Ezért hasznosították újra az üveget a vikingek

Ilyen gyöngyöket készítettek a vikingek

Egy most publikált tanulmányban a kutatók felfedték, hogyan hasznosították újra a viking gyöngykészítők azt az üveget, amit a római mozaikokból nyertek. A szakemberek azokat az alkalmazott gyártási technikákat tárták fel, amiket a dán harcosok a Krisztus utáni 8. században használtak.

Az üveg ritka árucikké vált a kora középkorban, ezért az elhagyott római és bizánci építmények mozaikjait gyakran rabolták ki a színes üvegkockákért, amelyeket „tesserae"-nak neveztek. Egy kereskedelmi hálózat északra szállította őket, hogy eljussanak olyan városokba, mint például a dániai Ribe, ahol nagy edényekben felolvasztották, majd dekoratív gyöngyökké formálták őket.

A régészek eddig azt feltételezték, hogy a gyöngykészítők ezeket az átlátszatlan fehér tesserákat nyersanyagként használták fehér, átlátszatlan gyöngyök előállításához.

Az Aarhusi Egyetem korai Ribe-i gyöngykészítési imádatával foglalkozó munkatársainak új, az Archeological and Anthropological Sciences tudományos folyóiratban publikált tanulmánya azonban feltárta, hogy a fehér viking gyöngyök kémiai összetételét arannyal aranyozott átlátszó csecsebecsék zúzásával állították elő, amelyeket aztán alacsony hőmérsékleten újra megolvasztottak.

Úgy tűnik, hogy ezt az olvadt üveget ezután megkeverték, hogy buborékok formájában felfogja a levegőt, majd egy vastüskére tekerve gyöngyöket képeztek velük.

Ilyen gyöngyöket készítettek a vikingek Forrás: Shutterstock

És bár az a vékony aranylemezeket gondosan eltávolították újraolvadás előtt a tesserákról, az új kutatás szerint az arany egy része elkerülhetetlenül mégis az olvasztótégelyben kötött ki. Ezt a folyamatot jelzik a fehér gyöngyökben lévő apró aranycseppek, a sok légbuborék; a gyöngyök ezért átlátszatlanok. Emellett nincs benne úgynevezett kémiai színjelző.

Ugyanebből a műhelyből származó kék gyöngyökben aranynyomokat is találtak.

Itt a kémia azt mutatja, hogy az üvegkészítő receptje a kék és arany mozaikkövek keverékéből állt. A keverésükre azért lehetett szükség, mert a római kék mozaik kövek nagy koncentrációban tartalmaztak olyan vegyi anyagokat, amelyek átlátszatlanná tették őket – és ezért bizonyultak ideálisnak a mozaikokhoz, ám a kék gyöngyökhöz nem. A vegyi anyagok hígításával így a viking kori gyöngyökből ismert mélykék, átlátszó üveg lett az eredmény.

Ezek az izgalmas eredmények egyértelműen a vikingekkel kapcsolatos új tények feltárásának lehetőségét mutatják

– mondta Claus Feveile, a Délnyugat-Jyllandi Múzeum munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ha nagy felbontású ásatásainkat ilyen kémiai elemzésekkel kombináljuk, még sok felfedezést jósolok a közeljövőben.