Jobb lett volna-e, ha Horthy lemond?

2018.03.19. 22:00

1944. március 19-én vasárnap kora hajnalban a budavári Sándor-palotában vészjósló hírrel ébresztették fel Kállay Miklós miniszterelnököt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a frissen befutott jelentések alapján arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy Bicske és Ceglédbercel térségéből erős, páncélozott és motorizált német egységek tartanak a főváros felé, Ausztria irányából pedig katonai szerelvények és teljes harckészültségben álló gépkocsizó menetoszlopok lépik át folyamatosan a határt. Így vette kezdetét a legújabb-kori magyar történelem tragikus fejezete, a német megszállás.

Hitler furcsán fenyegető meghívója

1944. március 15.-én szerdán, a nemzeti ünnep alkalmából a Cserkészszövetség szervezésében ünnepi megemlékezést tartottak az Operaházban. Az eseményen a kormány és a diplomáciai testület számos tagja, valamint Horthy Miklós kormányzó is részt vett. Feltűnő volt, hogy a szövetséges államok közül Németország, valamint Románia vezető diplomatái távol tartották magukat az ünnepi rendezvénytől.

Horthy Miklós kormányzót váratlanul érte Hitler meghívásaForrás: Wikimedia Commons/ National Library of France

Az előadás szünetében a német követség egyik tanácsosa jelentette be magát a királyi páholyba, és azt a sürgős kérést továbbította a kormányzónak, hogy az előadás után elhalaszthatatlanul fontos ügyben soron kívül fogadja Von Jagow budapesti német követet.

Horthy beleegyezésére Von Jagow kora este meg is jelent a Várpalotában,

és a diplomáciai protokollal nem sokat törődve, a családi vacsoráról kérette ki a kormányzót.

Von Jagow budapesti német követ (balról a második, egyenruhában)  Bárdossy László miniszterelnök (a kép jobb szélén) társaságábanForrás: Bundesarchiv

A követ ekkor átadta Hitler személyes levelét Horthynak azzal a megjegyzéssel, hogy a Führer csütörtök estig vár választ a soron kívüli találkozót indítványozó meghívására. Hitler a kormányzó még egy jóval korábbi, a honvéd alakulatok keleti frontról való kivonását sürgető, ám válasz nélkül hagyott levelére hivatkozva kérte az azonnali személyes találkozót a Salzburg melletti Klessheim-kastélyba. Hitler szabadkozott, hogy a fronthelyzet miatt pár napon belül vissza kell utaznia a rastenburgi főhadiszállására, és csak ezért kéri, hogy soron kívül, két három-napon belül találkozzanak.

Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és Adolf Hitler, a Német Birodalom FührereForrás: AFP

Hitler arra hivatkozva, hogy katonai kérdéseket szeretne megvitatni a kormányzóval, azt is kérte, hogy a honvédelmi miniszter, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke is legyen a kiutazó delegáció tagja. Horhy „Emlékirataim" című memoárjában így emlékezett vissza a német követtel való találkozójára: „Jagow-t határozott válasz nélkül bocsátottam el. Alapos megfontolást kívánt, hogy ennek a meghívásnak eleget tegyek-e."(Forrás. Horthy Miklós, Emlékirataim, 281. o. Európa História, Budapest, 1990

Magyarország egyre jobban a Harmadik Birodalom halálos ölelésébe szorul

Mindez egyáltalán nem volt véletlen. Bárdossy László menesztése, és a közismerten angolbarát illetve a németekkel kevésbé szimpatizáló Kállay Miklós 1942. március 9.-i miniszterelnöki kinevezése óta

a fokozatosan lehűlő magyar-német diplomáciai illetve politikai kapcsolatok 1944 elejére a mélypontjukra süllyedtek,

és rendkívül fagyossá váltak. Magyarország 1941. június 27-i, a Szovjetunió elleni felelőtlen hadba lépése óta rendkívül sokat változott a helyzet.

Bárdossy bejelenti a hadiállapot beállását a Parlamentben, 1941. június 27-énForrás: Origo

A német villámháborús remények a Moszkva alatti hóviharban már 1941 decemberében végleg összeomlottak, és a néhány hónaposra prognosztizált keleti hadjáratból a Harmadik Birodalom erejét végleg felőrlő, az összeomlás rémképével fenyegető, veszteségeket veszteségekre halmozó elkeseredett háborúskodás lett.

