Rizsszemekben tenyésztenék ez azt új, hibrid marhahúst

hibrid,  rizs,
Hibrid megoldás a tányérban: ez a rizs-hús vagy húsos rizs
Vágólapra másolva!
Ahogy a világ népessége egyre nő, úgy emelkedik a környezetre nehezedő teher is. A stresszfaktorok közé tartozik nem utolsósorban az élelmiszertermelés, különösen az állattenyésztéshez szükséges hatalmas földterületek és vízszükséglet, aminek megoldására hibrid eszközök kellenek. Még gyerekcipőben jár, de a laboratóriumban tenyésztett hús lehet az egyik eszköz a nyomás enyhítésére; koreai tudósok most találtak egy innovatív módszert az előállítására. Feltaláltak egy új hibrid élelmiszert, amely rizsszemekben növesztett szarvasmarhafaggyú- és izomsejtekből áll.
Vágólapra másolva!

A hibrid élelmiszereknek van jövője?

Az eredmény a darált hús és a rizs furcsa kombinációjára emlékeztet, ami rózsaszín, ragacsos szemcsékre hasonlít. Sohyeon Park, a Yonsei Egyetem biomolekuláris mérnöke által vezetett csapat szerint azonban a keverék tápanyagokban gazdag, bár az előállítása jelenleg kissé munkaigényes, egy napon talán enyhítheti az élelmiszerhiányt.

hibrid,  rizs,
Hibrid megoldás a tányérban: ez a rizs-hús vagy húsos rizs
Fotó: Yonsei University

Képzeljük el, hogy az összes szükséges tápanyagot sejtkultúrás fehérjerizsből nyerjük 

– mondta Park a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A rizsnek már most is magas a tápanyagtartalma, de az állattartásból származó sejtek hozzáadása tovább növelheti azt.

A rizs körülbelül 80 százalékban keményítőből áll, a maradék 20 százalék fehérje és egyéb tápanyagok, ami egy kiváló táplálékalapanyag.

A biológiai rendszerekben a sejteknek olyan vázszerkezetre van szükségük, amely formálja a szöveteket a növekedésük során. Laboratóriumi körülmények között a tudósok gyakran használnak mesterséges mátrixot a különböző szövetekhez és szervekhez. Park és kollégái úgy gondolták, hogy 

a rizs, mivel annyira porózus, ugyanezt a funkciót töltheti be, és olyan szerkezetként működhet, amelyen a laboratóriumban növesztett állati sejtek szövetet építhetnek.

A szakemberek először élelmiszeripari minőségű halzselatinnal és élelmiszeripari enzimekkel vonták be a rizsszemeket, hogy a sejtek könnyebben találjanak táptalajt, és maximalizálják a rizshez tapadó és rajta növekvő sejtanyag mennyiségét. Ezután a rizsszemeket tehénizom- és zsír őssejtekkel oltották be, majd 9-11 napig hagyták őket egy Petri-csészében növekedni. 

A tenyésztési időszak végén megvizsgálták a rizst, hogy tanulmányozzák annak szerkezetét és tápanyagtartalmát. Azt találták, hogy a marhahús-rizs hibrid szilárdabb és törékenyebb is volt, mint a hagyományos rizs.

 

A hibrid élelmiszerrel kísérleteznek

A rizs tápanyagprofilja azonban lényegesen megváltozott. A hibrid rizsnek lényegesen magasabb volt a fehérje- és zsírtartalma – 8 százalékkal több fehérje és 7 százalékkal több zsír –, mint a kezeletlen társának. Ez talán nem tűnik soknak, de finomítással még magasabbra lehet majd a jövőben emelni. 

A „húsos rizs” (vagy rizs-hús) előállítása jelenleg a fehérje grammonként kevesebb költséggel járna, mint a marhahúsé, mind kibocsátásban, mind pénzben.

A csapat számításai szerint a hibrid rizs előállítása 6,27 kilogramm szén-dioxidot termel 100 gramm fehérjére számítva. A marhahús 49,89 kilogramm szén-dioxidot szabadít fel 100 gramm fehérjéből. A hibrid rizs fogyasztói ára pedig a marhahús kilogrammonkénti árának mintegy 15 százaléka lenne.

hibrid, rizs
A hibrid élelmiszer rizsszemekben növesztett szarvasmarhafaggyú- és izomsejtekből áll.
Fotó: Yonsei University

A Matter tudományos szaklap szerint a rizs ízprofiljának változása is érdekes lehet. 

A csapat megállapította, hogy a marhahús izom és zsír különböző szagú vegyületeket ad a rizshez, amivel a szakácsok kísérletezhetnek.

Most már csak az előállítási folyamat finomítása van hátra, hogy csökkentsék a hibrid rizs előállításának idejét. A tudósok azzal is kísérletezhetnek, hogy maximalizálják a sejtes anyag felvételét a rizsszemekbe, amelyek figyelemre méltóan fogékonyak a folyamatra.

Az új, hibrid élelmiszer egy nap élelmiszersegélyként, katonai fejadagként vagy akár világűrbeli élelmiszerként is szolgálhat a remények szerint.