Ha törődik a gorillákkal, adja le régi mobilját!

2019.01.08. 15:39

A régi, használatból kivont mobiltelefonokban értékes visszanyerhető nyersanyagok rejtőznek. Ha mindet összegyűjtenénk, talán nem kellene a bányászatukhoz kiirtani a gorilláknak otthont adó kongói őserdőt.

A világon legalább 400 millió használaton kívüli mobiltelefon hever valahol egy fiók mélyén. Amikor lusták vagyunk a magunkét előkeresni és a megfelelő újrahasznosító telepre vinni, valószínűleg bele se gondolunk, hogy ezzel a nemtörődömségünkkel hozzájárulunk a Kongói Demokratikus Köztársaság vészesen zsugorodó gorillapopulációjának végleges eltűnéséhez. Pedig ha ennyit sem teszünk meg, kicsit mi is osztozunk a felelősségben.

A használaton kívüli mobilok felhalmozása és a Grauer-gorillák élőhelyének zsugorodása közti összefüggésre a PLOS ONE című folyóiratban megjelent, a Dél-Ausztráliai Egyetem (University of South Australia, UniSA) és a Victoriai Állatkertek (Zoos Victoria) kutatói által jegyzett tanulmány világít rá. A két szervezet munkatársai a Zoos Victoria által indított, a mobilok újrahasznosítására buzdító „They're Calling On You" nevű kampány első hat évének eredményeit tekintette át.

Fiatal Grauer-gorillaForrás: AFP/© LuAnne Cadd/Luanne Cadd

A kampány része annak a nemzeti programnak, amelyben az összes ausztrál állatkert részt vesz, s amelynek célja az állatkerti látogatókkal és a szélesebb nagyközönséggel megismertetni az eldobott mobiltelefonok értékét – pontosabban azokét az értékes és ritka fémekét, amelyeket a készülékek gyártásánál felhasználnak, és amelyek az újrahasznosítás során kinyerhetők belőlük. Ugyanazokról a fémekről van szó, amelyeket a Kongói Demokratikus Köztársaság bányáiban hoznak fel a föld mélyéről. Nem elég, hogy a bányászat érdekében letarolják a gorilláknak otthont adó erdőket, de a belőle származó jövedelem fegyverkereskedők és helyi hadurak kezébe kerül, a bányákban dolgozók emberi jogait pedig lábbal tiporják.

Egy átlagos iPhone-ban nagyjából 34 milligramm (mg) arany, 340 mg ezüst, 15 mg palládium és 1 mg-nál valamivel kevesebb platina rejtőzik. A kevésbé értékes, de újrahasznosítás szempontjából szintén jelentős fémek közül említésre méltó az alumínium és a réz, amiből 25, illetve 15 gramm található egy készülékben. És a lista ezzel koránt sem teljes, mert az okostelefonokban egy sor olyan ritkaföldfém található, amelyekből a földkéreg sokat tartalmaz ugyan, mégis roppant nehéz őket gazdaságosan kibányászni és érceikből kinyerni. Ittrium, lantán, terbium, neodímium, gadolínium, prazeodímium – néhányuknak talán még a nevét se hallottuk, de használjuk, majd eldobjuk őket, és nem gondolunk arra, hogyan pótlódnak vissza.

Keleti síkvidéki gorilla vagy Grauer-gorillaForrás: Biosphoto/Michel & Christine Denis-Huot / Biosphoto/Michel & Christine Denis-Huot

Dr. Carla Litchfield, az UniSA természetvédelmi pszichológusa és emberszabású-szakértője hangsúlyozta: ha az olyan ritka elemeket, mint az arany, a nióbium és a tantál, mind visszanyernénk a kiselejtezett mobiltelefonokból, kisebb lenne a gazdasági késztetés arra, hogy ugyanezek után az anyagok után kutatva feldúlják a gorillák élőhelyeit. Minden 30-40 újrahasznosított telefonból átlagosan 1 gramm arany nyerhető ki – mondta el Litchfield. – Miközben a mobileladások szárnyalnak, és egyes okostelefonokban növekszik is a felhasznált arany mennyisége, a természetes aranylelőhelyek a számítások szerint 2030-ra kimerülnek."

A szerzők felsorolják a használt mobilkészülékek újrahasznosítását akadályozó ismert tényezőket: sok országban nincsenek kiépítve e-hulladék-gyűjtőpontok, az emberek általában nincsenek tisztában a használt készülékekben szunnyadó értékekkel, és egyesek még attól is tarthatnak, hogy a régi telefonjukon tárolt adatok illetéktelen kezekbe kerülnek. A fejlett országokban azonban a fő akadály mindenek felett a puszta lustaság, a használt kacatok felhalmozására való hajlam.

Azt jósolják, Németországban 2035-re több mint 8000 tonnányi értékes fém hever majd parlagon az újrahasznosítatlan mobilkészülékekben, Kínában pedig a becslések szerint már 2025-re a mintegy 350 millió szertehagyott telefonban 9 tonna arany, 15 tonna ezüst és 3100 tonna réz kerül ki a nyersanyagok körforgásából.

„A régi telefonok elfektetése azért problematikus, mert az értékes fémek így nem kerülnek kivonásra, és nem jutnak vissza a gazdasági cirkulációba, ezáltal megteremtve az igényt a nyersanyagok további kitermelésére. Ez pedig a vadon rovására történik – hangoztatta Litchfield. – A másik gond meg az, hogy akik megválnak is a régi telefonjuktól, azok közül sokan a háztartási hulladékkal együtt dobják ki, így a készülék a hulladéklerakókban végzi, onnan pedig a mérgező fémtartalmuk a talajba szivároghat."

A legfrissebb egyedszámbecslések a Kongói Demokratikus Köztársaság területén élő Grauer-gorillák populációjának drasztikus, 73-93 százalékos zsugorodását mutatják, ami azt jelenti, hogy 4000 alá csökkenhetett a vadon élő példányok száma. Ezzel a Grauer-gorilla felkerült a kritikusan veszélyeztetett fajok listájára.

Grauer-gorillabébiForrás: AFP/© LuAnne Cadd-Virunga National Park/Luanne Cadd

Az ausztrál nemzeti mobil-újrahasznosító kampányt a neves emberszabású-kutató, Jane Goodall nyitotta meg a Melbourne-i Állatkertben 2009-ben. A kampány célja az, hogy felhívja a látogatók figyelmét a kongói bányászat, a gorilla élőhelyének pusztítása és a parlagon hagyott mobiltelefonok közötti összefüggésre. A kezdeményezés hatására Victoria állam állatkertjeinek látogatói 2014-ig több mint 115 ezer régi mobilt adtak le újrahasznosítás céljából.

„Ez a szám talán cseppnek tűnik az óceánban, hiszen az egymilliárd odahagyott telefonnak mindössze 0.01 százalékát teszi ki, de ha azt vesszük, hogy egy 6 millió lakosú állam adta össze, úgy már sokkal jobban hangzik. Remélhetőleg az egész világra ki tudjuk terjeszteni a kampányt, és úgy már komoly változást érhetünk el" – bizakodik Litchfield.