Tudja-e, hogy nyáron hol található természetes jég Magyarországon?

2018.01.24. 20:13

Magyarország nem rendelkezik olyan magashegységekkel, ahol a hóhatár feletti gleccsereken megmarad nyáron a jég, pedig a rekkenő nyári meleg ellenére itthon is találhatunk természetes jeget, ritka és különleges természeti értékeink egyikének köszönhetően.

A Pannon-tenger mélyén kezdődő történet

A magyar Toszkánaként is emlegetett Balaton-felvidék szelíden lankás, dimbes-dombos vidékét méltán tekintik hazánk egyik legszebb tájegységének. A gyönyörű vidék számos természetföldrajzi értéket rejt, amelyek közül talán a Balaton partja fölé emelkedő tanúhegyek, a Badacsony, a Csobánc, és a Szent György-hegy a legismertebbek.

A Balaton-felvidék nevezetes tanúhegyei közé tartozik a Badacsony isForrás: Wikimedia Commons

A miocén kor (23 és 5,5 millió év között) végén, nagyjából 13 millió éve a Dinaridák hegyláncának kiemelkedése miatt megszűnt a Kárpát-medencét elborító szubtrópusi szigettenger összeköttetése a világóceánnal. A Kárpát-medence területén ekkor alakult ki a világóceántól elzárt félsós vizű Pannon- tenger, ami legnagyobb kiterjedése idején a Bécsi-medencétől a mai Szerbia déli vidékéig terjedt.

A Pannon-tenger legnagyobb kiterjedése idején. A félsós vizű beltenger később fokozatosan kiédesedett, majd teljesen feltöltődött a medencéjeForrás: Wikimedia Commons

Az elzártság, és a Pannon-tengerbe ömlő folyók a kezdetben csökkent sós beltenger vizét kiédesítették, majd az intenzív üledékbehordás miatt a vízgyűjtő medence fokozatosan feltöltődött.

A miocén legvégén a kiédesedő Pannon beltenger mélyén intenzív vulkanizmus vette kezdetét.

A Tapolcai-medence mai arculatát meghatározó vulkáni tevékenység nagyjából 4,5 millió éve kezdődött el, és a pliocén korban, 3 millió éve fejeződött be.

Egykori bazaltvulkán tanúhegyek koszorúja a Balaton partjánForrás: Wikimedia Commons

A Balaton-felvidék híres tanúhegyeit, a Badacsonyt, a Gulácsot, a Szent György-hegyet, a Csobáncot, a Tóti-hegyet valamint a Halápot

e vulkanizmus bazaltba öntött emlékeinek tekinthetjük.

A hordalékokkal teljesen feltöltődött egykori Pannon-beltenger medencéje az erózió miatt lepusztulásnak indult, ám az ennek jól ellenálló vulkáni bazalttömbök megmaradtak, mintegy tanúsítva az egykori térszín magasságát.

Panorámakép a Szent György-hegy tetejérőlForrás: Wikimedia Commons

Erről kapták geográfiai elnevezésüket. E tanúhegyeink között akad azonban egy, ami más miatt is nevezetes.

Nyári jég a Szent György-hegy oldalában

A Balaton-felvidék tanúhegyei közé tartozó 415 méter magas, bazalttömegű Szent György-hegy a Tapolcai-medence jellegzetes képződménye. A Szent György-hegy sajátos szubmediterrán éghajlata miatt kiváló bortermő vidék, és a Kőkapu híres bazaltorgonái szintén jól ismertek a természetjárók körében.

A Szent György-hegy a Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan az eróziónak ellenállva maradt fennForrás: Thaler Tamas/Picasa

A Szent György-hegynek van azonban egy kevésbé ismert természetföldrajzi különlegessége is, a környékbeliek által csak Sárkánylikként emlegetett hasadékbarlang.

A Sárkány-barlangról, erről az egyedi földtani képződményről 1737-ből származik az első ismert leírás,

Gyurkovits Györgytől. Ő a híres magyar polihisztor és geográfus, Bél Mátyás számára gyűjtött adatokat Veszprém, Somogy, valamint Zala-megye érdekességeiről, a 18. század első felében.

Bél Mátyás magyar-szlovák származású történész és geográfus, a 18. század egyik legkiemelkedőbb polihisztoraForrás: Wikimedia Commons

A Szent György-hegy oldalában található hasadékbarlang igen érdekes geológiai képződménynek számít.

A mintegy tíz méter mély üreg bejárata a felszínről nem látszik, mivel teljesen elfedi azt a ledőlt bazaltorgonák törmeléke. Az üreg mélyén található hézagokba kerülő hó a telet követő felmelegedés ellenére sem olvad el, hanem állandó jelleggel megmarad.

A sárkány utolsó, jéggé vált lehelete

A vulkáni erózió által kialakított barlangok nemzetközi hírű hazai szakértője, Eszterhás István többször is megvizsgálta a Sárkány-barlang sajátos mikroklímáját. A törmelékkel fedett és emiatt rejtett barlang keskeny hasadékában évszakonként váltakozó, ám mégis

igen erős, 4-10 m/sec sebességű állandó jellegű légáramlás mérhető.

 

A Sárkánylik bejárati hasadékát ledőlt bazaltorgonák törmeléke takarja elForrás: Wikimedia Commons

Az intenzív levegő cirkuláció miatt az egyik szűk, mintegy 2,5 méteres mélységig bejárható hasadékban nyáron is megmarad a jégkéreg,

az erős légáramlás hűtő hatásának köszönhetően. A barlangnak ezt a különleges tulajdonságát már régóta ismerték a környékbeliek.

A Szent György-hegy híres bazaltorgonáiForrás: Wikimedia Commons

A bazalttörmelék alól érkező jeges fuvallat eredetéről több színes legenda született a néphagyományban. Az egyik középkori eredetű monda szerint a barlang mélyén az a sárkány lakott, amit maga Szent György győzött le. (Erre a néphagyományra vezethető vissza a hegy neve is.) A hideg fuvallat pedig nem más, mint a barlangba zárt sárkány lélegzése.

A Szent György-hegy tömbjeForrás: Wikimedia Commons

Egy másik legenda szerint a barlangban lakó sárkány hosszú időn át sanyargatta a közeli falvak lakóit, sőt, lányokat is elrabolt. Egy alkalommal azonban a sárkány megbetegedett, és ekkor a falusiak siettek a segítségére, akik ápolták, végül meggyógyították.

A Balaton-felvidék egyik leghíresebb bazaltformációja, a Hegyestű ugyanakkor keletkezett, mint a Tapolcai-medence tanúhegyeiForrás: Wikimedia Commons

Ez a jótett annyira meglágyította a sárkány szívét, hogy felgyógyulása után nem is háborgatta többé a falubelieket. Amikor a sárkány kimúlt, az utolsó lehelete jégként csapódott le a barlang falán, ami mind a mai napig ott is maradt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK