Halálos kétségek a 20. század leghíresebb bűnügyében

2017.12.28. 21:56

Charles Lindbergh, az ünnepelt pilóta, a kor leghíresebb és legismertebb amerikai közszereplője élete során kétszer vonult be a történelembe: egyszer, amikor elsőként repülte át az Atlanti-óceánt, másodszor pedig, amikor húsz hónapos gyermekét elrabolták. Az eset a múlt század legnagyobb bulvár szenzációjának számított számos mellényúlással, pattanásig feszülő idegekkel, és a történteket övező máig megválaszolatlan kérdésekkel.

Hideg szél fújt a sötét és nyirkos éjszakában

Hideg szél fújt odakinn, nyirkos volt az éjszaka. 1932. március elsejét mutatott a naptár, amikor a Sourland-hegyen álló tíz hálószobás, elegáns nyaralóban a második gyermekével várandós Anne Morrow Lindbergh, a híres pilóta, Charles A. Lindbergh és a család dadusa nem találta kiságyában a húszhónapos  Charles A. Lingbergh Jr.-t.

A világhírű pilóta és feleségeForrás: Lindbergh Foundation

A New Jersey erdős részén fekvő, és kizárólag viszonytagságos úton megközelíthető hopewelli víkendházba Anne és nagy tiszteletben álló férje, az Atlanti-óceánt 1927-ben elsőként átrepülő Charles Lindbergh a rajongók és fotósok tömege elől vonultak el. Férje javaslatára Anne beleegyeztett, hogy húsz hónapos, náthás kisfiuk felépülése érdekében a tervezettnél két napnál tovább maradjanak a házban.

Anne Lindbergh és nagymamája a később bűncselekmény áldozatául esett kisfiávalForrás: Library Of Congress

Az ominózus estén, a férj és a feleség két külön szobában aludt,

a dadus pedig a ház távolabbi szegletében serénykedett, az ifjabb Charles A. Lindbergh mindeközben békésen aludt zsalugáterrel rögzített ablakú szobájában.

Boríték az ablakpárkányon

Tíz óra magasságában a dadus ellenőrizni akarta a kisgyermek hogylétét, de miután nem találta az ágyában, odament Mrs. Lindberghez, arra gondolva, talán magához vette a kisfiát.

A döbbenet az arcára fagyott, amikor ott sem volt az ifjabb Lindbergh,

ekkor keresték meg az olvasásba belemélyedt férjet, aki ugyanúgy nem tudott semmit a gyermek hollétéről, mint ők.

A gyermek rejtélyes módon tűnt el a hatalmas házbólForrás: Library of Congress

A három felnőtt tűvé tett mindent a házban, az apa berohant a gyerekszobába,

ahol a szőnyegen hagyott lábnyomok mellett egy borítékot talált az ablakpárkányon.

Ekkor Lindbergh felkiáltott: „Anne! A gyermekünket elrabolták!” A levélben az elkövető arra kérte az akkorra már teljesen felzaklatott apát, hogy ne értesítse a rendőrséget, és várja meg a további instrukciókat a váltságdíjról.

A média végig árgus szemekkel figyelt

A helyszínre kiérkező rendőrök egy házilag barkácsolt létrát találtak a bűntény helyszínétől hatvan méterre, de sehol nem tudtak azonosítható ujjlenyomatot rögzíteni.

A sajtó egyből felkapta az ügyet: újságírók, politikusok és közismert személyiségek is megfordultak a háznál,

hogy kapjanak valamit a hirtelen jött kétes rivaldafényből, vagy – jobb esetben - együttérzésüket tanúsítsák.

A ház falához támasztott létra, ahogy a helyszíni szemle során megtaláltákForrás: Lindbergh Foundation

A sajtóval ismertté válása óta nem szimpatizáló Lindbergh azt kérte a bűnüldöző szervektől, hogy távolítsák el házuktól az újságírókat, ezzel se gátolva a zsarolóval remélt további kapcsolatfelvételt. Március 5-én két levél is érkezett az ismeretlen zsarolótól, de a gyermek állapotáról és tartózkodásáról nem ejtett benne szót.

