Átmeneti fegyverszünet a bálnavértől vörös óceánon

2017.08.30. 16:31

Lefújta a japán bálnavadászhajók elleni idei tengeri hadjáratát a Sea Shepherd természetvédő szervezet, mert elmondása szerint nem tudják tartani a lépést a távol-keleti ország katonai és gazdasági erejével – adta hírül az MTI. A radikális módszereiről elhíresült szervezet azonban perspektivikusan nem mondott le arról, hogy a jövőben is szembeszálljon az Antarktiszi Bálnavédelmi Területen minden évben felbukkanó japán bálnavadász flottával szemben.

A Sea Sheperd nem vonul végleg vissza

Az 1977-ben megalapított radikális természetvédő szervezet több mint 12 éve harcol a Csendes-óceán déli részén folyó bálnavadászat ellen, és ez idő alatt bálnák ezreinek életét mentette meg, sikeresen felhívva a világ figyelmét az egyébként védett területen folyó értelmetlen vérontásra. 

A Sea Sheperd egyik hajója manőverezésével igyekszik megakadályozni a japánok bálnavadászatát

Forrás: Sea Sheperd

A Sea Shepherd három hajóján, a Steve Irwinen, a Bob Barkeren és a Sam Simonon 

mintegy 100 önkéntes vesz részt a világ 22 országából, köztük Japánból és Magyarországról is  

a nemegyszer radikális és veszélyes, ám igen hatékony természetvédelmi akciókban. Paul Watson, a szervezet Green Peace-ből kivált alapítója közölte, hogy a déli-óceáni bálnavédelmi akciókra általában Ausztráliából kifutó hajóik idén nem szállnak tengerre, mert a vadászat akadályozásához immár más stratégiára és taktikára lesz szükség.

Paul Watson kapitány, a Sea Sheperd tengeri természetvédő szervezet vezetője

Forrás: Sea Sheperd

A Sea Shepherd új terveken dolgozik, tehát szó sincs arról, hogy véglegesen visszavonulna a déli vizekről, és „kapitulálna" a japán bálnavadászlobbi előtt. Ezt csak akkor teszik meg, ha Japán végleg felhagy az Antarktiszi Bálnavédelmi Területen presztízsből folytatott értelmetlen bálnamészárlással.

Japán cinizmus. Hajóikra - az 1986-os bálnavédelmi moratórium kijátszására - a "kutatás" feliratot festik fel

Forrás: Sea Sheperd

"Rájöttünk, hogy Japán katonai eszközöket alkalmaz, a Sea Shepherd hajóinak mozgását valós időben figyeli műholdak segítségével. És ha tudják, hogy adott pillanatban hol vannak a hajóink, akkor nagyon könnyen elkerülnek minket. Nem tudjuk felvenni a versenyt katonai szintű technológiájukkal" - jelentette ki közleményében Watson.

Kulturális hagyományokra hivatkozva folyik az öncélú mészárlás

Hozzátette, hogy Tokió azt tervezi, felvonultatja katonai erőit a bálnavadászok védelmére. A korábbi években már több incidens is előfordult a természetvédők és a „tudományos kutatást" folytató, valójában az 1986-os nemzetközi bálnavédelmi moratóriumot ezzel az indokkal megkerülő, és kereskedelmi célú bálnavadászatot űző japán hajók között.

Japánban a Taicsi-öbölben minden évben kulturális hagyományokra hivatkozva mészárolják le  tömegével a delfineket, a túlélő példányokat pedig delfináriumoknak adják el

Forrás: Pinterest

Tokió már régebb óta a japán parti őrség felfegyverzett tagjait is a bálnavadász flotta egyik egységén állomásoztatja.  

A japán fegyveresek 2008-ban, miután a Sea Sheperd aktivistái vajsavcsomagokat dobáltak a bálnafeldolgozó hajójukra, éles lőszerrel rá is lőttek a Sea Sepherd zászlóshajójára, majdnem kioltva a Steve Irwin hídján tartózkodó Paul Watson kapitány életét.

A Sea Sheperd legázolt katamaránja a támadás után, ami nem sokkal később elsüllyedt. A japánok vízágyúval lövik a sérült hajót

Forrás: Pinterest

Az incidens után még a japánoknak állt feljebb, ugyanis mind az ausztrál, mind pedig a holland hatóságoknál (a Steve Irwin Hollandiában lett bejegyezve) panaszt tettek.

Mosolygó Feröer-szigetiek a késekkel és kampókkal legyilkolt gömbölyűfejű delfinek tetemei között. A Dániához tartozó, ám önkormányzattal rendelkező sziget kulturális tradícióira hivatkozva nem hajlandó megszüntetni a rituális mészárlást. A legyilkolt cetek tetemeit a véres rituálé után elégetik

Forrás: Pinterest

Japánban és a hírhedt delfinmészárlásról, a „grindadapról" kétes hírnevet szerzett Feröer-szigeteken, valamint Izlandon terroristaként tekintenek a Sea Sepherd alapítójára, a cetek és más tengeri élőlények megvédéséért radikális eszközöket is bevető aktivistákat pedig csak ökoterroristákként emlegetik.

