Ha Ön 20 év múlva születik, az 1000 évet is megérheti - kísérletek az élettartam megnövelésére<br/>

Az élettartam meghosszabbítása mindig is foglalkoztatta az embereket, de csak napjainkban vált világossá, milyen sok komoly kutató foglalkozik a problémával. A tudóstársadalom véleménye egyelőre erősen megosztott a kérdésben.

Az Extro 4, az Extropy Intézet negyedik konferenciája hemzsegett a szenzációs bejelentésektől, s az előadókat nem éppen a tudományos szerénység jellemezte. A magukat extropistáknak nevező társaság tagjai feltétlenül hisznek a tudomány és technika erejében, amely képes maximálisan kihozni az emberben rejlő genetikai lehetőségeket, sőt újratervezni az emberi szervezetet. Az Extro 4 kedvenc témájukat feszegette: az emberi élettartam meghosszabbítását. Az általuk elképzelt utópisztikus jövőképet szerintük a 21. századi génsebészet, biokémia és orvosi technológia eredményei fogják megteremteni. Max More, az Extropy Intézet alapítója beszédében kifejtette, hogy ún. ultrahumán forradalom várható, amely az emberiség újabb nagy áttörése lesz. More felesége, Natasha Vita-More elmondta, hogy az emberek a jövőben olyan áldásos technológiákat élvezhetnek, mint a felfokozott funkciójú ivarszervek, a polimer bőr, amely a polipokhoz hasonlóan az érzelmi állapottól függően változtatja a színét, és a szembe ültetett, a virtuális valóság átélésére módot adó szerkezetek.

Robert Bradbury, a Harvard Egyetem tudományos körökben megbukott biotechnológusa meghökkentő mondatokat címzett a konferencia résztvevőihez, újabb "keresztes háborúra" buzdítva őket azok ellen, akik netán kételkednének a megnövekedett emberi élettartam lehetőségében és értelmében. Harcra szólította őket szkeptikus természettudósokkal, és mindazokkal az emberekkel szemben, akik azt gondolják, hogy nem emberi dolog mondjuk 200 évig élni. Szólt a vallásos mozgalmak és a bürokratikus intézmények által támasztott problémákról is.

Valójában azonban az extropisták nézetei nem is olyan képtelenségek, mint amilyennek elsőre hangzanak. Az emberi élettartam meghosszabbítása mindig is az emberiség fő céljai közé tartozott, de csak a közelmúltban vált világossá, hogy napjainkban sok komoly tudós és kutatócsoport folytat ilyen jellegű vizsgálatokat, s ezekbe egyesek nagy pénzeket fektetnek.

Az emberi élettartam meghosszabbítása azonban igen kényes téma. Kevés elismert tudós vállalja a nyilvánosság előtt az ilyen jellegű kutatásokat, s a kormány sem támogatja őket - legalábbis egyelőre. A tudományos élet nagyobbik része egyelőre elutasítja és kiveti magából olyan tagjait, akik elhamarkodott következtetésekre jutnak, illetve túlzott reményekkel táplálják a sajtót és az embereket.

Jellemző, hogy amikor befektetők jelentkeznek a Nemzeti Öregedéskutató Intézetben (USA) folyó kutatások finanszírozására, óvatosan elkerülik az élettartam meghosszabbításának kérdését. "Ez tabu témának számít. Inkább olyan dolgokról beszélnek, mint az öregkori betegségek gyógyítása és az öregkori egészség megőrzése" - mondja Richard Miller, a Michigan Egyetem gerontológusa, hozzátéve, hogy ez politikai szempontból is okosabb viselkedésnek számít.

Mindezek ellenére mindkét oldal tudja, hogy a nézetek egyre közelednek egymáshoz: szűkül a szakadék az extropisták és a tudósok között. A közvélemény valószínűleg támogatni fogja az ilyen jellegű a kutatásokat.

A tudósok többsége ma is azt gondolja, hogy az emberi élettartam csak egy bizonyos életkorig nyújtható. Az eddigi rekord egy francia asszony, Jeanne Calment nevéhez fűződik, aki 1997-ben 122 évesen hunyt el. Az élettartamot befolyásoló legfőbb tényezők a környezeti- és társadalmi feltételek, illetve a betegségek. A történelem során az ember életkörülményei fokozatosan javultak, de az igazi áttörés csak a XIX. század közepétől következett be, főképpen az orvostudomány eredményeinek köszönhetően. Természetesen főleg a fejlett országokban láthatók az eredmények: az USA-ban például kb. 100 év alatt 30 évvel növekedett az átlagéletkor.

A jelenlegi legelfogadottabb nézetek szerint kb. 120-130 évet, esetleg egy kicsit tovább élhetnének az emberek, ha teljesen kihasználnák a génjeikben rejlő lehetőségeket. Egyesek azonban - s egyre hangosabban - azt állítják, hogy nincsenek genetikai korlátok, illetve azok is áttörhetők, s az egész emberi szervezet újratervezhető.

Az élettartam meghosszabbításával kapcsolatos kutatások 1935 óta folynak rendszeresen, amikor kiderült, hogy az alacsony kalóriaértékű táplálékon élő rágcsálók tovább élnek pufók társaiknál. A jelenlegi kutatások három fő irányvonala az öregedés genetikai hátterére, a sejtek halhatatlanná tételére és totipotens (még minden sejttípussá átalakulni képes) őssejtekben rejlő lehetőségek kiaknázására koncentrál. A leggyakoribb kísérleti alanyok az élesztőgombák, gyümölcslegyek (muslicák), az egerek, na és persze itt van az öregedésbiológiai vizsgálatok koronázatlan királya, az [origo]-ból is jól ismert C. elegans nevű féreg.