Lindbergh Spirit of the St. Louis nevű gépével, amellyel elsőként leszállás nélkül átrepülte az Atlanti-óceántForrás: Pinterest
Charles Lindbergh, az óceánrepülés úttörője

Charles A. Lindbergh azzal szerzett magának fiatalon - mindössze 25 évesen - hírnevet, hogy 1927. május 20-án ő volt az első pilóta, aki Amerika és Franciaország között átrepülte az Atlanti-óceánt Spirit of St. Louis nevű repülőgépével. A 33 és fél órás utat leszállás nélkül tette meg, ami nem csupán magas pénzjutalommal, de nemzetközi elismertséggel is járt. Hírnevének köszönhetően lett az akkori bulvár média kiemelt témája a megrázó gyermekrablási eset.

Az addigra már lelki ronccsá vált világhíres pilóta nyilvánosan üzent az elkövetőnek,

miszerint személyesen akarja felvenni vele a kapcsolatot, ám, mint utóbb kiderült, ezzel csak a saját helyzetét bonyolította. A nyilvános üzenet után érkezett levélben ugyanis az eredetileg ötvenezer dolláros váltságdíjat ekkor hetvenezer dollárra emelte fel a zsaroló.

Al Capone a leghíresebb maffiavezér is felajánlotta szolgálatait az elrabolt Lindbergh-bébi felkutatásáhozForrás: Origo

Az ügy súlyát az is bizonyította, hogy a híres maffiafőnök, az akkor épp börtönben lévő Al Capone személyesen üzent, hogy segít a kisbaba megtalálásában, amennyiben szabadon engedik.

Rejtélyes éjszakai temetői találkozás

A történtekről tudomást szerzett egy New York-i különc és egykori tanár, dr. John Condon, aki újsághirdetésben ajánlotta fel a család számára közvetítői szolgálatait; ezt követően a Lindbergh-család kapott egy újabb levelet, majd egy erős akcentussal beszélő ember felhívta telefonon a pilótát.

A közvetítő, dr. John CondonForrás: Emaze

A titokzatos hívást kezdeményező férfival az addigra már közvetítő státuszú dr. Condon találkozott egy sötét éjszakán, a bronxi temetőben.

A magát szintén közvetítőnek kiadó férfi elkérte az eredetileg meghatározott, ötvenezer dolláros váltságdíjat dr. Condontól, majd odaadta a kisgyermek pizsamáját, valamint egy lezárt borítékot a gyermek állítólagos hollétéről.

Lindbergh nyilvánosan üzent az ismeretlen zsarolónakForrás: Pinterest

Hamarosan kiderült, hogy a Lindbergh-bébi tartózkodási helyeként megadott Nelly nevű hajón valójában nincs ott az utód: Lindbergh ekkor döbbent rá, hogy csúnyán rászedték. Az erősen idegen akcentussal beszélő férfi ezután már nem is telefonált többé Lindbergh-éknek.

Szörnyű komédia: mindvégig halott volt?

1932. május 12-én egy teherautó állt meg az út mentén, ahonnan a hegyen fekvő házat is látni lehetett.

Sofőrje egy falevelekkel eltakart gödörre figyelt fel, amelyben ott feküdt Charles A. Lindbergh Jr. holtteste,

csupán a kis keze látszott ki a föld alól. A már hosszú ideje rendkívül rossz idegállapotban lévő Lindbergh személyesen azonosította kisfia holttestét a trentoni halottasházban.

Az eltűnt Lindbergh-bébi körözvényeForrás: Wikimedia Commons

Az orvosszakértői vélemény szerint a gyermeket feltételezhetően még a rablás éjszakáján eltemették. A rendőrök a váltságdíjul korábban átadott bankjegyek számát feljegyezték, amelyek közül időnként több is felbukkant Bronxban, ahová az FBI folyamatosan kiküldte az ügynökeit, hogy nyomozzanak a lehetséges elkövető után.

A házaspárt mélyen megrendítette kisfiuk halálhíreForrás: Wikimedia Commons

Némelyek megerősítették a váltságdíjat átvett férfiről dr. Condon személyleírását, azaz egy sunyi tekintetű, kék szemű, erős német akcentussal beszélő férfiról beszéltek.

Árulkodó nyomok, megválaszolatlan kérdések

1934. szeptember 15-én egy gyanakvó benzinkutas felírta az egyik náluk tankoló autó rendszámát, miután annak sofőrje a száma alapján a váltságdíjból származó tízdolláros bankjeggyel fizetett,. A rendőrség eközben kiderítette, hogy

a Lindbergh-bébi ablakához támasztott létra egy bronxi fatelepről származó fából készült.

A nyomok így vezettek el a német származású ácshoz, Bruno Richard Hauptmannhoz, aki családjával akkoriban New York nyomornegyedében élt.

