Kis magyar lottótörténelem nem csak hatvan évben

2017.03.07. 19:52

Hatvan éve, 1957. március 7-én rendezték meg Magyarországon az első 1945 utáni lottóhúzást. Az egyik legnépszerűbb szerencsejáték még a Monarchia idején, osztrák közvetítéssel terjedt el hazánkban.

Mária Terézia is kedvelte a szerencsejátékokat

A lottót, vagy ahogyan a „boldog békeidőkben", az Osztrák-Magyar Monarchia korában hívták, a lutrit, az 1897. évi IV. törvénycikkel kodifikálták a magyar jogrendbe a német-osztrák osztálysorsjáték mintájára. A népszerű szerencsejátéknak azonban ennél lényegesen hosszabb múltra nyúlnak vissza a gyökerei az egykor volt Duna-menti birodalomban.

Mária Terézia 1751-es uralkodói pátensével engedélyezte a genovai, azaz az ötös lottó bevezetését, először az osztrák és cseh tartományokbanForrás: Wikimedia Commons

Mária Terézia királynő az 1751-ben kiadott uralkodói pátensével először csak az osztrák és a cseh tartományokban engedélyezte a genovai rendszerű lottójátékot, állami monopóliumként.

Az uralkodó a játékszervezési jogot azonban koncesszióba adta a kor híres lottószakértőjének,

Octavio Cataldi grónak, aki ezért évi 260 ezer forintot volt köteles megfizetni a kincstárnak.  A 18. század derekán ez ugyan mesés összegnek számított, ám a kiváló üzleti érzékkel megáldott arisztokrata így is milliókat keresett a szerencsejátékon, mivel a koncessziós díjon felüli bevétel kizárólag őt illette meg.

Mária Terézia, és férje Lotharingiai Ferenc gyermekeik társaságában. A királynő 1763-ban engedélyezte, hogy Erdélyben és Bánátban is szervezhessenek fogadásokatForrás: Wikimedia Commons

Az élelmes gróf 1763-ban kieszközölte az udvartól, hogy Pozsonyban és Budán is szervezhessen lottófogadásokat a játékszenvedélytől fűtött derék magyar alattvalók legnagyobb örömére.

Hazafias meggyőződésből fordultak el a "labanc" lutritól

A genovai szenátorválasztásból kialakult szerencsejáték olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy az udvar 1770-től Erdély illetve Bánát területére is kiterjesztetté a koncessziót,

ahol „kis lutri" néven szervezték a fogadásokat.

Cataldi gróf 1771-ben bekövetkezett halála után élelmes bankárok lobbiztak a biztos és busás jövedelmet garantáló lottó-koncesszió megszerzéséért, ám időközben az udvar is rájött, hogy sokkal többet kereshet a polgárok játékszenvedélyén, ha nem közvetítők kezébe adja a szervezés jogát. A magyar népnyelvben csak kalapos királyként emlegetett II. József császár megérezve a könnyen jött csengő tallérok finom illatát,

II. József császár saját kezébe vette a lottójáték szervezéstForrás: Wikipedia

1787-ben kelt legfelsőbb uralkodói elhatározásával egyszerűen saját kézbe vette az osztrák tartományok lottószervezési jogát. A 19. század derekán,

az 1848-as forradalom és szabadságharc eltiprása után jelentősen visszaesett a lottózási kedv.

1849 után, a Bach-önkényuralom éveiben a passzív rezisztencia sáncai mögé visszavonult polgárság egyszerűen hazafiatlan cselekedetnek tartotta azt, hogy a „labanc" eredetű szerencsejátékkal támogassa az osztrák elnyomó rendszert. A nagy összeborulás, az 1867-es kiegyezés után nem csak a magyar királlyá koronázott Ferenc József személyével, hanem a „labanc" lottóval szemben is megenyhült a nagyközönség.

Ferenc József koronázási ünnepsége 1867-ben. A kiegyezés után a közvélemény nem csak az uralkodóval, hanem a "labanc" lottóval szemben is megenyhültForrás: Wikimedia Commons

Ennek jegyében már a koronázást követő évben,

1868-ban létrehozták a Magyar Királyi Lottóigazgatóságot,

amely ettől kezdve nem Bécset, hanem a felelős magyar kormány büdzséjét gyarapította évi hárommillió jó aranyforinttal. Az 1897-es „lottóreform" gyakorlatilag a második világháború végéig kitartott.

Kapitalista csökevény és a dolgozók öröme

Az 1948 után totális hatalmat kiépítő Rákosi-diktatúra a „proletár erkölcsiség" nevében gyanús kapitalista csökevényként tekintett a lottójátékra. Az „ imperialista lottónak" ezért nem sok keresnivalója maradt a fényes szocialista jövőt boldogan építő dolgozó nép körében.

A kommunista hatalom csak a totót támogatta ezekben az években.

 

A Rákosi-időszakban a lottóra mint kapitalista csökevényre tekintettekForrás: Magyar Országos Levéltár

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után kiépülő Kádár-rendszer, okulva a rákosista közelmúlt durva túlkapásaiból, hatalomra kerülése után a korbács és mézeskalács politikájának jegyében számos népszerűségnövelő, illetve hangulatjavító intézkedést tett. E törekvésekbe illeszkedett az állami szerencsejátékok, köztük a lottó újraszervezése is.

Az 1956 után lassan kibontakozó kádári konszolidáció ismét életre hívta a lottótForrás: Fortepan

A pénzügyminiszter az 1957. január 17-én kihirdetett 4/1957 (I. 17.) PM. számú rendeletével felhatalmazta az Országos Takarékpénztárt a lottójátékok megszervezésével. Az ekkor elfogadott lottószabályzat szerint a fogadók 90 számból kihúzott 2, 3, 4, illetve 5 szám alapján juthattak jelentősen emelkedő összegű nyereményhez.

