Gigantikus repedések jelentek meg a Föld mélyén

2018.08.02. 09:56

Négy masszívabb darabra repedt a földköpeny Tibet alatt – állítja egy új számítógépes modell, ami alaposabb betekintést nyújt a földfelszín alatt zajló folyamatokba.

A mélyben zajló folyamatok kutatása nem egyszerű feladat, mégis megéri vizsgálni őket, hiszen így információkat kaphatnak a szakemberek arról, hol várható földrengés, vagy éppen milyen földtani változások várhatóak a jövőben. Most a Tibeti-fennsík alatt húzódó úgynevezett indiai földköpenyről szereztek újabb ismereteket a kutatók.

Az Illinois-i Egyetem munkatársai szeizmikus és más geológiai adatok alapján kiderítették, hogy a köpenyen hatalmas repedések keletkeztek, amik négy különböző darabra szeletelik a kőzetburkot.

E repedések jelenléte egységes választ adhat arra, miért történnek a köpeny mélységében földrengések Tibet déli és központi területének bizonyos részein, míg másutt nem – mondta a kutatásban részt vevő egyik geológus, Xiaodong Song. Ismert, hogy az indiai tektonikus lemez nagyjából 50 millió éve ütközött neki az ázsiai tektonikus lemeznek, ami egy sor geológiai folyamatot indított el a mélyben. Az viszont kevéssé ismert, hogy e földtani állapot mennyiben változott napjainkig.

A repedések befolyásolják, mekkora hő szabadul fel a Föld magjából, és éri el a köpenyt, illetve a kérget, ezzel meghatározva azt, hogy mennyire lesznek képlékenyek a kőzetburkok. A képlékenységből az is megállapítható, milyen gyakorisággal várhatóak nagyobb földrengések. Az új felfedezés által nyert információk ezért könnyen életeket menthetnek.

Háromdimenziós térkép segítheti a földrengések előrejelzését

A Tibeti-fennsík domborzati viszonyai miatt nem könnyű föld feletti és alatti kutatásokat végezni. Szerencsére a tudósok rendelkezésére áll a szeizmikus tomográfia módszere. A technika rétegről rétegre, a rugalmas rezgések (szeizmikus hullámok) terjedési sebessége alapján térképezi fel a földtani környezetet. Ez alapján egy olyan háromdimenziós modellt sikerült megalkotni, ami nemcsak azt mutatja meg, hogy miért vannak a fennsík egyes részein nagyobb földrengések, de arra is választ ad, hogy ennyi furcsa észak-déli irányú törés hogyan keletkezhetett. Az adatok összhangban vannak azokkal a hosszú távú megfigyelésekkel, amiket geológusok jegyeztek le az idők folyamán a lemezek elmozdulásáról.

„Korábban szokatlannak véltük, hogy számos interkontinentális földrengés a Tibeti-fennsík déli részéről indult ki, a modellre tekintve azonban mára számos kérdés tisztázódott” – nyilatkozta a kutatócsoport egyik tagja, Jiangtao Li. A szakértő szerint erős kapcsolat van a töredezett felső köpeny orientációja és a földrengések helyszínei között.

Habár a mostani információk ismeretében sem lehet teljes pontossággal megállapítani, mikor és hol fog kitörni pusztító földrengés, a tudósok szerint pár lépéssel előrébb jutottunk ahhoz, hogy precízebben meg lehessen jósolni ilyen jellegű természeti katasztrófák bekövetkezését.

Az eredményeket a PNAS tudományos folyóiratban tették közzé.

Forrás: Science Alert