Visszanyeri régi fényét az antik világ egyik legnagyobb szentélye

Az Olümpieion jelenlegi képe

Megkezdődött az egyik legnagyobb ókori templomnak, az Olümposzi Zeusz athéni templomának, az Olümpieionnak a restaurálása, a helyi illetékesek szerint a görög főváros "egyik legnehezebb és legfontosabb felújítási munkája".

Görög hírportálok pénteki jelentése szerint a hét folyamán felállványozták az antik templom még meglévő 16 monumentális oszlopának egyikét, és áprilisig állványzattal veszik körbe a 17 méter magas korintoszi oszlopok felét, később pedig a többit is.

Először mérnökök és régészek próbálnak képet alkotni az oszlopok stabilitásáról, a strukturális problémákról

– közölte Lina Mendoni kulturális miniszter. – Sok nehézséggel és problémával teli restaurálásról lesz szó, az évszázadok alatt végbement rongálódás valós mértéke csak a felújítási munkák során derül ki.

Az Olümpieion jelenlegi képe Forrás: Pinterest

Az athéni városi tanács azt ígéri, hogy 2023-ra befejezik a világhírű templomrom felújítását, ami ambiciózus célkitűzésnek látszik, tekintve, hogy a restauráláshoz az oszlopokat darabjaikra kell szétszedni, majd visszahelyezni eredeti állapotukba.

A Zeusz-templom építése több mint 2500 éve kezdődött, és csak 130-ban, Hadrianus római császár idején fejeződött be.

A 110 méter hosszú és 43 méter széles építmény 104 kolosszális oszlopával az ókori Görögország legnagyobb temploma volt, és az egyik legnagyobb szentély az antik világban.

A méreteivel az embereket ámulatba ejtő templom cellájában Zeusz arany-elefántcsont szobrát és Hadrianus kolosszális szobrát állították fel.

A titokzatos Zeusz-templom

A mitológiai hagyomány szerint Zeusznak és a Földanyának, Gáiának voltak szent helyei az Ilisszosz környékén. A szent helyen Peiszisztrátosz kezdeményezte az Olümposzi Zeusznak szentelt monumentális templom építését. A hajdani 104 korinthoszi oszlopból 15 oszlop áll, magasságuk 17,25 méter, átmérőjük 3 méter. Az 1825-ben ledőlt oszlop jól szemlélteti a hatalmas korinthoszi oszlopok arányát. A hosszanti oldalak húsz oszloposak, a homlokzat pedig háromsoros elrendezésű volt. A cella rekonstruálásához nem maradt fel elegendő az eredeti elemekből. Ugyanúgy elveszett valamennyi Hadrianus-szobor.

(Hellasz)

A monumentális templom dicsősége rövid ideig tartott, egy barbár invázióban már 267-ben kifosztották, a középkorban más épületek, köztük keresztény templomok építésére használták el köveit, főleg a pentelikoni márványt.

Még a múlt században is csak tovább rongálódott, több földrengést élt át, a második világháború végén, 1944-45-ben pedig bombatalálatok érték az úgynevezett athéni csatában. A közelmúlt évtizedeiben a légszennyezettség okozott kárt benne.

(MTI/dpa, Origó)