120 éves kutatás után felfedezték az egyik legsúlyosabb alvászavar idegrendszeri okát<br/>

A narkolepszia nevű betegségben szenvedő emberek sokszor minden átmenet nélkül elalszanak, például étkezés - vagy éppen autóvezetés - közben. Amerikai kutatók felfedezték, hogy a betegség kialakulásáért egy speciális idegsejt drasztikus hiánya felelős.

Az alvászavarok egyik legsúlyosabb formája az ún. narkolepszia, amely egy krónikus (hosszan tartó) idegrendszeri betegség. A narkolepsziás emberek esetében azok az idegrendszeri parancsok, amelyek a helyes alvásciklust szabályozzák, gyakran összezavarodnak, s rossz időben, nem megfelelő agyi területekre érkeznek. A narkolepsziában szenvedő kezeletlen betegek sokszor minden átmenet nélkül elalszanak, például étkezés - vagy éppen autóvezetés - közben. A betegség meglepően nagy számban fordul elő: minden 2000 emberre jut egy eset. Mindkét nemben és minden életkorban kifejlődhet, de általában a serdülőkor után, 15-30 éves kor között jelentkeznek az első tünetek.

Mi a narkolepszia? Bal oldalon: ez nem...Jobbra: ez az!

A betegség első és általában a legnagyobb kínokat okozó tünete a nappal is jelentkező mérhetetlen álmosság. Amennyiben kedves olvasónk már ébren maradt valaha is 48 órán keresztül, az akkor tapasztaltak alapján megsejtheti, mit érez egy narkolepsziás - állandó jelleggel. Ehhez társulhatnak később az izomtónus hirtelen fellépő zavarai, a kis izomgyengeségtől a teljes szétesésig. Az izomrendszer zavarait általában erős érzelmi hatások (nevetés, düh), illetve kemény fizikai terhelés váltja ki. Gyakori jellemző az alvási paralízis nevű állapot, amikor az elalvási és ébredési szakaszban a normálisnál hosszabb ideig képtelen a beteg a beszédre vagy a mozgásra. Az elalvást élénk és általában rémisztő hallucinációk kísérhetik. Az alvás szaggatott, rendezetlen, s bár a betegek frissen ébrednek, hamarosan ismét elálmosodnak.

Állatkísérletek során már korábban is megállapították, hogy a hipokretin nevű idegrendszeri ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) hiányában a kezelt egerekben narkolepsziás tünetek fejlődtek ki. A Kalifornia Egyetem (Los Angeles) kutatói most elsőként jelentették be, hogy az ember esetében vizsgálva a betegség kialakulásának okait kiderült: az alvászavarért egy speciális idegsejttípus drasztikus hiánya lehet a felelős. Ezek a sejtek főleg az agy hipotalamusz nevű területén találhatók, s hipokretint tartalmaznak. A hipokretin hatása a központi idegrendszer számos területére kiterjed, többek között arra a sejttömegre is, amely az alvást szabályozza. Az eredmények szerint a narkolepsziás páciensek agyában 85-95%-kal kevesebb hipokretintartalmú neuron volt az egészséges emberekéhez képest.

A felfedezés egy 120 éve tartó kutatássorozatot koronázhat meg, s elérhető közelségbe kerülhet a betegség gyógyításának lehetősége, a hiányzó sejtek pótlásával. A kutatók szerint az idegsejtek hiánya és a narkolepszia közötti összefüggés teljesen egyértelmű, de a sejthiány okát még nem ismerik (lehet autoimmun betegség is). A vizsgálatok részletes leírása a Neuron c. szaklap szeptemberi számában jelent meg.

S. T.

Ajánló:

Az eredeti sajtóanyag a University of California honlapján. Az, hogy jól alszunk-e, több belső és külső hatástól függ. Meghatározó az is, hogyan tervezzük meg az alvásunkat, illetve annak helyét és környezetét. Ennek fontossága már csak azért sem alábecsülendő, mivel életünk egyharmadát az ágyban töltjük. Fitoterápia - azaz a növények a gyógyításban. Néhány szó az alvás élettanáról. Az álmatlanság elalvási nehézséget jelent, vagy a folyamatos alvás zavarát, illetve olyan alvászavart, amely miatt az emberek felébredéskor úgy érzik, mintha nem aludtak volna eleget. Kitűnő angol nyelvű honlap, rengeteg gyakorlati információval (angol). Részletes cikk a narkolepsziáról a University of California honlapján.

Korábban:

2000. február 16. A pihentető alvásra szükség van a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Már néhány órás alváslemaradás is megnehezítheti a másnapot. A fáradtságérzeten túl ez azonban jól kimutatható biokémiai változásokat is okoz a szervezetben, mely azután figyelemcsökkenést, a mentális képességek csökkenését és stresszérzékenységet okoz. Alváskutatók szerint az alváshiány hosszú távú hatása az öregedési folyamatok felgyorsulása és a várható élettartam csökkenése.