A svájci műszaki egyetem, az ETH Zurich és a svájci Szövetségi Erdészeti, Hó- és Tájkutatási Intézet az eredményekhez részben a gleccsereken 1931 óta bekövetkezett domborzati változások elemzésével jutott.
A kutatók megállapították, hogy a jég mennyisége 1931 és 2016 között a felére csökkent. Azóta pedig - mindössze hat év alatt - a gleccserek mérete további 12 százalékkal zsugorodott.
Daniel Farinotti, a The Cryosphere című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője kiemelte, hogy a gleccserolvadás felgyorsulásának mértékét azért fontos konkrétan meghatározni, mert abból le lehet szűrni, hogy a gleccserek hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra. Az Alpok gleccsereinek mintegy fele található Svájcban.
A kutatók a tanulmány elkészítésben helyszíni mérésekre, légi felvételekre és a hegycsúcsokról készült fotókra,
köztük a két világháború között készült mintegy 22 ezer felvételre támaszkodtak.
Az elemzés szerint a gleccserek visszahúzódása nem egyforma ütemben zajlott.
Az olvadás sebességét befolyásolta a tengerszint feletti magasság, a gleccsereken lévő törmelék mennyisége és a gleccser alsó végének, az úgynevezett "orrának" lapossága. A tanulmány szerint két időszakban, az 1920-as és az 1980-as években a gleccserek tömegében szórványos növekedés is megfigyelhető volt, de ezt is beárnyékolta az olvadás általános tendenciája.
(Forrás: MTI/AP)