Már 3600 évvel ezelőtt bányásztak szenet Kínában

A szénnel való fűtés évszázadok óta a társadalmunk része

Kína messze a világ legnagyobb széntermelője és -fogyasztója: az ország majdnem annyi szenet termel és fogyaszt, mint a világ többi része együttvéve. Ám bár Kína „falánk" szén iránti étvágya viszonylag új – amelyet a növekvő energiaigény táplál, miközben gazdasága rohamos gyorsasággal nőtt –, kapcsolata a szénnel nem újkeletű. Valójában egyre több bizonyíték utal arra, hogy Kína lehet a szénbányászat bölcsője.

A Science Advances folyóiratban publikált, új tanulmányban a régészek azt találták, hogy az Északnyugat-Kínában élő, bronzkori társadalmak több mint 3600 évvel ezelőtt – tehát már egy évezreddel korábban, mint azt eddig a tudósok vélték– már szenet használtak energiaforrásként.

Korábban az ősi szénhasználat ismerete csak írásos emlékekre korlátozódott, ám a kínai Hszincsiang autonóm régióban található Jirentaigoukou nevű bronzkori lelőhelyen végzett ásatások egyedülálló ablakot nyitottak a múltba.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a Kashi folyó közelében fekvő Tianshan-hegységben 3600 és 2900 évvel ezelőtt nyüzsgő település terült el, ahol a szén különböző formákban volt megtalálható. Ez azt jelzi, hogy közös erőforrásként tekintettek rá, amelyhez bárki hozzáférhetett, függetlenül társadalmi státuszától vagy foglalkozásától.

A szenet nagy raktárakban, házakban, kőeszközök tárolóiban, főzőhelyeken és kohászati kemencékben fedezték fel, ami sokoldalúságát és jelentőségét jelzi a mindennapi életben.

Nem arról van szó, hogy néhány gazda véletlenül széndarabokat talált a mezőn, és alkalmanként a tábortűzbe dobta azokat. Mindezek a bizonyítékok inkább arra utalnak, hogy a Jirentaigoukou nép szándékosan dolgozott ki egy rendszert a szén nagyarányú kitermelésére és felhasználására.

A szénnel való fűtés évszázadok óta a társadalmunk része Forrás: Creative Commons/Randen Pederson

A kutatók hat lehetséges szénforrást azonosítottak, valamennyit a település öt kilométeres körzetében. A szén láthatóan könnyen hozzáférhető volt, amit kézzel vagy egyszerű fémeszközökkel hoztak felszínre.

Azt hiszem, minden ilyen helyről megpróbálták begyűjteni és elégetni a szenet, és aztán rájöttek, hogy némelyik jobb minőségű, mint a többi

– mondta Guanghui Dong, a Lanzhou Egyetem környezeti antropológusa a ZME Science online tudományos portálnak.

A tudósok az itt talált széndarabokat spektrometriás technikák segítségével három másik lelőhellyel hasonlították össze, amelyek jobb minőségűek és gazdagabbak voltak.

A szakemberek szerint a szénhasználatra való áttérés valószínűleg akkor következett be, amikor az itt élők fakészletei fogyatkozni kezdtek és alternatív tüzelőanyagokat kerestek.

A szénre való átállást valószínűleg az a felismerés is ösztönözte, hogy ez fenntarthatóbb és könnyebben elérhető alternatívát kínált.