Csontvelőből agyvelő<br/>

Csontvelői sejtek agysejtekké alakultak át egereken folytatott kísérletek során, ismét bizonyítva az őssejtek hihetetlen rugalmasságát.

A jövő orvostudományának egyik nagy ígéretét jelentő őssejt-biológiai kísérletek aranykorukat élik. Már az [*****]-ban is sokszor beszámoltunk e speciális sejtekkel folytatott kutatásokról, illetve az őket kísérő jogi-etikai problémákról.

Az őssejtek többé-kevésbé differenciálatlan ("nem szakosodott"), egy adott fejlődési irányban még nem vagy csak részben elkötelezett sejtek, amelyekből éppen ezért számos más sejttípus kialakulhat. A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Ha sikerül ezeket felderíteni és irányítottá tenni, akkor számos betegség - az Alzheimer-kórtól a keringési zavarokig - válik kezelhetővé, egészen új alapokon. A végső cél ugyanis az, hogy "rendelésre" lehessen előállítani olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van.

Emberi vöröscsontvelő-szövet

Mint arról korábban beszámoltunk

"Hűtlen" csontvelői sejtek

Újabb nagy eredmény, hogy a csontvelői őssejtek most az egyik legbonyolultabb sejttípust, az agysejteket hozták létre fejlődésük során. Az egyelőre egereken végzett kísérletek azért nagyon ígéretesek, mert ha sikerül felderíteni és irányítás alá vonni a folyamat biokémiai-genetikai mechanizmusát, akkor a jövőben embereken is alkalmazható lesz ilyen eljárás. A szervezet saját sejtjeivel, a kilökődés veszélye nélkül válhatnak gyógyíthatóvá olyan betegségek, amelyek agysejtek tömeges pusztulásával állnak összefüggésben (pl. a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór, illetve különféle sérülések).

A kutatásokat vezető Eva Mezey és kollégái (National Institute of Neurological Disorders and Stroke, USA) mutáns csontvelői őssejteket injekcióztak egerekbe. A mutáció következtében ezek nem fejlődtek vérsejtekké. Ehelyett a kutatók azt tapasztalták, hogy a rágcsálók agyába vándoroltak, ahol idegsejtekké alakultak. Erre bizonyítékként szolgál, hogy két olyan fehérjét is termelni kezdtek, amelyek kizárólag az idegsejtekre jellemzők.

Zöld sejtek

Ezzel párhuzamosan egy másik kutatócsoport is előállt hasonló eredménnyel. Timothy Brazelton és csapata (Stanford University, USA) olyan genetikailag módosított egerekből nyert csontvelői őssejteket, amelyek sejtjeik felszínén egy nyomjelző anyagot (egy zöldesen fluoreszkáló fehérjét) fejeztek ki. A sejteket normális egerekbe juttatva a későbbi megfigyelések során láthatóvá vált, hogy a "zöld sejtek" az agyban tartózkodnak. Itt is sikerült olyan fehérjéket kimutatni, amelyek az agysejtek sajátjai.

A vita folytatódik

Mindkét eredmény azok nézeteit erősíti, akik szerint nem feltétlenül kell embriókat felhasználni az őssejt-biológiai kísérletekhez, hanem felnőtt szervezetből is kinyerhetjük őket, hiszen a már részben elkötelezett típusok is hihetetlenül rugalmasnak látszanak. Számos kutató azonban azon az állásponton van, hogy nem kerülhető el az embriók használata. A felnőtt őssejtek esetében ugyanis még azt is meg kell fejteni, hogyan képesek visszaállítani genetikai órájukat - vagyis elveszteni részbeni elkötelezettségüket. Ez pedig további sok kutatási időt vehet igénybe, mielőtt megkezdődhetnének a klinikai kísérletek. Nem hiszik azt sem, hogy felnőtt őssejtekből minden sejttípus előállítható lesz.

S. T.

Ajánló:

Korábban:

2000. augusztus 4. Bit kutatóknak első ízben sikerült kimutatni, hogy a vöröscsontvelő vérképző őssejtjei az emberi szervezetben is képesek májsejtekké átalakulni. Talán már a közeljövőben lehetővé válik a májbetegségek saját csontvelővel való kezelése. 2000. szeptember 22. Egy olasz kutatócsoport új eredménye - izomsejtek előállítása felnőtt agyból származó őssejtekből - újabb tápot adhat az emberi embrió-klónozás körül kialakult heves vitáknak.