Láthatatlan tömeggyilkos rejtőzött a tó mélyén

2017.04.18. 16:33

Több mint harminc évvel ezelőtt fullasztó köd lepte el a kameruni Nyos-tó környékét, a katasztrófa több mint 1700 ember életét követelte. Még most sem tudni biztosan, minek a következtében szabadulhatott ki a tó fenekén felgyülemlő gyilkos gáz.

1986. augusztus 21-én történt az egyik legfurcsább, legbizarrabb katasztrófa a történelemben. Mindenféle előjel nélkül az inaktív vulkánon fekvő Nyos-tóból több százezer (egyes becslések szerint 1,6 millió) tonna szén-dioxid robbant ki a levegőbe – olvasható a Science Alert tudományos portál összeállításában. 

A halálos felhő 100 kilométer per órás sebességgel terjedve borította be a vidéket, összesen 1746 embert és 3500 háziállatot fojtva meg. Érdekesség, hogy a növényvilág szinte semmilyen kárt nem szenvedett, kivéve a tó közvetlen környékének vegetációját. 

A tó körüli 25 kilométeres körzetben az éltető levegőt teljesen kiszorította a szén-dioxid, az egész esemény egy bibliai csapásra hasonlított.  Sokakat álmukban ért a fulladás, az áldozatok egy részének az orrából és a szájából szivárgott a vér. Még a legyek is élettelenül hevertek a földön. A holttestek bőrének elszíneződése alapján feltételezik, hogy a gázfelhő oldott sósavat is tartalmazott. 

A Nyos-tó közvetlenül a katasztrófa után

Forrás: Wikimedia Commons

A kevés túlélők egyike volt Joseph Nkwain, aki három órával a tragédia után ébredt fel. Így számolt be az eseményről a Plymouth Egyetem kutatójának: 

Nem tudtam beszélni. Eszméletlen lettem. Képtelen voltam kinyitni a számat, mert valami elképzelhetetlenül rossz szagot éreztem. Hallottam a lányom horkolását, amiben semmi természetes nem volt, iszonyúan hangzott. Próbáltam az ágyához menni, ám ekkor összeestem... Sérülések voltak a karomon, de nem tudom, hogyan szereztem őket. Beszélni szerettem volna, de nem kaptam levegőt... A lányom addigra már halott volt.” 

A tömeges mérgezést kiváltó eseményre a mai napig nem találtak kielégítő magyarázatot a tudósok.

A mai napig nem tudni, hogy történhetett meg a katasztrófa

Annyi biztos, hogy a Nyos-tóból augusztus 21-én, éjjel 21 órakor hatalmas mennyiségű szén-dioxid szabadult ki. Mivel e gáz nehezebb a levegőnél, hamar lesüllyedt a völgyekbe, és beterítette az egész környéket. Normál esetben a több százezer tonna szén-dioxid a tó mélyén van csapdába ejtve, ezen a napon viszont valami kirobbantotta onnan. 

David Bressan, a Scientific American magazinban azt írta, hogy a meder repedéseiből előtörő vulkáni gázok feloldódnak a vízben és a tó legmélyebb tartományaiban koncentrálódnak. A trópusi forróságnak köszönhetően a meleg víztömeg „fedőrétegként" funkcionál a mélyebben lévő hideg víz felett. 

A mai napig nem tudni, mi tette lehetővé, hogy a mélyben található, gázokkal szennyezett víz a felszínre törjön. Elképzelhető, hogy földrengés, földcsuszamlás vagy vulkánkitörés okozta a jelenséget, esetleg heves esőzés keverte fel a vízrétegeket. Bármi is legyen az igazság, katasztrofális következményekkel járt. 

Egy elpusztult szarvasmarha a tó környékén

Forrás: Wikimedia Commons

„A tó átvitt értelemben véve felrobbant, a jelenséget a szaknyelv limnikus kitörésnek nevezi. Ennek során a vízből előtörő gáz 91 méter magasba lövellt, és kisebb cunamit idézett elő” – írja az Atlas Obscura

Konkrét, kézzel fogható tudományos magyarázatok híján néhányan összeesküvés-elmélettel álltak elő. Eszerint a kitörést egy bomba felrobbantása okozta, a katonai kísérletet pedig az izraeli és a kameruni kormányzat titokban végezte el. Ezt a vad elképzelést ugyanakkor semmivel sem sikerült bizonyítani. 

A tavak tehermentesítésével is próbálkoznak

Furcsa, de két évvel a 86-os katasztrófa előtt egy hasonló kitörés játszódott le a Monoun-tó esetében, akkor 37 emberrel végzett a gyilkos szén-dioxid. Akárcsak a Nyos-tónál, ekkor sem derült ki, mi váltotta ki a folyamatot. 

A tavak gáztartalmának kivonására évek óta nagy erőfeszítések történnek, hogy megelőzzék a kitöréshez elegendő mennyiség felhalmozódását. 2001-ben mérnökök egy csoportja szívócsöveket engedett a tóba, majd 2011-ben újabb csövekkel próbálták tehermentesíteni a tavakat a halálos gázoktól. 

A tó nem sokkal a katasztrófa után

Forrás: Wikimedia Commons

Egy másik probléma is felmerült azonban, méghozzá az, hogy a tó körüli sziklafalak az idők folyamán meggyengültek, és egy kisebb fölmozgás hatására bármikor leomolhatnak. A természetes gát megsemmisülésével a víz akadálytalanul elönthetné a környékbeli falvakat. Bár azóta egy mesterséges gát is létesült egy lehetséges katasztrófa elhárítására, ez sem mondható biztos védelemnek.