Ezek a majmok pont olyan eszközzel törnek diót, mint a korai emberek

Közönséges makákók nagy figyelmet fordítanak a diófélék kövekkel való összetörésére

A majmok azon állatok közé tartoznak, amelyekről köztudott, hogy szerszámokat használnak, így nem meglepő, hogy a thaiföldi Phang Nga Nemzeti Parkban élő közönséges makákók kövekkel törik fel a diót. Eközben ezek a „kalapácskövek" néha eltörnek. Az eszközök ráadásul annyira hasonlítanak az Afrikában talált és a korai hominidáknak, például az Australopithecus-nak tulajdonított szerszámokra, hogy a tudósok szerint „részben megkülönböztethetetlenek".

Az a tény, hogy számos állat szerszámokat használ, nem újdonság, ám az nagy megdöbbenést okozott az antropológusoknak, amikor némelyiket az emberhez hasonló szerszámhasználóként definiálták. A kőszerszámokat használók egy szűkebb „klubot" alkotnak, de még egyes halak is ide sorolhatók, ráadásul a majmok többször a köveket is hasznosítják.

Az emberfélék által használt kőszerszámok emellett jellegzetesek, nagyobb sziklákból törnek le a feladatnak leginkább megfelelő formákat.

Legalábbis a tudomány ezt gondolta, amíg Dr. Tomos Proffitt, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és szerzőtársai nem fedeztek fel valamit. A Science Advances folyóiratban publikált, új tanulmányukban arról számolnak be, hogy amikor a közönséges makákók kövekkel ütik a dióféléket, akkor azok a kövek eltörhetnek és nagyon ismerősnek tűnhetnek.

Az a tény, hogy ezek a makákók kőeszközöket használnak a diófélék feldolgozására, nem meglepő, mivel a különböző kagylókhoz való hozzáférést is eszközökkel teszik

– mondta Proffitt a közleményben, amit az IFL Science online tudományos portál idéz. – Ami érdekes, hogy ezzel véletlenül egy jelentős saját régészeti leletet hoznak létre, amely részben megkülönböztethetetlen egyes hominida leletektől.

Közönséges makákók nagy figyelmet fordítanak a diófélék kövekkel való összetörésére Forrás: Lydia V. Luncz

A felfedezés bizonyos szempontból megnehezíti a korai ember kutatását, hiszen mostantól minden antropológusnak, aki ilyen törött köveket talál, meg kell kérdőjeleznie, hogy a főemlősök családjának melyik ága készíthette.

A szándékosan előállított, éles szélű kőpelyhek és pattintott darabok az elsődleges bizonyítékunk a technológia megjelenésére a vérvonalunkban

– jegyzi meg a tanulmány. – Most ezeket a bizonyítékokat újra meg kell vizsgálni, legalábbis bizonyos esetekben; a Lobi-öbölből származó köveket valószínűleg a szándékos pelyhek előállításának bizonyítékaként, valamint az üllők és kalapácskövek különböző létfenntartási feladatokhoz való használataként értelmeznénk.

Ez a felfedezés emellett fontos betekintést nyújthat abba, hogy az ember egyáltalán hogyan jutott el az ilyen eszközök készítéséhez.