Lottósorsolás a paksi kultúrotthonban 1967-benForrás: Fortepan/Bakó Jenó

A lottóértékesítésből befolyt bevétel 40 %-a a költségvetést illette meg, 60 %-a pedig a nyereményalapba került.

Nem csak pénzt, hanem lakást, nyaralót, és kocsit is lehett nyerni a Kádár-lottón

A második világháború utáni első lottóhúzást kereken hatvan évvel ezelőtt, 1957. március 7.-én tartották meg. Nem kellett túl sokat várni Fortuna mosolyára sem; a legelső öttalálatos szelvényt alig hat héttel az első játék után húzták ki – a boldog nyertes akkoriban mesésnek számító 880 ezer forintot vihetett haza.

Lottóhúzást és tárgynyeremény sorsolást közvetít a Magyar Televízió, 1959-benForrás: Rádió És Televízió Újság - Fortepan

Az 1960-as 70-es években különösen nagy népszerűségnek örvendett az 1991-ben megszüntetett, a lottóhúzást kiegészítő tárgynyeremény-sorsolás.

Ha valaki nem vitte el az álomnyereményt, még mindig a szerencse kegyeltjévé válhatott

lakás, családi ház, vagy azokban az időkben különösen becses értéknek számító személygépkocsi megnyerésével.

A népszerű énekesnő, Cserháti Zsuzsa lottószámokkal, 1972-ben. Az 1960-as 70-es években különösen népszerű volt a tárgynyeremény-sorsolásForrás: Mhsz - Fortepan

Általában minden hónapban tartottak egy tárgynyeremény sorsolást is. 1957 és 1977 között 505 öröklakás, 224 családi ház illetve üdülő, és 590 gépkocsi talált gazdára. A legtöbb öröklakást a lottó újraindításának második évében, 1958-ban nyerték, kereken hatvan ingatlant. A népszerű ötös lottó monopóliuma csak 1988-ban tört meg, ebben az évben, október 29-én vezetették be ugyanis a hatos lottót .

Lottózó az 1960-as évek elején, BudapestenForrás: Budapest Főváros Levéltára - Fortepan

További érdekes adat, hogy

ekkor még a hatoslottószelvény ára megegyezett az ötös lottóéval, ami - írd és mond -, 10 forint volt egységesen .

A rendszerváltás utáni első évtizedben az 1999. október 4-én bevezetett skandináv lottóval színesedett tovább a szerencsevadászat palettája.

Sárváron adták fel az eddigi abszolút nyereményt fialó szelvényt

Az elmúlt hat évtizedben nem csak a játéklehetőségek gyarapodtak, hanem a telitalálatok nyereményösszegei is egyre magasabbra kúsztak. Az egymillió forintos álomhatárt először 1959-ben lépte át a lottósorsolás.

Ez az összeg akkoriban komoly vagyonnak számított.

Az ötmillió forintos plafont viszont csak 1986-ban törték át, három évvel később, 1989-ben pedig tízmillióra hízott az addigi abszolút rekord.

A főnyeremény megütésének matematikailag roppant csekély az esélyeForrás: Thinkstock

A rendszerváltás után a nyereményplafon is rakétasebességgel emelkedett; 1992-ben érte el először a 100 millió forintos, 1994-ben pedig az 500 millió forintos rekordösszeget. A magyarországi lottótörténet első, egymilliárd forint feletti főnyereményét 1999-ben vitte el egy szerencsés fogadó.

Az ötös lottó 50. játékhetén a nyeremény 2 milliárd 540 ezer forint volt, 2002-ben. Ma már évente elvisznek milliárdos főnyereménytForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az eddigi abszolút rekordot jelentő jackpotot 2003. november 29-én vették fel:

5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forintot. A rekordnyereményt fialó szelvényt egyébként Sárváron adta fel a szerencsés fogadó.

 

Sokkal nagyobb az esélye, hogy megmásszuk a Mount Everestet

A milliárdos határt ma már minden évben átlépik. Akármennyire is bizsergető eljátszadozni azzal a gondolattal, hogy egyszer mi magunk ütjük meg a milliárdos, vagy sok százmilliós főnyereményt, matematikailag ennek roppant kicsi a valószínűsége.

Egy idős nő tölti ki szelvényeit az Oktogonon lévő fogadóirodában, miután ismét óriási nyeremény, mintegy 2,2 milliárd forint várható a 2008-as  3. játékhéten az ötös lottónForrás: MTI/Honéczy Barnabás

Nem túl egzakt hasonlattal élve, matematikailag

jóval nagyobb annak az esélye, hogy oxigénmaszk nélkül megmásszuk a Mount Everestet,

minthogy elvigyük az ötöslottó főnyereményét. A számok nyelvén mindez a következőket jelenti: az ötöslottón a telitalálat esélye 1: 43 949 268 , a hatoslottón 1: 8 145 060, a skandináv lottón viszont már „csak" 1: 3 362 260.

Matematikailag jóval nagyobb az esélye, hogy megmásszuk a Mount Everestet, mint hogy elvigyük az ötös lottó főnyereményétForrás: Steam

A lottón a telitalálat esélyei tehát roppant alacsonyak. Hogy mindezek ellenére mégis miért olyan népszerű ez a szerencsejáték? Mert mindenki aki lottózik, abban bízik, hogy egyszer talán ő lesz a kiváltságos 1: 43 949 268.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK