Einstein még a nácik hatalomra jutását is megjósolta

2018.12.11. 19:36

Albert Einsteinnek mindenben igaza volt, még abban is, amiben tévedett. Nemcsak az elméleti fizikában látott előre dolgokat, hanem a világtörténelem menetében is.

Újra és újra bebizonyosodik, hogy Albert Einsteinnek szinte mindenben igaza volt, amit állított, és nemcsak az elméleti fizika területén látott meg előre dolgokat, de korának politikájában is. 

Albert Einstein, Nobel-díjas elméleti fizikusForrás: Pinterest

A világhírű Nobel-díjas fizikus éleslátásáról tanúskodik egyik korai, a testvérének írt levele, amely a közelmúltban egy jeruzsálemi aukción 39.350 dollárért kelt el.

Már akkor meglátta a veszélyt, amikor Hitlert még senki sem vette komolyan

A testvérének, Majának címzett és 1922-ben kelt kézzel írott levélben Einstein részletesen kifejti félelmét a Németországban tapasztalható aggasztó folyamatok, a fejét felütő antiszemitizmus, és az egyre jobban elharapózó erőszak miatt.

Albert Einstein felesége, Elsa társaságábanForrás: Origo

A levél Észak-Németországban íródott, 11 évvel a náci párt hatalomra kerülése előtt, akkor, amikor Adolf Hitlert még csak Bajorországban ismerték,

és akiben ekkor csupán egy nagyhangú, de jelentéktelen szájas néptribunt láttak.

 

Az 1920-as évek elején még senki sem vette komolyan a hordószónoknak tartott HitlertForrás: ADK

Az ekkoriban már világhírnévnek örvendő fizikus egy titkos rejtekhelyről írta levelét, miután egyik zsidó származású jó barátját, Walther Rathenau német külügyminisztert három szélsőséges merénylő meggyilkolta.

Einstein barátja, Walther Rathenau, a Weimari Köztársaság zsidó származású külügyminisztere merénylet áldozata lettForrás: Bundesarchiv

A gyilkosság után a rendőrség figyelmeztette Einsteint, hogy neki is veszélyben van az élete,

ami miatt azt tanácsolták a tudósnak, hogy ideiglenesen ne látogassa az egyetemet, és sürgősen hagyja el Berlint. Einstein komolyan vette a figyelmeztetést, törölte egyetemi előadásait, és sietősen Kielbe utazott.

Einstein az 1920-as évekbenForrás: Origo

Még ugyanebben az évben meghívást kapott Japánba, hogy tartson egy előadás-sorozatot a szigetországban,

így hosszú távol-keleti útra indult.

Japán előadókörútja idején kapta meg az értesítést, hogy a fényelektromos jelenségről 1905-ben publikált dolgozatának köszönhetően elnyerte a fizikai Nobel-díjat.

Semmit sem tehetek anélkül, hogy hűtlen lennék elveimhez

Az Einstein Papers Project at California Institute of Technology – a Kaliforniai Technológiai Intézet Einstein dolgozataival foglalkozó projektjének igazgatóhelyettese, Ze'ev Rosenkranz szerint Einstein a levél megírása előtt, a barátja halála miatt különösen zaklatott állapotban volt.

A levél második oldala, Einstein aláírásávalForrás: kedem. auctions.com

Rosenkranz kutatása szerint a merénylet hírére Einstein kezdeti reakciója a pánik és a kétségbeesés volt, ami miatt elhatározta, hogy Németországot végleg elhagyja.

Albert Einstein ameddig csak tudott, ragaszkodott a hazájáhozForrás: Origo

Egy héten belül azonban meggondolta magát.

Einstein azt írja a levélben, hogy az antiszemita német kollégái ellenére meglehetősen jól van, de nagyon visszavonult életet él. Csatlakoznia kellett a militarista szellemű Nemzeti Bizottsághoz, ami nagyon feldúlta antiszemita tudóstársait. Megírta testvérének azt is, semmit nem tehet anélkül, hogy hűtlen lenne az elveihez.

Niels Bohr és Albert Einstein, a kvantumfizika két óriása az 1920-as évekbenForrás: Pinterest

Einstein már 1922-ben pontosan felismerte, hogy Németország nagyon sötét és súlyos időszak elébe néz,

ezért is örült a japán előadókörútjának, hogy e nyomasztó előérzetek elől fél évre elmenekülhetett.

Soha sem hagyta cserben legendás humora és optimizmusa

Noha Einstein igen sötét előrejelzést írt Németország jövőjéről (előrelátását bizonyítja, hogy a következő évben, 1923-ban történt meg a müncheni sörpuccs, Hitler és a náci párt első, de elvetélt erőszakos hatalomátvételi kísérlete), ám ennek ellenére ebben a levelében is tetten érhető kitűnő humorérzéke és némi optimizmus.

Nem úgy sült el az 1923. novemberi müncheni puccskísérlet, mint ahogy Hitler remélteForrás: Bundesarchiv

Bár a levélnek nincsen meg a borítékja, a levelet értékesítő Kedem aukciósház szakértői szerint akkor íródott, mikor Einstein az észak-német kikötővárosban, Kielben tartózkodott,

és még azt megelőzően, hogy elutazott volna ázsiai előadókörútjára.

A különleges relikvia 39.350 dollárért kelt el.

Hitler és a „zsidó fizika”

Végül visszatért Németországba, és a romló helyzet ellenére is ott maradt egészen addig, amíg 1933. január 30-án Adolf Hitler, valamint a náci párt hatalomra nem került, és törvényerőre nem emelkedtek az antiszemita törvények.

A nácik Einsteint is igyekeztek ellehetetleníteniForrás: Wikimedia Commons

Hitler hatalomra jutása után a zsidókat kiszorították a közéletből, eltávolították őket az államigazgatásból és a közhivatali posztokról, így az egyetemi pozíciókból is. A nácik a világhírű zsidó származású német fizikust is célba vették, és rendszeresen kigúnyolták.

Paul von Hindenburg végül beadta a derekát, és 1933 januárjában kancellári kinevezést adott HitlernekForrás: Bundesarchiv

Megkérdőjelezték a relativitáselméletet, sőt

Hitler a kvantumfizikát egyenesen „zsidó fizikának” minősítette.

 

Hitler a kvantumfizikát zsidó szemfényvesztésnek, illetve „zsidó fizikának” nevezteForrás: History.com

A hazájában kialakult és általa egy évtizeddel korábban megjósolt helyzet miatt lemondott német állampolgárságáról,

és rövid kitérő után az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a New Jersey államban lévő princetoni Institute for Advanced Study kutatóintézetben kapott beosztást.

Albert Einstein megkapja az amerikai állampolgárságot. Haláláig Princetonban éltForrás: Wikimedia Commons

Albert Einstein az 1955. április 18-án bekövetkezett haláláig Princetonban élt, és soha többé nem tért vissza szülőföldjére, Németországba. A halála előtti utolsó mondatait viszont anyanyelvén, németül suttogta el.