A villámháborúnak szánt Barbarossa-hadművelet 1941 decemberében végleg elakadt Moszkva alattForrás: WWII

A lehetséges német vereség vészcsengői már a moszkvai vereség után felberregtek.

Horthy számára intő jelnek bizonyult az Egyesült Államoknak, a világ legerősebb ipari hatalmának 1941. decemberben történt hadba lépése csak úgy, mint Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, illetve Wilhelm Keitel vezértábornagy, a német véderő főparancsnokság fejének 1942. januári budapesti látogatása, amelyen kierőszakolták a 2. magyar hadsereg keleti frontra küldését.

Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter (a képen középen) 1942 januári budapesti tárgyalásain az egész magyar haderő keleti frontra vezénylését követelteForrás: Bundesarchiv/Henkel

Nyilvánvalóvá lett, hogy Magyarország egyre jobban a Harmadik Birodalom halálos ölelésébe szorul. Ezért Horthy elhatározta, hogy megpróbálja mérsékeltebb irányba fordítani az ország túlontúl is a Reich irányába kitérített kormánykerekét.

Wilhelm Keitel vezértábornagy, az OKW főnöke Budapesten, 1942 januárjábanForrás: Origo

1941. március 7.-én felmentette az erőteljesen németbarát Bárdossy László miniszterelnököt, és március 9.-én régi hívét, az angolbarát Kállay Miklóst nevezte ki a kormány élére. A kormányzó Kállay Miklós miniszterelnöki megbízásával azt szerette volna elérni,

hogy a kormány fokozatosan lazítson az ország Harmadik Birodalomhoz fűződő politikai-katonai kapcsolatain,

és kezdjen el óvatosan tájékozódni az angolszász szövetségesek irányába.

Kállay Miklós miniszterelnökForrás: Kallaygyujtemeny.hu

Azok a tudósítások, amelyeket István fiam kevéssel halála előtt a keleti arcvonalról küldött, (Horthy István kormányzó-helyettes 1942. augusztus 20-án halálos repülőgép balesetet szenvedett a szovjet fronton, a szerk.) nagyon sötét színben festették le az ottani helyzetet. A Sztálingrád előtti nehézségekből, és a németek el-alameini vereségéből nyilvánvalóvá vált, hogy a német fölénynek vége... A Kállay miniszterelnökké kinevezésével bekövetkezett változás mélyreható belső összefüggésben volt a megváltozott általános politikai és katonai helyzettel"- írja Horthy az emlékirataiban. (Forrás: id. mű, 267. o.)

Mindenhová beépült a német titkosszolgálat

Kállay 1942 nyarán, már a 2. magyar hadsereg keleti frontra történt kivonulása idején elkezdte a brit kormánnyal való kapcsolat felvételi kísérleteket. A 2. magyar hadsereg 1943. januári voronyezsi katasztrófája, majd a szövetségesek 1943. májusi szicíliai partraszállása, illetve Mussolini rendszerének bukása után felerősödtek az angolszász hatalmak irányába folytatott budapesti különbéke tapogatózások.

1943 januárjában a voronyezsi áttörés során a 2. magyar hadsereget katasztrofális veszteségek értékForrás: Origo

Kállay – aki a külügyminiszteri tárcát is megtartotta magának – a semleges államokba akkreditált magyar diplomáciai képviseletek, a stockholmi, a berni és a lisszaboni követségek útján bonyolította le szigorúan titkos tárgyalásait a brit, majd az amerikai kormány képviselőivel. Horthy és Kállay egészen 1943 áprilisáig nem sejthették, hogy

a német titkosszolgálat beépített ügynökei útján szinte mindent megtudott a miniszterelnök kulisszák mögötti béketapogatózásairól.

 

Kállay Miklós és kormányaForrás: Wikipedia

Hitler 1943. április 16-án Klessheimbe kérette a mit sem sejtő Horthyt, és súlyos szemrehányást tett a kormányfő „árulással felérő" béketapogatózásai miatt. Hitler Kállay elleni kirohanását a kormányzó felháborodottan visszautasította, ám a Führer hihetetlenül pontos információkkal rendelkezett a miniszterelnök angolszász hatalmakkal folytatott tárgyalásairól. Noha ekkor még nem tudta elérni Kállay menesztését, Hitler kirohanásából Horthy számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy a német hírszerzés elképesztő mélységben épült be a kormányzati információs hálózatba.

