Torokgyulladás helyett őrült táncot is okozhat egy baktériumcsoport

Vitustánc ábrázolása egy középkori metszeten

A vitustánc – orvosi nevén chorea Sancti Viti – állítólag Szent Vitus geislingeni kápolnájáról kapta nevét. Ennél a kápolnánál ugyanis, a 12–13. században, minden év májusában összegyűlt a környék fiatalsága, és addig táncolt egyfolytában, amíg össze nem esett. Ma már tudjuk, hogy a vitustáncot, amely ismétlődő, rövid, rángó, táncszerű, nem irányított, uralhatatlan mozgásokból áll több betegség is kiválthatja. Az egyik ok lehet a torokgyulladást okozó baktériumok előidézte fertőzés.

A különféle fertőzések - az immunrendszerre gyakorolt, részleteiben ma még nem tisztázott mechanizmusokon keresztül - a hangulatunkat, az emlékezetünket és a tanulási képességünket is jelentősen befolyásolhatják. Sőt a fertőzéseknek ennél súlyosabb következményei is lehetnek: egyes pszichiátriai kórképek hátterében vélhetőleg baktériumok állnak.

A Streptococcus baktériumokról minden szülő hallott már, a kórokozók által leggyakrabban kiváltott betegség a torokgyulladás. A baktériumok egyes típusai a torokfájásnál sokkal súlyosabb kórképeket is okozhatnak, a kényszerbetegség azonban régebben nem fordult elő az orvosi jegyzetek leírásaiban, holott már ismert néhány olyan eset, amikor ez a baktériumtípus állhatott a kényszeres cselekvések állandóan ismételt elvégzése mögött.

Streptococcus baktériumok a nyelven Forrás: DKN / SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP

Hogyan okozhat egy baktérium kényszerbetegséget vagy éppen rángásszerű, leküzdhetetlen mozgásokkal járó idegrendszeri zavarokat? A magyarázat az úgynevezett vér-agy gát szerkezetében rejlik, amelyet az agyi ereket bélelő speciális sejtek hoznak létre. Az agyban szorosabban illeszkednek egymáshoz ezek a sejtek, mint a többi szövettípust behálózó erekben, így a vérben keringő anyagok közül is jóval kevesebbet engednek át, mint szervezetünk egyéb szerveinek érfalai. A vér-agy gát egyik fő feladata, hogy védje idegrendszerünket a különféle kórokozóktól.

Nem is olyan régen még az volt az általánosan elterjedt nézet, hogy a vér-agy gát az immunrendszertől is képes elzárva tartani az agyat. Ez a vélekedés mára megdőlni látszik. Bár a fehérjék és a sejtek nagy része valóban nem tud átjutni ezen a gáton, az ellenanyagok (antitestek), a jelátvivő molekulák és egyes immunsejtek azonban igen. Ebben keresendő a Streptococcusok által kiváltott idegrendszeri tünetek magyarázata is: szervezetünk antitesteket kezd el termelni a kórokozók ellen, amelyek az agyba jutva többek között olyan jelfogó molekulákhoz (receptorokhoz) képesek kötődni, amelyek a mozgás irányításáért felelős agyterületen találhatók.

A vér-agy gát illusztrációja Forrás: BSIP via AFP/JACOPIN / BSIP/Jacopin

Az agysejtek ilyenkor azt hiszik, hogy a megszokott jelfogó molekula kapcsolódott a receptorukhoz (a baktériumok ellen termelt antitestek szerkezeti hasonlósága miatt), így olyan idegi ingerületátvivő anyagok termelődése indulhat meg, amelyek akarattalan mozgásokat, tikkelést vagy érzelmi zavarodottságot okozhatnak. Ilyen betegség a vitustánc is.

Vitustánc ábrázolása egy középkori metszeten Forrás: Wikimedia Commons

"Ha megértjük, hogy a baktériumok ellen termelt antitestek hányféle módon képesek befolyásolni az idegrendszer működését, az alapjaiban változtathatja meg a mentális zavarok kezelését" - mondja Madeline Cunningham, az Oklahoma Egyetem autoimmun betegségekkel foglalkozó professzora. Védekezőrendszerünk annak függvényében fejlődik, hogy milyen kórokozók vannak jelen a szervezetünkben, és könnyen lehet, hogy mindez az agyfejlődésre is komoly hatással van. A baktériumok - és az ellenük termelt antitestek - akár még az egészséges emberek agyműködését is befolyásolhatják, erről azonban ma még szinte semmit nem tudnak a kutatók.