A kísérleti állatok nem csak tovább, de sokkal jobb kondícióban is élnek a különféle beavatkozásoknak köszönhetően. Amikor egy normális C. elegans már csak egy leépült húscafatra hasonlít, akkor vele egykorú manipulált társai még vibrálnak az erőtől. A laboratóriumi muslicáknak még javában a szexen "jár az eszük", amikor vad kortársaik már elhullottak. A jobb kondíció alapvető fontosságú cél, hiszen senki nem azt akarja elérni, hogy 200 évig nyűglődjünk úgy, hogy a második száz évben már járni sem leszünk képesek.

Az állatkísérletekből szerezhetjük meg azt a tudást, amely majd az ember esetében is felhasználható lesz. Addig persze még hosszú út áll előttünk, de úgy tűnik, hogy ezt egyre rövidebb idő alatt lehet megtenni. Aztán - mint minden ilyen esetben - szembe kell néznünk az etikai, társadalmi, sőt gazdasági problémákkal is.

Egy kis előrejelzés - vagy valami ilyesmi

A következőkben gerontológusok, genetikusok, biológusok és biotechnológusok véleménye alapján készült "előrejelzést" olvashatnak arról, hogy életkoruk függvényében milyen életesélyeik lehetnek korunk rohamosan fejlődő tudományos és orvosi eredményei közepette.

Amennyiben Ön 100 éves: jó hír, hogy nagy valószínűséggel megéri a 110-et is! A rossz hírt ebből már kitalálhatja...

Amennyiben Ön 70 éves: feltételezve, hogy most jó egészségnek örvend, akár a 100-at is megérheti. Ha Ön nő, akkor erre még nagyobb az esélye.

Amennyiben Ön 40 éves: már az Ön életében számos, jelenleg még csak elméleti szinten zajló kutatás eredménye a gyakorlatban is használható lesz. Korosztályából a legtöbben megérik a 85 évet, s igen sokan a 100-at vagy még többet is. A legoptimistább jóslatok szerint pedig néhányan a jelenleg maximálisnak gondolt életkort, a 135-öt is elcsíphetik.

Amennyiben Ön 30 éves: az Ön kilátásai már kifejezetten jók. 80 éves kora körül lehetősége lesz lecserélni egyes elöregedett vagy beteg szerveit, s hála a rohamosan fejlődő plasztikai sebészetnek, még ekkor is elég jól fog kinézni. A géntechnológián alapuló gyógyszereknek köszönhetően már számos olyan öregedési folyamat és betegség elkerüli Önt, ami szüleit még megtámadta. Ön még a következő századfordulót is megélheti!

Amennyiben Ön 10 éves: 40 éves korában elérhetővé válnak az öregedésblokkoló kezelések, de még igen drágák és kezdetlegesek lesznek - így sajnos még Ön is megöregszik. Legegészségesebb kortársai a 150-et is megérhetik.

Amennyiben Ön 20 év múlva születik: ez az! Az Ön létrejöttéhez szükséges ivarsejteket már igen körültekintően fogják összebütykölni, így semmilyen probléma nem léphet fel. A gondosan kiválasztott és "felturbózott" géneknek köszönhetően Ön és kortársai fogják először igazán áttörni az élettartam korlátait, 500 és 1000 év közötti időszakot is megélve. Azért nem árt majd némi óvatosság: 200 éves kora után feltétlenül gondoskodjon a végrendeletéről.

Végül: hazánkban a nők születéskor várható átlagos élettartama 74 év, a férfiaké pedig tíz évvel kevesebb. Ránk férne tehát egy kis javítás, ha nem is mindjárt a fenti módszerekkel...

S. T.

Ajánló:

Kilátásaink, tanácsok az öregedés ellen. A GERON bio-gyógyszergyár fő profilja a daganatok és más, főleg idősebb korban jelentkező betegségek kezelésére alkalmas szerek kutatása és fejlesztése.

Korábban:

A legújabb kutatások szerint egy féregfaj egyedeinek élettartamát meg lehet duplázni, mindössze egyetlen gén manipulálásával. Ez a felfedezés áttörést jelent az öregedés megértésében, és egyszer talán hasonló eljárás lesz alkalmazható az emberekre is. Valószínű, hogy a világszerte ismert klónozott birka érzékenyebb lesz a betegségekre, és nem éri meg az öregkort. Skót tudósok szerint ennek oka az lehet, hogy génjei egy 6 éves fajtársából származnak. A telomérák minden egyes sejtosztódás során rövidülnek, így afféle öregedési óraként is működnek, jelezve, hogy hány osztódás lehetséges még a sejt számára anélkül, hogy a kromoszómák géneket tartalmazó szakaszai károsodhatnának. Ha végleg elkopnak, akkor ez jelzés az adott sejtek számára, hogy "öngyilkosságot" kövessenek el, vagyis bekövetkezik a programozott sejthalál. A Kaliforniai Egyetem tudósai kapcsolatot fedeztek fel az élettartam és a külvilág ingereinek érzékelési képessége között. Részletes információk az öregedés folyamatáról és okairól a sejtek és szövetek szintjén, gazdag linkgyűjteménnyel.