Lehet, hogy mégsem létezik a Föld képmása

Illusztráció a Kepler 452b-ről és csillagáról

Még 2015-ben óriási szenzációkánt tálalták a csillagászok, hogy sikerült egy Földhöz kísértetiesen hasonló kőzetbolygót találni tőlünk kicsivel több, mint 1000 fényévre. A Naphoz hasonló csillag körül keringő égitest azonban könnyen lehet, hogy csupán „délibáb" volt, és valójában nem is létezik.

A hipotézisek szerint a Kepler-452b alig 1,6-szer nagyobb a Földnél és egy 1400 fényévre található Naphoz hasonló csillag körül kering. Az említett csillag 1,5 milliárd évvel idősebb a Napnál, ami miatt sokan úgy gondolták, a környezetében található planéta Földünk „unokatestvére" lehet.

Egy új kutatás azonban úgy véli, a Kepler-452b létezése – sok más, a Kepler-űrteleszkóp által detektált bolygójelölthöz hasonlóan – kérdéses.

Alaposabban megismerték a Kepler hibáit

A SETI Intézet munkatársai arra jutottak, hogy a földszerű égitest létezésének valószínűsége körülbelül 16 és 92 százalék közé esik, annyi azonban biztos, hogy a 99 százalékos valószínűség teljesen kizárt. „A Kepler-452b többé nem tekinthető megerősített bolygónak" – emelték ki a csillagászok.

A kutatók úgy jutottak erre a konklúzióra, hogy átlagolták a küldetés során felmerült hibákat és alaposabban megismerték azokat a jeleket, amik hibásak lehetnek vagy egyszerűen csak az űrtávcső műszeréből érkező „zajoknak" tekinthetők.

A Kepler küldetésének elindulása óta több mint 10 000 csillagot vizsgált meg, missziója néhány hónapon belül véget ér.

Hogyan kutat a Kepler?

Az exobolygókat (távoli csillagok körül keringő bolygókat) az úgynevezett tranzitmódszerrel keresi az űrteleszkóp. Ha egy bolygó elhalad a csillaga előtt, fényességcsökkenés észlelhető. Ezt egy műszer detektálja, majd az adathalmazból egy számítógépes algoritmus mazsolázza ki azokat a jeleket, amik az adott csillag körül keringő planéták létezésére utalnak.

A bolygókutatásban azokat a planétákat a legnehezebb megtalálni, amelyeknek a keringési ideje 200 napnál több, ezeknek az égitesteknek a detektálható jelei ugyanis kicsik és rendszertelenül jelentkeznek (a Kepler-452b keringési ideje 385 nap). Ahhoz tehát, hogy a Föld unokatestvérének létezését kétséget kizáróan igazolják, többször is észlelni kell azt, hogy a Kepler-452b eltakarja a csillagát.

Illusztráció a Kepler 452b-ről és csillagáról Forrás: NASA

További megfigyelésekre van szükség

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Kepler-452b biztosan nem létezik, a megerősítésre ugyanakkor mindenképp szükség lenne. Erre legközelebb április 18-án lenne alkalom, várhatóan ebben az időpontban takarná ki csillagát a bolygó. Ezt azonban a Kepler-űrtávcső már nem láthatja, csak a Hubble tudná megfigyelni, arra azonban már nincs idő, hogy utóbbi űrteleszkópot a megfelelő égboltrészre irányítsák. Összegzésképpen a következő megfigyelésre leghamarabb 2019. május 8. kerülhet sor.

Forrás: IFL Science