A nyomozók Bruno Richard Hauptmannt, egy német bevándorlót tartóztattak le a Lindbergh-bébi meggyilkolásának gyanújávalForrás: Lindbergh Foundation

Az ács garázsában megtalálták a váltságdíj maradékát, mintegy 14 500 dollárt.

Habár Hauptmann tagadta, hogy köze lenne a Lindbergh-ügyhöz, dr. Condon és egy taxisofőr egyöntetűen azt állították, hogy felismerték a hangját, valamint a szakértők szerint helyesírási - és nyelvtani hibái egyaránt magyarázhatóak voltak német származásával. Súlyosbította a helyzetet, hogy Hauptmann felírta dr. Condon nevét és telefonszámát, valamint a rendőrök megtalálták a bronxi fatelepi vásárlás számláját is.

Lindbergh és felesége nagyon fegyelmezetten viselkedtek a tárgyalásonForrás: Pinterest

Honnan tudta vajon egy bronxi bevándorló, hogy Lindberghék mikor és meddig maradnak a házukban?

A nyomozás során az ehhez hasonló kérdések tisztázatlanok maradtak. Később felmerült, hogy a nyomozás sikertelensége miatt csak bűnbakot kerestek, ezért a rendőrök és az újságírók bizonyítékokat koholtak, Hauptmannra terelve a gyanút.

Ocsmány befejezés súlyos kérdőjelekkel

Hauptmannt még pszichés és testi kényszer árán sem tudták rávenni arra, hogy besimerő vallomást tegyen. 1935. január 2-án egy New Jersey-i állambeli kisvárosban, Flemingtonban kezdődött el a Lingbergh-ügy hatalmas érdeklődéssel kísért tárgyalása.

Charles Lindbergh a tárgyalásonForrás: Pinterest

A városban forgalmi dugók alakultak ki az Egyesült Államok minden szegletéből a kisvárosba érkező szenzációhajhász újságírók tömegének köszönhetően, akik keselyűként csaptak le a sztori minden apró részletére.

A korabeli sajtó öles címekkel tudósított Hauptmann tárgyalásárólForrás: Wikimedia Commons

Ez idő alatt az utcai árusok olyan szuvenírekkel igyekezték fellendíteni a forgalmukat, mint hamisított Lindbergh-aláírások, és a bébi hajából származó "valódi" tincsek.

Charles A. Lindbergh mindvégig önfegyelmet gyakorolt a bírósági tárgyaláson.

Feszülten figyelve ülte végig az összes tárgyalást, felesége azonban csak kétszer jelent meg a bíróság előtt.

Charles Lindbergh megérkezik a tárgyalásraForrás: Lindbergh Foundation

Vallomását – férjéhez hasonlóan – erős önuralommal tette meg.

Hauptmann kirendelt védőügyvédje egyáltalán nem remekelt:

gintől részegen, felkészületlenül jelent meg a tárgyalásokon, védencére mindössze 38 perces védőbeszédet szánt. Az esküdtek tizennégy órás tanácskozás után, február 13-án kimondták Hauptmannra a halálos ítéletet, a villamosszék általi halált.

Valódi bűnös vagy ártatlanul kivégzett bűnbak?

A gyermekrablóként elítélt Hauptmann azt állította, egyik ismerősétől kapta a pénzt, az eljárásba bevont írásszakértő szerint pedig a zsarolóleveleket nem Hauptmann írta.

Franklin D. Roosevelt elnök és felesége, Eleanor. Az elnök hitvese is kétségeit fejezte ki Hauptmann elítélésével kapcsolatbanForrás: FDR Library & Museum

Az elnök felesége, Eleanor Roosevelt sem volt biztos abban, hogy jó döntést hoztak,

ezért így nyilatkozott a halálos ítéletről: „Nem rokonszenvezem Hauptmann-nal, de az embernek fel kell tennie magának a kérdést: mi van akkor, ha ártatlan ember állt a bíróság előtt?” Az ítéletet nem módosították, a csontos arcú, megfáradt Hauptmannt 1936. április 3-án, miután elfogyasztotta utolsó bőséges reggelijét és meggyónt a papnak, beszíjazták a villamosszékbe.

Hauptmann az ügyvédjével bírósági tárgyalásánForrás: Pinterest

Miközben rémült tekintettel mindvégig az ártatlanságát hangoztatta, az első áramütés 20:44 perckor érte, három és fél perccel később pedig megállapították a halál beálltát. Máig vitatott kérdés maradt, hogy Hauptmann ártatlanul halt-e meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKK