Jézus névvel ellátott temetkezési ládát mutattak be

Bizánci pénzérméket mutat egy régész az Izraeli Antikvitások Hivatalának nemzeti kincseket őrző tanulmányi raktárában, a Jeruzsálemtől mintegy 30 kilométerre, nyugatra fekvő Bét Semes városban 2017. március 19-én. Az ókori leleteket tároló intézmény először nyílt meg a sajtó munkatársai számára, és egybeesik egy gazdag bizánci és a korai kereszténység idejéből származó tárlat bemutatásával, amelyet a szervezők a húsvéti időszakban a világ minden tájáról a Szentföldre látogató zarándokok érdeklődésére számítva állítanak ki

Húsvét előtt az Izraeli Régészeti Hatóság bepillantást engedett raktárába, és megmutatott több első századi tárgyat is.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) barlangszerű raktárában egy ősi, kőből készült temetkezési láda, osszárium a Jézus nevet viseli,

de nem az újszövetségi Jézusét.

Az izraeli régészek szerint ugyanis 2000 évvel ezelőtt a Szentföldön gyakori név volt a Jézus, vagyis Jesua név, és eddig mintegy harminc Jézus nevet viselő osszáriumot találtak.

Noha az archeológusok mostanáig nem találtak direkt régészeti bizonyítékot a bibliai Jézus létezésére, az utóbbi években talált tárgyak nagyban segítik korának megértését. A jó hír, hogy ma már nagyon pontosan rekonstruálni tudjuk a mindennapi életet Krisztus idejében – jelentette ki vasárnap Gideon Avni, az IAA régészeti részlegének vezetője.

Bizánci pénzérméket mutat egy régész az Izraeli Antikvitások Hivatalának nemzeti kincseket őrző tanulmányi raktárában, a Jeruzsálemtől mintegy 30 kilométerre, nyugatra fekvő Bét Semes városban. Az ókori leleteket tároló intézmény először nyílt meg a sajtó munkatársai számára, és egybeesik egy gazdag bizánci és a korai kereszténység idejéből származó tárlat bemutatásával, amelyet a szervezők a húsvéti időszakban a világ minden tájáról a Szentföldre látogató zarándokok érdeklődésére számítva állítanak ki Forrás: MTI/EPA/Jim Hollander

A valódi keresztre feszítés nem egyezik a szokásos keresztény ábrázolásokkal

Izrael a világ egyik legjobban feltárt helye, ahol évente mintegy háromszáz ásatást folytatnak, köztük ötven nemzetközi kutatócsoport, például amerikai és japán. Minden évben mintegy negyvenezer tárgyat ásnak ki a földből, amelyek harmada a korai keresztények életéről tanúskodik. A történészek ma már tudják, hogy mennyi ideig tartott az utazás az egyes városok és falvak között, ahol Jézus prédikált, és milyenek voltak akkoriban azok a helyek.

Pontosan meg tudják határozni az ország akkori állapotát, az IAA raktárában például megtalálhatók az akkoriban széles körben használt mészkő csészék és tálak. A használati tárgyak mellett találtak egy olyan osszáriumot is, amely egy vasszeggel átszúrt sarokcsontot rejtett a hozzá szögelt famaradványokkal együtt. Eddig ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy zsidó szokás szerint temették el a római keresztre feszítés egyik áldozatát, ugyanis a zsidók abban az időben a halottakat sziklasírokba temették, majd később csontjaikat kőből készült osszáriumokba helyezték.

Ez a lelet nagyban segített megérteni a keresztre feszítés módját:

eszerint az elítéltek lábait a kereszt oldalaihoz szögezték. Valószínűleg Jézussal is így tettek, ami nem egyezik a szokásos keresztény ábrázolásokkal.

Avni szerint Jézus létezését nem cáfolja, hogy nem találtak fizikai bizonyítékot rá, mert abban az időben egymillió ember élt a Szentföldön. Jisca Harani kereszténységet kutató tudós szerint az uralkodók és hadvezérek vésették kőbe emléküket, miközben Jézusnak a szavai maradtak fenn.