végzett tevékenységének elismeréseként 1994-ben Harsányi János magyar származású közgazdász - megosztva - elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat.