Császári olaj terem az ókori romkertben

2018.01.01. 13:20

Olajtermelésre fogják a Hadrianus császár Tivoliban fekvő egykori nyári rezidenciáján (Villa Adriana) lévő olajfákat, az elsőként, idén novemberben begyűjtött termésből 78 palackot töltöttek meg olívaolajjal, amelyet a múzeum könyvesboltjában adnak el a turistáknak.

Ősi olajfák Hadrianus császár villájának kertjében

Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő grandiózus romkertben 3500 sok évszázados olajfa található, a legfiatalabbak is legalább 200 évesek.

Hadrianus tivoli villájának egy részleteForrás: Wikimedia Commons

Az olajfák kereskedelmi hasznosítását Andrea Bruciati igazgató kezdeményezte, jövőre az ideinél is több termést akarnak betakarítani.

Az igazgató szerint nem szabad megengedni, hogy az öreg olajfák csak kulisszaként szolgáljanak az antik műemlékekhez,

a helyi étolajtermelést is szolgálniuk kell.

A mediterrán térségben honos olajfák akár kétezer évig is elélhetnekForrás: Wikimedia Commons

A Rómától nem messze fekvő, komplexumot

Hadrianus római császár építtette a második század elején

nyári rezidencia céljára palotával, fürdőkkel, könyvtárral és színházzal, gazdasági épületekkel. A sokat utazó császár az általa ismert legszebb épületek másolatait is igyekezett elhelyezni a területen.

Részlet a Hadrianus villa romkertjébőlForrás: Wikimedia Commons

Az igazgató hasznosítani akarja mezőgazdaságilag Tivoli másik, ugyancsak általa felügyelt világraszóló nevezetességét, a főként játékos szökőkútjairól ismert Este-palotát (Villa d'Este), amelynek kertjében egy helyi szőlőfajta, az Uva pizzutella termesztését szándékozik beindítani.

Aquincumból foglalta el a császári trónt

A Római Birodalom történetének egyik legjelentősebb császára, Publius Aelius Hadrianus Kr.u. 76-ban látta meg a napvilágot a hispániai Italicában, ugyanott, ahol nagynevű elődje, a császárkor legkiválóbb uralkodója, Traianus is.

Publius Aelius Hadrianus márványszobra a 2. század első felébőlForrás: Wikimedia Commons

Hadrianus módos polgári családból származott,

és már fiatalkorától kezdve rajongott a görög irodalomért és kultúráért.

Közéleti pályafutását a hadseregben kezdte meg, a hírhedtté vált önkényuralkodó, Domitianus  idején (Kr.u. 82 és 96 között uralkodott), mint a II. Adiutrix légió katonai tribunusa.

Domitianus, a zsarnok császár márványbüsztje az 1. század végérőlForrás: Wikimedia Commons

A zsarnok meggyilkolása után a szenátus saját soraiból az agg Nervát választotta meg császárnak, akinek 96-ban bekövetkezett halála után Traianus, az „optimus princeps” alatt Hadrianus legatus, azaz légióparancsnok lett, és Pannonia Inferior provincia katonai parancsnokává, majd a tartomány helytartójává nevezték ki.

Traianus, az "optimus princeps"Forrás: Wikimedia Commons

A 108-ban a szenátus által konzullá választott Hadrianus helytartói palotája a mai Óbudai-szigeten állt.

Trainaus nem sokkal 117-ben bekövetkezett halála előtt adoptálta, és miután a jeles római államférfi a Mezopotámiába vezetett hadjárata alatt elhunyt, a szenátus egyhangúlag Hadrianust ismerte el új princepsként.

A kultúrát és művészeteket támogató alkotmányos uralkodó volt

Hadrianus, annak ellenére, hogy kiváló hadvezér volt, császárként a béke megteremtésére törekedett. Ezért feladta Traianus mezopotámiai hódításait, és 121-ben békét kötött a Párthus Birodalommal.

Hadrianus arany solidusa. A császár uralmát a béke és a jólét jellemezteForrás: Wikimedia Commons

Az ő nevéhez fűződik a második zsidó háború, a 132-ben kitört Bar Kohba-féle felkelés leverése, és Jeruzsálem lerombolása.

Békepolitikája jegyében építette ki a birodalom határai mentén a limes rendszert,

és a katonai fegyelem fenntartására új kiképzési szisztémát vezetett be a légióknál, amelyek irányítását személyesen felügyelte.

Hadrianus alkotmányos uralkodóként a szenátussal egyetértésben kormányzottForrás: Wikimedia Commons

Hadrianus mélyen humanista, a tudományokat és művészeteket bőkezűen pártoló császár volt,

aki elődje, Traianus alkotmányos uralkodását követve mértékletesen és a szenátussal egyetértésben kormányzott.

Mozaikrészlet a császár tivoli villájábólForrás: Wikimedia Commons

Császárként is rajongott hellenisztikus kultúráért,

ennek jegyében több utat is tett Görögországban. Nagyarányú építkezéseket folytatott Rómában, neki köszönhető többek között a Pantheon mai formájának kialakítása.

A római PantheonForrás: Wikimedia Commons

A Tivoliban fennmaradt villája kitűnő példa a császár hellenisztikus ízlésére. A jó emlékű Antonius-dinasztia egyik leghíresebb uralkodója 138-ban halt meg.