Ribbentrop, Hitler, és Horthy a kormányzó első, 1943 áprilisi klessheimi találkozójánForrás: Bundesarchiv

Mindez pedig fokozott óvatosságra kellett hogy intse a kormányzót és Kállay Miklóst.

A németek számára egyre fenyegetőbbé váló hadi helyzet és Olaszország 1943. szeptemberi kiugrása után Hitler elhatározta, hogy a „magyarok árulását" az ország katonai megszállásával fogja megakadályozni.

Churchill még a szovjetek előtt szeretett volna Közép-Európába érni

A német megszállás fenyegető előkészületeiről Kállay kormánya 1943 decemberében kapta az első konkrét jelzést. Lipcsey Magyar Sándor pozsonyi katonai attasé bizalmasan közölte, hogy egy megbízható német kapcsolata arra figyelmeztette, Berlinben Magyarország katonai megszállását tervezik. A pozsonyi katonai attasé kapcsolata szerint 1944 februárjának végén, vagy március első felében várható az ország német megszállása.

Hitler már 1943-ban utasítást adott a megszállási tervek elkészítéséreForrás: Bundesarchiv

A vezérkari főnökség katonai elhárításért felelős 2. osztályának vezetője, Kádár Gyula vezérkari ezredes azonnal tájékoztatta az aggasztó hírről a miniszterelnököt. A kormány azonban nem tett határozott ellenlépéseket, mert Kállay igyekezett minden olyan konkrét intézkedést elkerülni, ami tovább erősíthette volna a vele szemben amúgy is erősen ellenséges németek gyanakvását.

Kállay időnyerésre játszott,

ugyanis azt remélte, hogy az olaszországi szövetséges haderő a ljubljanai résen át offenzívát fog indítani a közeljövőben Ausztria és Magyarország irányába.

Sir Winston Churchill brit miniszterelnök. Churchill komolyan tervbe vette a balkáni partraszállás lehetőségétForrás: Wikimedia Commons

A szövetségesekkel folytatott titkos tárgyalásokon a Kállay-kormány arra tett ígéretet, hogy amint az angolszász csapatok elérik a magyar határt, a honvédség megnyitja a frontot, és szembefordul a németekkel.

Kállaynak az angolszász offenzívával kapcsolatos reményei nem voltak minden alap nélküliek.

A brit háborús kabinet feje, Winston Churchill ugyanis az olaszországi hadjárat balkáni partraszállási hadműveletté való kiterjesztését szorgalmazta, nem titkoltan abból a célból, hogy a Balkánt és a közép-európai területeket, így Magyarországot is még a Vörös Hadsereg beérkezése előtt az angolszász haderő szállja meg.

Churchill Moszkvában, 1944 októberében. Sztálin átlátott a brit miniszterelnök tervein, és mereven ellenezte a balkáni inváziótForrás: Elter Tamás archívuma

Az 1943. novemberi teheráni konferencián azonban a brit miniszterelnök magára maradt balkáni, illetve közép-európai terveivel.

Sztálin azonnal átlátott a szitán, és hallani sem akart semmiféle balkáni partraszállásról,

mivel az súlyosan veszélyeztette volna a közép-európai területekkel kapcsolatos szovjet aspirációkat.

Sztálin, Roosevelt és Churchill a teheráni konferencián. Az amerikai elnök a szovjet diktátor oldalára állt a balkáni front elutasításának kérdésébenForrás: RIA Novosti/Ria Novosti

Roosevelt amerikai elnök ebben a kérdésben (is) a szovjet diktátor oldalára állt, így végleg eldőlt, hogy a következő évben a szövetségesek Normandiában fogják megnyitni a második frontot. A teheráni megegyezéssel Magyarország angolszász megszállásának elvi lehetősége végleg lekerült a napirendről, Kállay tehát semmiféle érdemi támogatást nem remélhetett többé erről az oldalról.

Néhány nap, és végleg visszajövünk!

A Führer március 15.-i végzetesnek bizonyult meghívója előtti napokban további aggasztó információk futottak be a Sándor-palotába és a kormányzó hivatalába. Bakay Szilárd altábornagy, a szombathelyi III. hadtest parancsnoka március 10-én megtáviratozta,

hogy a határ túlsó oldalán komoly német csapatösszevonásokat tapasztalnak.

