A menopauza okai az agyban keresendők<br/>

A változás korába érő nők kénytelenek elszenvedni a menopauza kezdetét kísérő kellemetlen tüneteket, a hőhullámokat, az izzadást, a heves szívdobogást, a szorongást és a depressziót. Új kutatások azt állítják, a termékenység végét jelentő változások nem is a petefészekből indulnak ki, hanem bizonyos agyi folyamatok napi ritmusának megbomlásával kezdődnek.

A University of Michigan kutatói négy éves kísérletsorozat végére jutva fejezték be a menopauza tanulmányozásának első fázisát. A megfigyelések célja az volt, hogy a menopauza igen korai okait megtalálják, melyeket felismerésükkor kezelve a beavatkozás sikere összehasonlíthatatlanul nagyobb volna, mint a kései segítség. Ezzel nem csak negyvenes, ötvenes nők számára válna lehetővé a gyermekvállalás, de a termékeny koron túljutott nők legfőbb veszélyei, a szívinfarktus és a csontritkulás is elkerülhetők lennének.

A hagyományos elmélet úgy szól, hogy a menopauza akkor kezdődik, amikor egy nő petesejtjei az életkor előrehaladtával elfogynak, illetve nem tudnak kiszabadulni a petefészekből (azaz elmarad az ovuláció). Minthogy a petesejt az egyik női hormon, a szívet és a csontokat is védő, valamint a menstruációs ciklust szabályozó ösztrogén forrása, a petesejtek számának, így a hormon mennyiségének csökkenésével komoly változások kezdődnek a női szervezetben. Születésekor minden nőnek úgy ötmillió petesejtje van. Huszonöt éves korra ez a szám már csak úgy 25 ezerre tehető, majd harmincöt éves kor felett a petesejtek fogyásának üteme felgyorsul.

Újabban azonban az orvostudománynak ezen a területén is új elképzelések fogalmazódtak meg. Ezek közé tartozik ez a mostani amerikai kutatás is, melynek szerzői azt állítják, a menopauza nem a petesejtek elvesztésével veszi kezdetét, hanem bizonyos agyi változásokkal. A menstruációs ciklus és a peteérés központi idegrendszeri szabályozásáért a hipotalamusz felelős, azon belül is a nemi hormonokra ható gonadotropin felszabadító hormon, a GnRH. A hormon mennyisége nem csupán az életkorral, de a nap 24 óráján belül is változik, különösen az alvás ideje alatt. Felszabadulva és a vérbe jutva az agyalapi mirigyet a petefészek működésének serkentésére készteti, speciális ritmus szerint, így idézve elő havonta egyszer a peteérést, azaz az ovulációt.

Mivel a GnRH a nők reproduktív ciklusának szabályozója, bármilyen változás az agyban a petefészek megváltozott működésének oka lehet, és talán a menstruációs ciklus rendszertelenné válásával járó korai változásokkal is összefüggésben állhat. A kutatók elmélete szerint az idősödő nők agyában egy szignál gyorsítja fel végső soron a peték fogyását.

Amikor egy fiatal nő alszik, agyában a GnRH felszabadulása jelentősen lecsökken, ezzel együtt azonban a hormonimpulzusok nagyobb intenzitással érkeznek. A kutatások szerint ez az a ritmus, ami negyven-ötven éves kor táján megváltozik a nőkben.

A vizsgálatok során alvásuk során tízpercenként vért vettek a kísérletben résztvevő nőktől, akik között voltak fiatalok, idősebbek rendes menstruációs ciklussal, és a menopauzán átesettek is. Noha a kutatók a vizsgálatot még nem tekintik lezártnak, négy év után azt mégis ki merik jelenteni, hogy érdekes megfigyeléseket tettek. Az agyban megfigyelhető változások mellett az is tisztázódott, hogy a petefészek sokkal több hormont termel, mint gondolták, melyeknek bizonyára fontos szerep jut a ciklus finomabb szabályozásában és a termékenység fenntartásában. A kutatások nyomán arra is fény derült, hogy ezeket a hormonokat is elveszíti a női szervezet, de még jóval azelőtt, hogy az ösztrogén mennyisége lecsökkenne.

Tudvalevő, hogy menopauza után a nőket nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, és a csontritkulás veszélyeztetik, hanem a mellrák is. Ugyanakkor az is ismert tény, hogy minél több menstruációs cikluson esik át élete során egy nő, annál nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata. A kutatók azért remélik, hogy a jövőben a nőket meg lehet szabadítani a változás korának kellemetlen tüneteitől, és az idősebb korban jelentkező betegségek kockázatától.

(Pipacs.hu - Online Élettudomány)

Ajánló:

Angol nyelvű sajtóanyag a University of Michigan honlapján.

Korábban:

2001. március 29. Az öregedési folyamat során a szervezet hormonháztartásában és élettani működéseiben egyaránt komoly változások következnek be. E változások némelyike nemhez kötött. 2001. március 13. Ausztrál kutatók sikeresen megoldották lefagyasztott petefészekszövetek felolvasztását, majd egerekben történő aktiválását.