Kórházi kezelésre szorult, miután becsípte péniszét az óriáskagyló

Az óriáskagyló méretét jól szemlélteti a mellette látható búvár

Nem mindennapos búvárbalesetről tudósított a World News Daily Report hírportál. A 22 éves Sean Madison Hawaii vizein búvárkodva, péniszét fogadásból egy óriáskagylóhoz érintette, a puhatestű szétnyitott teknője között. A felelőtlen kalandnak kórházi kezelés lett a vége.

Jó viccnek indult, rémálom lett belőle

„Ezt először csak viccnek gondoltam. A barátom filmezte ahogyan merülünk, őt akartam lenyűgözni azzal, hogy a farkamat a kagylóba raktam, de aztán az nem engedte el"- nyilatkozta a felelőtlen kalandról kórházi ágyán fekve a pórul járt búvár.

A hobbibúvár elismerte, hogy a merülés előtti nap éjszakáján ivott és ecstasy-t fogyasztott,

ami miatt igen jelentősen beszűkült az ítélőképessége.

A pórul járt hawaii-i hobbibúvár a kórházi ágyon, a képmontázs jobb szélén pedig egy szétnyitott héjú óriáskagyló Forrás: World News Daily Report

A viccesnek szánt mutatvány azonban rosszul sült el,

ugyanis az óriáskagyló amint Sean Madison a péniszét a puhatestűhöz érintette, azonnal összezárta nyitott héjait, foglyul ejtve a felelőtlen búvárt. „Attól tartottam, hogy megfulladok, mivel egyre jobban fogyott a levegőm" – emlékezett vissza a válságos percekre Sean Madison.

Az óriáskagyló méretét jól szemlélteti a mellette látható búvár Forrás: Matthew Oldfield 2005/Matthew Oldfield

A fiatalembernek végül a barátja segítségével sikerült magát kiszabadítania az óriáskagyló több mint kellemetlen szorításából, ám ezzel a megpróbáltatásainak még nem szakadt vége.

Sokkal rosszabbul is elsülhetett volna a felelőtlen kaland

Noha a pénisze épen maradt – akár le is csíphette volna a kagyló -, rövidesen heves hányással, és erős fejfájással jelentkező tünetekkel a helyi kórházba szállították. Dr. Andrew Smith, a Ka'u Kórház orvosa az elvégzett diagnózis alapján úgy véli, hogy Sean Madison szervezete súlyos allergiás rohammal reagált a kagyló testével történt kényszerűen hosszabb ideig tartó érintkezésre.

Dr. Andrew Smith elmondta, hogy 22 éves praxisa során még nem találkozott ilyen esettel Forrás: World News Daily Report

Dr. Smith szerint a kagyló erős emésztőenzimei segítségével próbálta megemészteni a furcsa „zsákmányát",

és a búvár péniszére bocsátott enzimek váltották ki a heves allergiás rohamot. Az orvos elmondta, hogy a „tenger gyümölcsei", különösen a puhatestűek egyeseknél még konyhai feldolgozásuk után is okozhatnak allergikus tüneteket , ám mint megjegyezte, ehhez hasonló esettel még nem találkozott 22 éves praxisa során.

Óriáskagyló jobb teknője. Sokkal rosszabbul is elsülhetett volna a kellemetlen kaland Forrás: Wikimedia Commons

Mindenesetre, Sean Madison számára még ennél is sokkal rosszabbul sülhetett volna el a kaland.

A csendes-óceáni népek ősidők óta tartanak az óriáskagylótól

Az óriáskagyló (Tridacna gigas) a maga másfél méteres maximális hosszával, és 260 kilogrammos testtömegével a világtenger legnagyobb kagylóféléjének (Bivalvia) számít. Az óriáskagyló trópusi indo-pacifikus puhatestű, amely főleg a Csendes-óceán nyugati térségében, illetve az Indiai-óceán egyenlítői térségében honos, az itt fekvő szigetek és korallatollok sekély vizeiben. Az óriáskagylók eddig ismert legnagyobb példányai az ausztrál Nagy-korallzátony területéről ismertek.