Az altábornagynak arra a kérdésére, hogy milyen ellenintézkedéseket tegyen a fenyegető német határátlépésre, nem érkezett válasz Budapestről.

Bakay Szilárd altábornagy, a szombathelyi III. hadtest parancsnoka aggasztó német csapat összevonásokról küldött jelentéstForrás: Wikimedia Commons

Más információk is befutottak Bécsújhely (Wiener Neustadt) környéki és burgenlandi jelentős létszámú csapatösszevonásokról. Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnökének azzal kapcsolatos kérdésére, hogy a német véderőnek mi a célja a határ menti demonstratív csapatösszevonásokkal, Fütterer tábornok, a budapesti német követség katonai attaséja azt válaszolta, az egységek gyakorlatozás céljából lettek összevonva a határ menti területen.

Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnökeForrás: Origo

Fütterer még szemtelenül vissza is kérdezett, csak nem rossz a magyarok lelkiismerete, hogy valami másra gondolnak? Sopron térségében magyar határvadászok tartóztattak fel egy német híradós szakaszt, amely már a határ magyar oldalán akart műszaki munkákat elvégezni. A határőrök áttessékelték a pimaszul viselkedő német „bajtársakat", akiknek a parancsnoka szemtelenül meg is jegyezte, néhány napon belül úgy is visszajönnek.

Horthy kormányzó tisztában volt azzal, hogy fenyeget a német megszállásForrás: AFP/Roger-Viollet

1944 márciusában tehát már a levegőben lógott a fenyegető német invázió, ám sem a kormánynak sem pedig Horthynak nem volt semmilyen határozott elképzelése arról, hogy mit is tegyenek a nyilvánvaló veszély ellen. Ilyen előzmények után nem sok jóval kecsegtetett Hitler váratlan meghívása. Kállay és Horthy ekkor még nem tudhatta, hogy a Führer három nappal korábban, március 12-én írta alá az Unternehmen Margarethe fedőnevű hadműveleti utasítást, Magyarország katonai megszállására.

Horthy tőrbecsalásának rövid története

Hitler levelének kézhezvétele után Horthy azonnal magához kérette Kállay Miklóst, négyszemközti megbeszélésre.

A miniszterelnök a leghatározottabban ellenezte, hogy a kormányzó elfogadja Hitler meghívását.

Kállay – tegyük hozzá, hogy helyesen – azt feltételezte, hogy a meghívás csapda, amelynek az az egyetlen célja, hogy a kormányzót és a két első számú katonai vezetőt kicsalja az országból arra az időre, amíg a német csapatok végrehajtják a megszállást.

Kállay Miklós miniszterelnök (a kép jobb szélén) és Bethlen István volt kormányfő. Kállay le akarta beszélni Horthyt a meghívás elfogadásárólForrás: Origo

Én rögtön felhívtam a kormányzó figyelmét, hogy minő veszélyt rejt magában, ha elhagyja az ország területét most, amikor egyáltalán nincs tisztázva, hogy mi a németek terve a határinkon felsorakozott csapataikkal. Ha ő elmegy, az ország döntő elhatározásra képtelen marad... És mi történik, ha a németek egyszerűen kint tartják? „- emlékezett vissza Kállay a súlyos dilemmára. (Forrás: Kállay Miklós, Magyarország miniszterelnöke voltam, II. kötet, 171.o., Európa História, Budapest, 1990.)

Horthy először maga is úgy döntött, hogy nem fogadja el Hitler gyanúsan gyors meghívásátForrás: Bundesarchiv

Horthy egyetértett Kállay felvetésével és úgy döntött nem megy, hanem betegségre hivatkozva kimenti magát,

és Szombathelyi Ferenc vezérezredest küldi ki Hitlerhez. Március 16-án délelőtt szűkebb körű tanácskozást hívott össze, amelyen a miniszterelnökön kívül jelen volt még Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Ghiczy Jenő külügyminiszter, Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke. Kállay a Horthyval lefolytatott korábbi megbeszélése alapján kifejtette, hogy komoly veszélyt jelent a meghívás, ezért ellenzi annak teljesítését.

Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszterForrás: Origo

Horthy tájékoztatta a jelenlévőket, hogy egyetért Kállay javaslatával. Csatay Lajos ugyancsak ellenezte a meghívás elfogadását.

A külügyminiszter már kevésbé egyértelműen fogalmazott,

felvetette, hogy a meghívás elutasítása nem rontaná-e meg még jobban az amúgy is feszült kétoldalú kapcsolatokat. Utolsóként Szombathelyi vezérezredes szólalt fel. A vezérkari főnök elmondta, szívesen kimegy egyedül is, ám most, a mikor a magyar csapatok hazahozatala a tét, amit a már a kormányzó is többször sürgetett Hitlernél, rontaná a tárgyalások kimenetelét a meghívás elutasítása.

Szombathelyi a kormányzó Hitler előtti - vélt - tekintélyére apelláltForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Szombathelyi a kormányzó hazafiságára apellált, aki soha sem hagyta cserben válságos időkben a nemzetet, és arra is felhívta a figyelmet, egyedül csak ő rendelkezik Hitler előtt olyan tekintéllyel, ami a tárgyalások sikeréhez szükséges.

Azzal, hogy a vezérkari főnök a kormányzó hazafiasságára hivatkozott, Horthy számára eldőlt a kérdés:

korábbi álláspontját megváltoztatva kijelentette, hogy megy, és ezzel le is zárja a vitát. Másnap, március 17-én este a kormányzó különvonata a Turán, a legnagyobb titokban elhagyta a kelenföldi pályaudvart.

Drámai körülmények között jelentette be Hitler az ország megszállását

A magyar delegáció különvonata másnap reggel futott be a reifelingeni pályaudvarra, ahol Hitler és kísérete várt a kormányzóra. A Salzburgtól négy kilométerre fekvő klessheimi kastélyig gépkocsin tették meg az utat.

A hangulat meglehetősen fagyos volt, Hitler és Horthy alig szóltak egymáshoz.

Horthy ekkor még nem lehetett biztos abban, hogy mi vár rá. Úgy gondolta, hogy a keleti fronton harcoló magyar seregtestek hazahozataláról lesz szó, ahogyan azt Hitler is jelezet a meghívólevélben.

Horthy nem tudta pontosan, mivel fogadja Hitler a klessheimi kastálybanForrás: Bundesarchiv

Amikor megérkeztek a kastélyba, Hitler azonnal négyszemközti megbeszélésre invitálta a kormányzót. A megbeszélésen rajtuk kívül csak Schmidt, Hitler tolmácsa volt jelen, annak ellenére, hogy Horthy kitűnően beszélt németül.

Hitler Heinrich Himmler és náci vezetők társaságábanForrás: Bundesarchiv

Nem ismert, hogy készült volna hivatalos feljegyzés az ekkor elhangzottakról, így a megbeszélés tartalmát csak a kormányzó emlékirataiból, illetve a hazaérkezése után megtartott koronatanácsról készített jegyzőkönyvből rekonstruálhatjuk.

Hitler először indulatosan Horthy szemére vetette Kállay folyamatos „árulását",

a kormány nyugati szövetségesekkel folytatott béketapogatózásait, majd az olasz „árulást" ostorozva végül kibökte, hogy utasítást adott „bizonyos intézkedések" megtételére, elkerülendő az olaszországi események megismétlődését.

Hitler Horthy kormányzó  szemére vetette Kállay "árulását"Forrás: Origo

Horthy felháborodottan tiltakozott: „Nem tudom, mit ért ön azon, hogy meg kell tennie bizonyos intézkedéseket. Ha ez azt jelentené, hogy ön katonai rendszabályokra, vagyis független és szuverén államunk megszállására gondol, amely méghozzá annyi áldozatot is hozott Németországért, akkor ez példátlan szörnyűség lenne" (Horthy Miklós id. mű, 282. o.) A kialakult indulatos vitában Hitler végül kibökte, hogy utasítást adott az ország katonai megszállására.

Horthy faképnél akarta hagyni Hitlert, amikor a Führer közölte, megszállja az országotForrás: Pinterest

Horthy ezzel szembesülve felindultan közölte, amennyiben végleges elhatározással áll szemben, semmi értelme sincs a további tárgyalásoknak, ezért azonnal hazautazik. Faképnél hagyta Hitlert, a lakosztályába sietett, és utasítást adott kíséretének, hogy készüljenek a hazaindulásra.

Akkor én azonnal lemondok!