Paul Watsont sokan szeretnék börtönbe csukni

A japán bálnavadász flotta egységei nagyon agresszíven lépnek fel a bálnavadászatot ugyancsak radikálisan megakadályozni igyekvő természetvédőkkel szemben, 

egyik katamaránjukat például legázolással el is süllyesztették. 

A Déli-óceánon zajló hadakozás a Discovery Channelen vetített dokumentumfilm, a Whale Wars alapján vált világszerte ismertté. 

Forrás: HD Wallpapers

A szervezet a radikális módszerei miatt hivatalos helyekről számos kritikát kap, 

Paul Watson ellen pedig többször indítottak büntetőeljárást, ám az igencsak kétes és bizonyíthatóan az 1986-os bálnavédelmi moratóriumot kijátszó, "tudományos" bálnavadászatért a természetvédelemért szavakban oly kényes politikai vezetők eddig még egyszer sem ítélték el Japánt a védett területen folytatott vadászatért.

Csata a Déli-óceánon

Paul Watson legutóbbi közleményében az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland szemére vetette, hogy nem nyújtanak elegendő segítséget, külön is kiemelve Canberrát, amiért megakadályozza a Sea Shepherdet a bálnavédelmi akciókhoz szükséges források előteremtésében azzal, hogy megtagadja a szervezettől a karitatív státuszt.

A japán "tudományos kutatók" a bálnaborjaknak sem kegyelmeznek

Forrás: Pinterest

Japán korábban bíróság előtt követelte, hogy a szervezet függessze fel a bálnavadászat elleni akcióját, 

állításuk szerint ugyanis a Sea Shepherd aktivistái tönkreteszik hajóikat, festékkel és bűzbombával zaklatják a legénységet.

Csata a Sea Sheperd egyik egysége és egy japán hajó között a Déli-óceán bálnavédelmi területén

Forrás: Sea Sheperd

Az aktivisták szerint viszont a bálnavadászok kábítógránátokat dobnak rájuk, vízágyúkkal lövik őket, csónakjait nemegyszer szándékosan le akarták gázolni, és más módon is igyekeznek megrongálni hajóikat, amit többször sikeresen meg is tettek.

Japán, Izland és Norvégia fütyül a bálnavédelmi moratóriumra

A japán halászati hatóságok közlése szerint tudomásul vették a Sea Shepherd közleményét. "Jelenleg azonban nem tudjuk, tényleg leállítják-e az akciót" - közölték. Az 1977-ben alapított Sea Shepherd hírességek és más magánszemélyek adományaiból tartja fenn magát. Nemcsak a japán bálnavadászat, hanem a kanadai kölyökfókák szőrmevadászati célú mészárlása, a cápauszony-halászat, a „népszokáson" alapuló, esztelen feröeri és a japán Taicsi-öbölben folyó delfinmészárlás ellen is fellépnek.

A  Sea Sheperd aktivistái fellépnek a fókaborjak kanadai mészárlása ellen is

Forrás: Hsi

Utóbbit dolgozta fel a drámai hatású The Cove című dokumentumfilm is. A kereskedelmi célú bálnavadászatot a Nemzetközi Bálnavédelmi Tanács (IWC) tiltotta be még 1986-ban, miután tudományos felmérések tucatjai bizonyították a világtenger cetpopulácójának drámai mértékű egyedszámcsökkenését.

A Nemzetközi Bálnavédelmi Tanács tagjainak többsége a bálnavadászat teljes körű betiltása mellett áll, Japán, Izland és Norvégia a legfőbb opponensei e törekvésnek

Forrás: Sea Sheperd

A tanácson belül az elmúlt évben a tagok két táborra szakadtak, a többség – élükön Nagy-Britannia és Ausztrália a bálnavadászat teljes körű és végleges betiltása mellett száll síkra, ezzel szemben három, a bálnavadászatban elsősorban kulturális hagyományok alapján érdekelt ország, Izland, Norvégia és Japán folyamatosan lobbiznak, sőt nyomást gyakorolnak a vadászati tilalom feloldására, és törekvéseikhez igyekeznek – tegyük hozzá, vajmi kevés sikerrel – támogatókat szerezni.

A "tudományos bálnavadászat" és a szusibárok

Japán megtalálta a kiskaput; az egyezmény ugyanis kizárólag tudományos vizsgálatok céljából lehetővé teszi a korlátozott vadászatot.

Japán bálnavadász hajó robbanófejes szigonyágyúja

Forrás: Pinterest

A japán „tudományos" vadászat azonban rendkívül álságos, hiszen semmi szükség sincs valódi tudományos kutatásokhoz éves szezonban ezres egyedszámú kvótára. Éppen a Sea Sheperd leplezte le, hogy a „tudományosan" elejtett cetek többsége már eladhatatlan a bálnahúsfogyasztási szokások visszaszorulása miatt, és 

ezekből többnyire állati takarmányt készítenek, szusibárokban jelennek meg, vagy jobb híján hűtőházakban rohadnak el. 

 

A "tudományos kutatás" végterméke egy szusibárban

Forrás: Pinterest

Japán - csakúgy mint Izland és Norvégia – presztízskérdést csinál a ma már semmiféle üzletet nem jelentő és ezért is értelmetlen bálnavadászatból. Magyarország 2004 óta megfigyelőként tagja az IWC-nek, és rendre a bálnavadászat teljes körű tilalma mellett szavaz.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK