A brit tudósok nem viccelnek, se a teával, se a tudománnyal

2018.10.11. 19:02

Októberben a Spektrum a világ legmegkérdőjelezhetőbb tudósainak szánja a főszerepet, annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a napi szinten felröppenő mókás és áltudományos megállapításokon túl a világ igenis sokat köszönhet nekik, a brit tudósoknak.

Brit tudósok és az adatalapú gazdálkodás

Például annak a Hannah Frynak, aki fiatal brit matematikusként azt segít megértenünk, hogy mi is az az adat, hogyan lehet a birtokába jutni, tárolni, megosztani és értelmezni.

A brit tudósok nem viccelnek sem a teával, sem pedig a tudománnyalForrás: Pinterest

Bemutatja, hogy milyen szerepe van az adatnak a modern világban, és hogyan befolyásolja a kapcsolatainkat elektronikai eszközeinkkel.

Egyik, a legnagyobbak közül: Charles DarwinForrás: AFP/Carl De Souza

Az adatalapú gazdálkodás ma már hatalmas üzlet,

és egy évszázados életformát alakított át nagyon is módszeres tudománnyá.

 

Egy másik brit géniusz: Sir Isaac NewtonForrás: Wikimedia Commons

A tudományos és ipari forradalom előtt azonban az „adat” szó még alig jelent meg az angolban.

De egyre többször bukkant föl nyomtatásban, amikor a kutatók és az állam elkezdett egyre többet gyűjteni, megfigyelni és alkotni ezekből.

És egy másik: Stephen Hawking brit elméleti fizikusForrás: Heavy.com

A virágzó viktoriánus ipar és a fontosabb városok terjeszkedése teljesen átalakította a mindennapi életet és a tájat Nagy-Brittaniában.

William Farr, a számok embere megrémíti Liverpoolt

Ebben a környezetben lépett színre a számok embere, William Farr.

Ő volt az egyik első ember, aki nagy tételben kezelt adatokat.

William Farrnak igen szokatlan gyermekkora volt. Egy gazdasági munkás fia volt, de mégis orvosnak tanult, ami nagyon ritka volt akkoriban az ő társadalmi osztályában.

William Farr alacsony sorból küzdötte fel magátForrás: ResearchGate

Farr hamar elmerült a statisztika tudományában.

Különösen az érdekelte, hogy mennyi a várható életkor, és mik a leggyakoribb okai a halálnak.

A londoni Somerset House-ban volt a nemzeti levéltár, ahol adatok óriási tömegét gyűjtötték be, dolgozták föl és elemezték 1839 óta Farr vezényletével.

A prűd viktoriánus korban még nagyon sok mindenről fogalma sem volt az embereknekForrás: Pinterest

Ide érkeztek be a népszámlálás eredményei, minden egyes születés, halálozás és házasságkötés adatai az országban.

Közel 28 millió ember adatait tartották itt nyilván.

Amikor Farr elemezte a népsűrűséget és a halálozási rátákat, be tudta mutatni, hogy a várható élettartam Liverpoolban szörnyen alacsony volt.

Liverpool a 19. század végénForrás: Flickr

Sokkal rosszabb, mint a környező területeken.

Életkép Liverpool egyik munkáskerületébőlForrás: Flickr

Ez nagy meglepetésként érte az embereket, akik azt hitték, hogy Liverpoolban, mivel óceánparti város, nagyon is egészséges az élet. Ez azonban közel sem volt így.

Azt hitték, halálos bűz terjeng London felett

A viktoriánus korszakban talán a kolera volt a legrettegettebb betegség. Az volt a legijesztőbb benne, hogy az ember reggel felébredhetett teljesen egészségesen, és estére már holtan feküdt az ágyán. Az 1830-as évektől az 1860-as évekig több tízezren haltak meg csak Londonban e szörnyű kórban.

London a 19. század közepén, egykorú metszetenForrás: Jane Austen's World

Az olyan fertőző betegségek kordában tartása, mint a kolera, amit senki sem értett igazán, a kor legfontosabb közegészségügyi feladata lett.

Viktória királynő egy egész korszak szimbólumává váltForrás: Pinterest

Abban az időben a viktoriánus embereknek nem igazán volt megfelelő módszere az emberi ürülék eltüntetésére, így az a vezetékeken keresztül a nyitott csatornákba folyt, majd onnan bele a Temzébe.

A kolerabaktérium. Akkoriban még nem tudhatták, hogy a betegséget nem a "fertőzött" levegő, hanem a kórokozók terjesztikForrás: Origo

A város ettől annyira bűzlött, hogy hihetőnek tűnt a feltételezés: a levegő felelős a betegség terjedéséért.

Farr minden kolerajárvány idején adatok tömegét gyűjtötte össze, és megpróbálta beazonosítani, mely embereket veszélyezteti a legjobban a „szennyezett levegő”.

Farr széleskörű statisztikai kutatásba kezdett, a betegség gócpontjainak felderítése céljábólForrás: LSHTM

A jövedelemadó adataiból próbálta megállapítani a kolera által érintett környékeken élők vagyoni helyzetét.

Megkérte a Királyi Csillagvizsgálóban dolgozó barátait, hogy adjanak adatokat a hőmérsékletről és az időjárási viszonyokról. De szerinte a legmeggyőzőbbek a topográfiai adatok voltak a Temze szintje fölötti magasságról.

A kolerát elvétette, ám megalkotta a tengerszint feletti magasság matematikai törvényét

Az adatokból Farr megalkotta a tengerszint feletti magasság matematikai törvényét. Az egyenletek azt írták le, hogy minél magasabban él valaki a Temze vízszintje fölött, a kolera miatti halandóság annál jobban csökken.

London, a Temze-híd a 19. század derekán (egykorú metszet)Forrás: David Carton / fotoLibra. /Nowandthenimages

1872-ben publikálta az ezzel kapcsolatos kutatásait, amit a Lancet című orvostudományi lap úgy írt le, mint a kor egyik legragyogóbb eredményét. Az egyetlen probléma Farr munkájával, hogy bár elegáns és aprólékos, alapvetően mégis hibás volt.

Farr még nem ismerhette a kolerabaktériumot, ezért téves hipotézist állított fel a kolera okárólForrás: Wikiwand

Farr ugyanis arra az elméletre építkezett, hogy a kolera a levegőben terjed.

De 1866-ban öt és félezer ember halt meg mindössze két és fél négyzetkilométernyi területen a londoni East Enden. És ez az adat megváltoztatta Farr véleményét. Amikor Farr megírta második jelentését, az adatok mást mutattak, mint korábban, és ez fordulópontot jelentett a kór legyőzésében.

London a 19. századbanForrás: Pinterest

A halottak közti hasonlóság nem a magasság vagy a levegő volt, hanem az, hogy a szennyvíz megfertőzte az ivóvizet.

Az új jelentéssel Farr talán ellentmondásba került saját korábbi munkáinak nagy részével, de ez inkább tökéletes példa arra, mire is képesek az adatok. Hidat jelentenek a tudományos felfedezéshez.

Hidat elmélet és bizonyíték, probléma és a megoldás között.
Októberben minden hétvégén a brit tudósok kutatásai kerülnek középpontba a Spektrumon. A Csodálatos tudomány: Adatok című sorozat október 20-án 21 órakor látható.

(Forrás: Spektrum Televízió)