A korallzátonyok baktériumok millióinak otthonai, ez megmutatja a Föld rejtett biodiverzitását

Kutatók mintákat gyűjtenek egy korallzátonyról a Tara Csendes-óceáni Expedíció során, hogy dokumentálják az óceán zátonyainak biodiverzitását.

A korallzátonyok nem csak a halak forrópontjai. A zátonyokban lévő halak és korallok Csendes-óceán szerte majdnem 3 millió baktériumfajtának lehet otthona. Erről számoltak be a kutatók június 1-én a Nature Communications magazinban. - írja a ScienceNews honlapján.

Pierre Galand a párizsi Sorbonne Egyetem mikrobiológusa a május 31-i sajtóértekezleten azt nyilatkozta, hogy ez azt jelenti, hogy a tudósok mérhetetlenül alábecsülték a Föld mikrobiomját.
A csak a Csendes-óceán korallzátonyaiban élő baktériumok új számlálása a Föld teljes mikrobiális diverzitásának jelenlegi becslésén belül esik, ami azt sugallja, hogy exponenciálisan több baktérium él a bolygón, mint korábban gondolták.

A korallzátonyok a Föld legdiverzebb ökoszisztémái közt vannak, és a mikrobák kulcsfontosságúak,hogy az ott élő állatok egészségesek legyenek.

A baktériumok segítenek a koralloknak a túléléshez szükséges tápanyagok megszerzésében és a betegségek elleni védelemben. Egy adag probiotikum védelmet nyújthat a halálos hőstressz ellen.

De ezeknek a zátonylakó mikrobáknak a biodiverzitása áttekinthetetlen. A legtöbb tanulmány az állatfajokat kis területen vizsgálja, vagy csak egy fajra fókuszál. És globális vizsgálatot nehéz végezni.
A 2016-2018-ig tartó Tara Csendes-óceáni Expedició alatt Galand és kollégái meglátogatott 99 korallzátonyt. Minden egyes helyszínen mintákat gyűjtöttek planktonoktól, 3 korallfajtól és 2 halfajtól, összegyűjtvén 5.392 mintát. Aztán a csapat kategorizálta hány baktériumfajt találtak az egyes mintákban, a mikrobák közti genetikai különbségek alapján.

Jennifer Biddle a Delawarei Egyetem mikrobiális ökológusa, aki nem vett részt a tanulmányban azt nyilatkozta, hogy az a szó, hogy faj, nem igazán működik jól a mikrobák esetén. Nehéz összehasonlítani a fizikai jellemzőket, mint az alak, vagy szín, hogy az ilyen kicsi és nehezen látható organizmusokat különböző fajokba szeparáljuk.

Kutatók mintákat gyűjtenek egy korallzátonyról a Tara Csendes-óceáni Expedíció során, hogy dokumentálják az óceán zátonyainak biodiverzitását. Forrás: https://www.sciencenews.org/article/coral-reef-bacteria-microbe-biodiversity

De a genetikai elemzés több mint 540.000 bakteriális fajtát azonosított, amik a 3 organizmus fajtán élnek. Ez a szám egyedül - ami a Csendes-óceáni zátony fauna kis részéből származik - a Földön élő jelenlegi becslések szerinti összes baktérium körülbelül 20%-át is kiteheti, ami 2.72 millió-5.44 millió.

Az alapján, hogy hány halfaj és korall él a Csendes-óceán nyugati és középső részén, a korallzátonyok csak ebből az óceánból, otthonai lehetnek legalább 2.8 millió baktériumfélének, ezt számolta a csapat.

Galand azt nyilatkozta, hogy az ilyen diverzitás egyfajta ökológiai biztosítás lehet a zátonyoknak. Például sok baktriumféle ugyanilyen módon segíthet a korallpolipoknak, mint például hogy biztosítja a korallépítő állatoknak, hogy megkapjanak egy kulcsfontosságú táplálékot. Ilyen nagy biodiverzitással, bizonyos baktériumok felválthatnak másokat, akik bajban vannak, amikor valami, mint a magas hőmérséklet a bakteriális populáció összeomlását okozza.

Biddle azt mondja, a becslések még mindig alábecsülhetik a mikrobiális diverzitást a Csendes-óceáni zátonyokon. Nehéz megszámolni valamit, ami szabad szemmel láthatatlan, és a molekuláris eszközök, amivel a genetikai anyagot vizsgálják, gyakran kizárnak olyan organizmusokat, amikről a tudósok nem tudnak. Az alkalmazott módszerekkel mindig alulszámolják a mikrobákat.

(Forrás: ScienceNews: https://www.sciencenews.org/)