A németek erre ál-légi riadót elrendelve elködösítették a kastélyt, majd azt közölték Horthyval, hogy fenyegető légitámadás miatt néhány óráig nem indulhat el a vonata.

A Turánt kitérő vágányra tolatták, és mindenfajta rádióösszeköttetést megszakítottak a külvilággal,

Horthy így ígérete ellenére sem tudott tájékoztatást küldeni Kállay miniszterelnöknek. A kormányzóra kényszerített várakozás közben Hitlernek Homlok Sándor berlini magyar katonai attasé útján sikerült kieszközölnie egy második, délutáni megbeszélést.

Hitler azzal is megfenyegette Horthyt, hogy Románia is részt fog venni az ország megszállásábanForrás: MTI/-

A Führer ekkor támadásba ment át, és figyelmeztette Horthyt, hogy bármilyen ellenállás esetén nem csak német, hanem a készültségbe helyezett román csapatok is részt vesznek az ország megszállásában akikért úgymond semmiféle garanciát sem tud vállalni. Majd enyhébb hangnemre váltva közölte, ő csak a hátát akarja bebiztosítani.

Mindeközben lejátszódott egy valószínűleg előre megrendezett színjáték.

Mivel a kormányzó makacskodott, és tartotta magát ahhoz, hogy nem adja a nevét a megszállás törvényességének látszatához,

Wilhelm Keitel vezértábornagy (középen) és Adolf HitlerForrás: AFP

Hitler Szombathelyi Ferenc vezérezredes jelenlétében behívatta Keitelt, , az OKW (Oberkommando der Wehrmacht, a német véderő főparancsnoksága) fejét ,és megkérdezte a tábornagytól, le lehet-e állítani még a megszállást. Keitel erre határozott nemmel felelt, megjegyezve, hogy a csapatok már mozgásban vannak. Hitler ekkor Szombathelyihez fordulva kijelentette: ha a kormányzó garantálja, hogy a németek bizalmát bíró új kormányt nevez ki, akkor ő becsületszavát adja, a megszálló csapatokat azonnal kivonja az ország területéről.

Horthy nem volt hajlandó aláírni Ribbentrop közös kommünikéjétForrás: O.Ang.

Szombathelyi azonnal jelentette a kormányzónak Hitler ajánlatát, amire Horthy azt válaszolta:

Akkor én azonnal lemondok."

Végül Hitler, Ribbentrop valamint Szombathelyi kérlelésére meggondolta magát a lemondás kérdésben, ám a Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter által elé terjesztett közös kommüniké aláírását, - amely szerint a német csapatok a német és a magyar fél közös elhatározása alapján vonulnak be Magyarországra, - határozottan megtagadta.

Gestapósok vernek tanyát az Astóriában

A Turán végül csak késő este tudott elindulni, ám Budapestre tartó útján légiriadóra hivatkozva többször is feltartóztatták, és órákig váratták. Amikor másnap, április 19-én késő délelőtt a kormányzó különvonata befutott a kelenföldi pályaudvarra,

az ország katonai megszállása már lényegében befejeződött.

Német megszálló alakulat rakodik ki a bicskei vasútállomáson, 1944. március 19-énForrás: Bundesarchiv

Szombathelyi a hazafelé tartó úton táviratot küldött a Turánról a vezérkari főnökségnek, amelyben mindenféle ellenállást megtiltott azzal, hogy a bevonuló német csapatokat barátságosan kell fogadni.

Német motorizált alakulat a HalászbástyánálForrás: Pinterest

Néhány helyen azonban ennek ellenéra puskagolyóval várták a németeket.

A legkomolyabb ellenállás az újvidéki hídnál bontakozott ki, ahol a híd megszállására érkező német alegységet heves puskatűzzel fogadták a honvédek, tíz német és egy magyar katona esett el a lövöldözésben.

Volt azért, ahol puskatűzzel fogadták a németeket. A megszállás napján 50 német, és 10 magyar katona esett elForrás: Bundesarchiv

Kállay miniszterelnök lemondott, és a török követségre menekült.

A megszálló csapatokkal együtt az országba érkező gestapósok, akik az Astoria szállóban ütötték fel ideiglenes főhadiszállásukat, már a megszállás napján, előre összeállított listák alapján megkezdték a németellenes politikusok, országgyűlési képviselők és más közszereplők letartóztatását.

