A gyenyiszovai ember a Homo nemzetség tagja, és a kutatók úgy gondolják, hogy körülbelül 41-50 ezer évvel ezelőtt Ázsiában és Délkelet-Ázsiában élhetett. Kevés fizikai bizonyíték került elő azonban a létezésükről: maradványaikat csak 2008-ban fedezték fel a szibériai Altaj-hegységben található Gyenyiszova-barlangban.
A lelkes kutatók szerint azonban a döntő válaszokat a gének rejthetik.
A korábbi, 2010-es mitokondriális DNS elemzés szerint a maradványok egy eddig ismeretlen emberféléhez tartoznak és a neandervölgyi emberhez hasonlóan a gyenyiszovaiak is hibridizálódtak más Homo fajokkal vagy alfajokkal.
A jelenlegi elképzelések szerint amikor a Homo sapiens kivándorolt Afrikából, akkor találkozott és párosodott a neandervölgyiekkel, majd továbbment és hibridizálódott a gyenyiszovaiakkal. Az új-zélandi Massey Egyetem kutatói azonban most bizonyítékokat találtak arra, hogy a gyenyiszovai ember még 15 ezer évvel is randevúzgatott a pápua új-guineai és az indonéziai törzsekkel.
A kutatók most 161 (14 csoportot reprezentáló) indonéz és pápua új-guineai ember teljes DNS-ét elemezték, és hasonlították össze a gyenyiszovai genommal. Az új-guineai és indonéziai emberekből vett mintákban (tehát a szibériai barlangban élő népektől eltérő populációkban) bizonyítékot találtak gyenyiszovaiak DNS-ére.
A kutatók a szibériai lakosságot D0-val jelölték, a most talált mintákat pedig D1-nek és D2-nek nevezték el. Ebből kiderült, hogy egyes kereszteződések legalább 283 ezer évvel ezelőtt, mások körülbelül 363 ezer évvel ezelőtt történtek, ám meggyőző bizonyítékokra bukkantak azzal kapcsolatban is, hogy
a Pápua új-Guinea és az Indonézia területén élő gyenyiszovai emberek 30 ezer és 15 ezer évvel ezelőtt még párosodtak a modern emberekkel.
A kutatási eredményekből most úgy tűnik, hogy az ázsiai Homo sapiens kétszer egészen biztosan géneket cserélt a gyenyiszovai emberekkel.
(Phys.org)