Itt a tudósok őrült terve - belepusztul a Föld?

Egyes kutatók kitalálták, hogy ha szulfátrészecskéket juttatunk a légkörbe, akkor ezek visszaverhetik a napfényt, és a vulkánkitörések hatásait reprodukálva hűthetik bolygónkat, mérsékelve a globális felmelegedés káros hatásait. A terv azonban óriási veszélyt rejt egy kutatás szerint; amennyiben a részecskék nem a megfelelő helyen kötnek ki, még rosszabb éghajlati anomáliákat idézhetnek elő, mint az ismertebb üvegházhatású gázok.

Elia Wunderlin, az ETH Zürich légkörkutatója és munkatársai arra jutottak, hogy ha kénrészecskéket juttatnak a légkörbe, ezek hasonló nagyságú káros hatásokat idéznének elő, mint amiket most az éghajlatváltozás miatt tapasztalunk bizonyos régiókban – írja a Science Alert.

A légkör rétegei
Fotó: Science Photo Library via AFP

Pontosan mi a baj a kénnel?

A kutatócsoport aeroszol-kémiai klímamodellek és mikrofizikai elvek segítségével szimulálta, mi történne, ha a szulfátaeroszolokat az egyenlítőhöz közeli szélességek fölött bocsátanák ki. Az Egyenlítőt korábban azért jelölték meg célterületként, mert az aeroszolok ott maradnának a leghosszabb ideig a levegőben.

Azt találtuk, hogy minél több kénszemcsét injektálunk a légkörbe, a hűtés hatékonysága annál inkább csökken”

– írták a kutatók a tanulmányban, amely a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban jelent meg.

A kutatók eredményei azt mutatják, hogy amint a kénrészecskék szintje a légkörben a javasolt befecskendezés után két-három évvel elér egy új egyensúlyi állapotot, a bolygó felszínének körülbelül 1°C-os lehűlése lenne elérhető. Ugyanakkor a trópusi sztratoszféra alsó részén erős felmelegedés kezdődne, mivel a kén elnyeli a Föld felszínéről visszaverődő hosszúhullámú sugarakat.

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása ez idő alatt tovább növekszik, akkor az északi félteke időjárási rendszerei a tél folyamán szélsőségesebbé válnak, megváltoztatva két teljes légköri réteg, a sztratoszféra és a troposzféra kölcsönhatását.

Ráadásul a sztratoszférában az aeroszol koncentráció növekedése a légköri kémiai anyagok mozgásának ciklikusságát is befolyásolhatja. Egy ilyen változás következményei óriási hatással lennének az időjárási mintákra, például nőne az árvízveszély Európában.

Kén helyett gyémántok?

A kutatócsoport szerint érdemes lenne másfajta aeroszolok bevethetőségét vizsgálni. Potenciálisan ígéretesek lehetnek a gyémántrészecskék, mivel ezek nem nyelik el a földfelszín hőjét, vagy a kalcit, amely nem zavarja az ózonréteget. Ezek az alternatív módszerek azonban más (eddig ismeretlen) kihívásokat jelenthetnek, így további vizsgálatokra van szükség.

A szakértők hozzátették, az őshonos ökoszisztémák helyreállítása lenne a klímaváltozás megfékezésének egyik legbiztonságosabb módja.