Letartóztatási hullám kezdődöttForrás: YouTube

Az ország néma dermedtségbe merevedve szenvedte el a német bevonulását. Néhány honvéd alakulaton kívül csak Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő szimbolizálta az ellenállást, aki a lakására kiérkező gestapósokat pisztolylövésekkel várta.

Edmund Veesenmayer követ és teljhatalmú birodalmi megbízottForrás: O.Ang.

Az országra tragikus hónapok virradtak. Horthy erős német nyomásra, és a követi poszton Jaogow-ot váltó Edmund Vesenmayer „teljhatalmú birodalmi megbízott" nyílt fenyegetőzésének hatására Sztójay Döme volt berlini nagykövetet nevezte ki miniszterelnöknek. Sztójay kabinetje, igazi Quisling-kormányként szolgai módon teljesített a németek összes parancsát.

A volt berlini követből miniszterelnökké kinevezett Sztójay Döme a németek bábjaként közvetlenül Veesenmayertől kapta az utasításokatForrás: Origo

Hitler megszegte Horthynak tett ígéretét, hiába nevezte ki a németek számára persona grata Sztójayt, sem a megszálló csapatokat, sem pedig a magyar szuverenitást lábbal tipró és önkényeskedő német erőszakszerveket nem vonta ki az országból.

Jobb lett volna-e, ha Horthy Miklós lemond?

Felvetődik a kérdés, vajon helyes volt-e Horthy részéről, hogy az eredeti szándékának megfelelően nem mondott le.

A kormányzó lemondása ország-világ előtt demonstratív módon kifejezhette volna, hogy az ország német erőszak áldozatául esett,

és semmiféle szuverenitással nem rendelkezik a továbbiakban.

Német gépkocsioszlop a Margit hídon március 19-énForrás: Origo

Erkölcsileg, és az utókor megítélése szempontjából is minden bizonnyal ez lett volna az egyedüli helyes lépés, politikailag azonban már nem feltétlenül. Ahogy a kormányzó írja erről a súlyos dilemmájáról az emlékirataiban: „Tisztában voltam vele, hogy lemondásom nemcsak Magyarország megszállását nem akadályozza meg, hanem még jó alkalmat is kínál Hitlernek arra, hogy száz százalékosan náci-nyilaskeresztes irányultságú kormányt ültessen nyeregbe. ... Bizonyára sokkal, de sokkal kényelmesebb lett volna számomra, és egyúttal számos szemrehányástól is megkímélhettem volna magamat, ha egy hatásos gesztussal elhárítom magamtól a további felelősséget, és visszavonulok."

Horthy emlékirataiban megjegyzi, számára a lemondás lett volna a könnyebb útForrás: Wikimedia Commons

(Horthy Miklós id. mű, 284.o.) Sztójay kormányának ámokfutását, az ország teljes kiszolgáltatását a németek számára, valamint a vidéki zsidóság 1944. május 15-én elkezdett tragikus deportálását Horthy nem akadályozta meg. Kérdéses, és még sok vita tárgyát fogja alkotni azonban,

hogy Horthy mit tudott volna tenni érdemben a német megszállást követő hónapokban.

 

Német megszállók Budapesten, 1944. március 19-énForrás: Bundesarchiv

Tény viszont, hogy június végén leállította a deportálásokat, és július elején a németek esetleges ellenállásával nem törődve, valamint a Sztójay-kormány ellenszegülést megtörve a hozzá hű 1. páncélos hadosztály egységeinek fővárosba vezénylésével

megakadályozta a 200 ezer fős budapesti zsidóság puccsszerű elhurcolását,

majd 1944 őszén megpróbálta kivezetni az országot a háborúból.

Magyarországról deportált zsidó gyerekek Auschwitzban. A Sztójay-kormány az Eischmann-kommandó segítségével május 15-től kezdte meg a vidéki zsidóság deportálásátForrás: Origo

Kétségtelen tény, ha Horthy lemond, a németek már márciusban olyan száz százalékig nácibarát szélsőjobboldali figurát ültetnek az ország nyakára, aki az októberi puccsal hatalomra jutott Szálasihoz hasonlóan mindenben kiszolgálta volna kívánságaikat.

Forrás: Bundesarchiv

Ha másért nem, de a budapesti zsidóság megmentéséért mégis jobb döntés volt, hogy a kormányzó nem mondott le Klessheim után.