Az óriáskagyló a trópusi indo-pacifikus régióban honos puhatestű faj Forrás: Peace and Freedom

Az óriáskagylók vagy a sekély vizű lagúnák homokos aljzatába, vagy pedig a korallszirtekbe ékelődve helyhez kötött életmódot folytatnak. Az állat köpenyperemén, a felső hámrétegbe épülve fotoszintetizáló algák élnek, amelyek élénk kék vagy türkiz színt adnak a szétnyílt teknők közt látható kagylótestnek.

Külön érdekesség, hogy az óriáskagylónak apró primitív fényérzékelő szemei is vannak a köpeny két oldalán.

A köpeny ragyogó kék színét a kagyló szimbiota algái okozzák Forrás: True Wild Life

Ha a kagylóra hirtelen árnyék vetül, a fényérzékelő szerveknek köszönhetően ezt azonnal észleli az állat, amely ilyenkor védekezésképpen összezárja a teknőit.

Az érintés ugyanilyen reakciót vált ki az állatból.

A csendes-óceáni népek emlékezetében több olyan eset is él, amikor a víz alá merülő igazgyöngyöt kereső bennszülött halászok az óriáskagyló fogságába esve nem tudták kiszabadítani magukat, és keserves körülmények között megfulladtak.

Az óriáskagyló teknője közé nyúlni életveszélyes mutatvánnyá válhat Forrás: YouTube

A hatalmas és súlyos teknőket a kagyló rendkívül erős záróizmai segítségével képes szorosan összezárva tartani.

Hans Hass professzor kísérlete is megerősítette: mindent a szemnek, semmit a kéznek!

A világhírű osztrák tengerkutató, Hans Hass professzor, aki Jacques-Yves Cousteau mellett a légzőkészülékes búvárkodás egyik alapító pionírjának tekinthető,

az 1970-es ausztráliai expedícióján víz alatti kísérlettel akarta tisztázni,

a polinéz népek körében az óriáskagyló veszélyességéről keringő hírek valóságtartalmát.

Hans Hass professzor felesége, Lotte Hass társaságában. Hans Hass volt az első, aki a légzőkészülékes búvártechnikát tengerbiológiai kutatásokra használta Forrás: Pinterest

A kísérlet során egy áruházi próbababa lábát a kagyló héjai közé dugták, mire az állat összezárta teknőit, foglyul ejtve a műlábat.

Hass professzor és társai még feszítővas segítségével sem tudták a kagylóhéjak szorításából kiszabadítani a lábat.

Ezzel bizonyosságot nyert, hogy az óriáskagyló valóban képes lehet halálos fogságba vetni egy figyelmetlen embert. Az utolsó ismert halálos incidens nem is olyan rég, 2014-ben történt Honoluluban, a Waikiki Akváriumban.

Az óriáskagyló héjának szélén apró fényérzékelő "szemek" találhatók, amelyek segítségével az állat azonnal észleli, ha árnyék vetődik rá Forrás: Wikimedia Commons

A nagy tengeri medencébe lemerült egyik gondozó – ugyancsak jónak vélt tréfából – az óriáskagyló héjai közé dugta a fejét.

A gondozó, még mielőtt ki tudták volna szabadítani belehalt az óriáskagyló halálos szorításába.

Sajnos, ezek az esetek is azt erősítik meg, hogy egyes emberek felelőtlensége határtalan.

Hass professzor kísérlete is bebizonyította, hogy az óriáskagyló szorítása halálossá válhat Forrás: Wired.com

A tengeri élőlények által okozott halálos kimenetelű, vagy súlyos sérüléseket okozó baleseti statisztikák adatai szerint az ilyen esetek több mint 90 százaléka a szándékosan provokáló emberi magatartásra, vagy súlyos felelőtlenségre vezethető vissza. A tenger mélyén fokozottan igaz az a szabály, hogy mindent a szemnek, és semmit a kéznek.