A bélflórán is múlik, hogyan teljesít az agy

2018.05.15. 16:22

A baktériumok emberi bélrendszerben élő közösségei befolyásolják az agyi teljesítményt.

A bélrendszer rengeteg baktérium otthonául szolgál. Ez a bélmikrobióm, vagyis az itt élő számtalan mikroorganizmus összessége segíti az emésztést, kölcsönhatásban van az immunrendszerrel és hatással lehet a szaglásra is.

A Grazi Egyetem, a Grazi Orvostudományi Egyetem és a Grazi Műszaki Egyetem kutatói egy 45 egészséges résztvevővel négy héten át zajló kutatás során megállapították, hogy a bélben lévő mikroorganizmusok bizonyos összetétele pozitívan befolyásolhatja az emlékezőképességet és az érzelmi döntési folyamatokat.

A kísérlet

A résztvevők egy csoportja élő mikroorganizmusokból álló készítményt (probiotikumot), egy másik csoportja pedig látszólag táplálékkiegészítőt (placebót) kapott. A harmadik, a kontrollcsoport nem kapott kezelést. Minden csoportot egészségügyi állapotuk alapján összehasonlítható alanyokból állították össze. Sem a résztvevők, sem a kutatók nem tudták, melyik személy mit kap, tehát kettős vak kísérletet végeztek.

A tesztszemélyek semleges és kellemetlen fotók alapján képfelismerés feladatokat végeztek el, miközben funkcionális mágneses rezonanciatomográffal (fMRI) mérték az agyi aktivitást és annak helyét. Összefüggés mutatkozott az agyi aktivitás mintája és a probiotikum bevétele között. "A szkenfelvételeken látható, hogy azoknál, akik probiotikumot kaptak, más agyi régiók aktivizálódtak erőteljesebben" - mondta Veronika Schöpf, a Grazi Egyetem professzora.

A probiotikumot kapó csoport tagjai a teszteken 85 százalékos eredményeket értek el, míg a másik két csoport átlagosan 70 százalékosat - foglalta össze Deepika Bagga, a Grazi Egyetem pszichológiai intézetének biofizikusa. Megállapíthatjuk, hogy azok a résztvevők, akik négy héten át probiotikumot kaptak, jobb eredményeket értek el a visszaemlékezést ellenőrző teszteken, és biztosabbak voltak döntéshozatalkor" - mondta Bagga.

Forrás: Getty Images/(c) Maciej Frolow/Maciej Frolow

Christina Moissl-Eichinger, a Grazi Orvostudományi Egyetem munkatársa a résztvevők székletéből vett mintában vizsgálta a mikrobiómot. A probiotikumot kapó csoportnál nem volt teljesen más a bélflóra, de az emlékezetet és a döntést vizsgáló tesztekben elért jobb eredmények visszatükröződtek a mikrobióm eltérő összetételében is.

A közvetlen összefüggések kutatása még az elején tart Moissl-Eichinger szerint, de az eredmények mindenképpen "alapul szolgálnak a bélflóra szerepének jövőbeli vizsgálatához és a probiotikumok lehetséges terápiás alkalmazásához".

(MTI)