Szenzációs felfedezés a világűrben

A James Webb űrteleszkóp júliusban kezdte meg munkáját, de máris rengeteg izgalmas képet készített

Csillagászok egy aszteroidaövet és egy hatalmas porfelhőt észleltek az éjszakai égbolt egyik legfényesebb és Földhöz egyik legközelebbi csillaga körül - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása hétfőn.

A Fomalhaut néven ismert csillag a Földtől huszonöt fényévre, a Piscis Austrinus, azaz a Déli Hal csillagképben található. Bár a legjobban a déli féltekéről látható, az északi félteke nagy részéről is megfigyelhető, különösen ősszel.

Fényessége és helyzete miatt még mindig használják a navigációhoz.

A Hubble űrteleszkóp és más műszerek korábbi megfigyelései azt mutatták, hogy a 440 millió éves Fomalhautot por és törmelék veszi körül, de a felvételek csak részleges képet adtak a fiatal csillag körül keringő kozmikus anyagról.

Azonban James Webb űrteleszkóp nagy felbontású felvételei soha nem látott részletességgel fedték fel a csillag környezetét, így derült ki például az is, hogy a Fomalhaut körül található, kiterjedt belső aszteroidaövön túl egy második, sziklákból és törmelékből álló, keskenyebb gyűrű is van.

Fomalhaut, exobolygó Forrás: NASA

A por, amit mi látunk, az a planetezimálok (bolygócsírák) közötti ütközések során keletkezett, amelyek maguk is a bolygórendszer kialakulásának rég elfeledett maradványai

- magyarázta Gáspár András, a tanulmány vezető szerzője az Arizonai Egyetemről.

A Fomalhauttól még távolabb egy külső törmelékgyűrű található, amely a Naprendszer Kuiper-övére hasonlít, ahol a Plútó és a többi törpebolygó, az Eris, a Haumea és a Makemake található.

A csillagászok ebben a külső gyűrűben vették észre az általuk nagy porfelhőnek nevezett jelenséget, amely feltételezésük akkor keletkezhetett, amikor két, több mint 400 mérföld széles űrszikla egymásnak ütközött.

A James Webb űrteleszkóp júliusban kezdte meg munkáját, de máris rengeteg izgalmas képet készített Forrás: Facebook/NASA's James Webb Space Telescope

A tudósok a James Webb űrteleszkóp közepes infravörös tartományban működő műszere által készített felvételeken azonosították az új jellemzőket. Tanulmányuk a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg.