"Előfordul, hogy az emberek azért választanak ki maguknak egy kutyát vagy egy fajtát, mert vonzónak, esetleg a magukéhoz hasonlónak találják a viselkedését. Így a gazda fajtaválasztása - tudatosan vagy tudattalanul - saját személyiségét is tükrözheti."
(Miklósi Áron)
Azt szinte mindenki tapasztalta már, hogy a kutyatulajdonosok és a kiskedvenceik egy idő után elkezdenek hasonlítani egymásra.
Az viszont továbbra is nagy kérdés, hogy a kutyák kezdnek el idő után hajazni a gazdáikra, vagy pont fordítva történik.
Eddig csupán néhány olyan, konkrét tanulmány látott napvilágot, amelyek ehhez kapcsolódva a kutya és a gazda különleges tulajdonságainak hasonlóságát vizsgálta.
Ezért is váltott ki óriási visszhangot, amikor korábban kutatók önkéntesek bevonásával többek között arra a következtetésre jutottak, hogy azok a kutyatulajdonosok, akiknek agresszív fajtajegyekkel bíró kutyájuk van, maguk is hajlamosak az agresszív attitűdökre.
Egy korábbi tanulmány több mint hatezer embernél végzett mélyreható vizsgálatokat, amelyben a kutatók kimutatták, hogy
egy ember személyisége könnyedén meg tudja jósolni azt a kutyafajtát, amelyikkel a leginkább boldogan és harmóniában tudna együtt élni.
Ez a felvetés képezte a Why We Love the Dogs We Do című tanulmánykötet alapját, amely leginkább arra fókuszált, hogy az emberi személyiség miként befolyásolja a gazdák hozzáállását az egyes fajtákhoz.
A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Bécsi Egyetem Állatorvostudományi Iskolájának együttműködésével végzett kutatás a tulajdonosok és kutyáik személyiségének hasonlóságát vizsgálta a leggyakrabban elfogadott személyiségminták mentén.
Turcsána Borbála, a Friederike Range, Virányi Zsófia, Miklósi Ádám és Kubinyia Enikő eredményeiket az Applied Animal Behavior Science tudományos folyóiratban publikálták, amelyben összesen 389 kutyatulajdonost és 518 kutyát vizsgáltak.
A kutyatulajdonosok először kitöltöttek egy személyiségtesztet, amely a személyiség vonások öt nagyobb területét vizsgálta. A kutatók szerint ez az öt leggyakrabban személyiségjegy, amelyekkel a legjobban előrejelezhető valakinek a viselkedése.
Ezek a személyiségjegyek:
Ezután a megkérték a kutyatulajdonosokat, hogy értékeljék a kutyáik személyiségét ugyanannak a tesztnek egy „kutyákra szabott változatának" kitöltésével. Ezt a módszert Samuel Gosling és társai dolgozták ki kifejezetten a kutya személyiségének mérésére az austini Texasi Egyetemen.
A tanulmány fő eredményei igen egyértelműek: amikor a kutyatulajdonosok értékelték kutyájukat, akkor
alapvető elvárásként fogalmazódott meg, hogy azok hasonló személyiséggel rendelkezzenek mind az öt mért személyiségvonásnál.
A legerősebb asszociáció a gazdák és a kutyáik neurotikus foka között volt, amelyet extraverzió követett. Nem szabad azonban az eredményeket készpénznek venni, hiszen az értékelés szubjektív, hiszen maguk a tulajdonosok értékelték a háziállataikat.
Létezik egy olyan kivetítő mechanizmus, amit projekciónak hívunk
– magyarázták a kutatók. – Hajlamosak vagyunk arra, hogy azt higgyük, hogy a közvetlen közelünkben élőknek és a velünk együtt szocializálódó egyéneknek hozzánk hasonló az általános meggyőződésük, hozzáállásuk, és érzelmeik.
Sőt, gyakran ugyanazokat a személyiségjellemzőket látjuk bennük, mint saját magunkban.
A kutatások fényében, tehát könnyen lehet, hogy a kutyatulajdonosok egyszerűen csak kivetítik a saját személyiségjegyeiket és ezeket látják vissza a házikedvenceikben. Annak biztosítása érdekében, hogy ezt a lehetőséget ki tudják zárni, a szakemberek úgy döntöttek, hogy megkérik a családtagokat is, hogy értékeljék ők is a kutyák személyiségét.
Végül ezt a minősítést hasonlították össze a tulajdonosok személyiségével. Az eredmények azt mutatták, hogy
az öt személyiségjellemző közül négyben a vizsgálatba bevont családtagok ugyanazokat a vonásokat látták a kutyákban, mint a kutyatulajdonosok.
Ebből arra következtettek, hogy a tulajdonos minősítése ezek szerint legalább négy tulajdonság esetében objektív és pontos, nem pedig a projekción alapult.
Az ötödik személyiségvonás, ami azonban egyáltalán nem mutat hasonlóságot, az a kutatások szerint a nyitottság. Ebben ugyanis a gazdik saját, intellektuális képességeiket vetítik a kutyájukra ahelyett, hogy őszintén bevallanák, hogy házikedvencük intellektusa lényegesen alacsonyabb (vagy ritkább esetben valamennyivel magasabb), mint a sajátjuk.
Nagy kérdés az is, hogy miért hasonlítanak annyira a kutyák és a gazdáik személyiségjegyei? Az egyik legvalószínűbb válasz az, hogy
a kutyatulajdonos életmódja és a kutyával való interakciója alapjaiban változtatja meg a kutya személyiségét.
Könnyen meglehet, hogy egy ideges, neurotikus gazda növelheti a házikedvence neurotikus szintjét azzal, hogy következetlenül cselekszik, túláradó érzelmeket mutat vagy túlságosan védelmező.
A kutya és az ember minél hosszabb időt töltenek el egymás mellett, annál inkább hasonlítanak a másikhoz. A legfrissebb kutatás azonban arra is határozott választ ad, hogy
a kutyatulajdonosok viszonylag tudatosan választanak egy-egy fajtát, és ez olyan, amely tükrözi a saját személyiségüket.
Így lehet az például, hogy egy extrovertált gazda egy aktív kutya társaságát részesíti előnyben.
A kutatás szintén rámutatott, hogy ha a háztartásban egynél több kutya kerül, akkor ezek a hasonlóságok kevésbé szembetűnők és következetlenebbé válnak. Ez a szakemberek szerint azért lehet, mert
amikor több házikedvencet tartunk otthon, akkor önkéntelenül is a változatosságra törekszünk.
A személyiségek érdekes keveréke ugyanis valóban szórakoztató.