AIDS-gyógyszerek másolása<br/>

A The New York Times pénteki számában közölt kommentár szerint számos elemző úgy véli: a gyógyszeriparra visszaütött saját makacssága, mert azzal, hogy foggal-körömmel védte az AIDS-gyógyszerekhez fűződő szabadalmi jogait, globális egészségügyi érdekekkel került szembe.

A kommentárt az tette időszerűvé, hogy csütörtökön 39 gyógyszergyár kénytelen volt visszavonni Dél-Afrikában indított, szabadalombitorlási keresetét. Az ügy háttere, hogy a nagy nyugati gyógyszergyárak, amelyek hatalmas anyagi és szellemi tőke befektetésével kísérletezték ki például az AIDS tüneteinek enyhítésére szolgáló szereket, a gyógyszereket szabadalmi oltalommal bástyázták körül, tehát annak, aki elő akarja állítani ezeket a készítményeket, jelentős összegeket kell fizetnie, ami aztán tükröződik a gyógyszer csillagászati árában. Az AIDS azonban olyan döbbenetes mértékben pusztít elsősorban Fekete-Afrika szegény országaiban, hogy igen nagy mennyiségben lenne szükség a gyógyszerre, ami "jogtiszta" körülmények közt ma megfizethetetlenül drága az ilyen országokban.

A kézenfekvő gyakorlati kiút sok esetben a szabadalmi jogok megsértése, a gyógyszer "generikus másolatának" a szabadalom jogosítottjától származó engedély nélküli gyártása. Erre Dél-Afrikában igen erős törekvés mutatkozik. A nagy nyugati gyógyszergyárak azonban be szeretnék vasalni azt a pénzt, ami nekik meggyőződésük szerint szellemi tulajdonuk rendelkezésre bocsátása fejében járna. E szabadalomvédelmi törekvéseik mellett korábban kiállt az amerikai kormányzat is.

Újabban azonban olyan erős lett az ellennyomás, hogy a dél-afrikai perben a gyógyszergyárak kénytelenek voltak meghátrálni. Az AIDS esetében aligha lesöpörhető ellenérv, hogy a hatékony gyógyszerek tömeges - és elfogadható áron történő - árusítása nélkül olyan járvány terjedhet tovább fékezhetetlenül, ami több áldozatot szedhet, mint a középkorban a pestis.

A dél-afrikai per nem közvetlenül a generikus másolatok gyártói ellen folyt, hanem azon dél-afrikai jogszabályi kezdeményezés ellen, amely zöld utat nyit a generikus másolatok előállításához. Hasonló viták viharfelhői máshol is gyülekeznek. Brazília például - írta a The New York Times - szintén kilátásba helyezte, hogy engedélyt ad helyi gyártóknak azon AIDS-gyógyszer korlátozás nélküli előállítására, amelynek a szabadalmát egyébként a Merck és a Hoffman-La Roche birtokolja. Thaiföldön a Bristol-Myers Squibb AIDS-gyógyszerszabadalma ellen akarnak jogi kihívást intézni betegjogi aktivisták.

A téma kapcsolódik a hét végén a kanadai Québecben ülésező össz-amerikai csúcsértekezlethez is. Az egész amerikai kontinenst "Alaszkától a Tűzföldig" átfogó szabadkereskedelmi övezet megteremtésének távlati terve számos okból irritálja az úgynevezett globalizációs folyamat sokszínű ellenzékét. Ezen okok egyike, hogy a bírálók szerint az Egyesült Államok a szabadkereskedelmi megállapodásrendszeren belül a szellemi tulajdon jogának - és azon belül különösen a szabadalmi jogoknak - a fokozott oltalmát igyekszik elérni.

Világméretekben, specifikusan az AIDS-gyógyszerek szabadalma tekintetében az amerikai gyógyszergyárak nem számíthatnak Európa támogatására sem, holott az öreg kontinensen szintén vannak olyan gyógyszergyárak, amelyeknek sokféle készítmény tekintetében jól felfogott érdeke lenne a szabadalmi jogok védelme. Az AIDS fenyegető réme a jelek szerint képes valamelyest áttörni a "multik" szolidaritásának falanxát, és az Európai Parlament már korábban támogatásáról biztosította Dél-Afrika, valamint Kenya azon törekvését, hogy olcsóbb AIDS-gyógyszereket állíthasson elő.

A dél-afrikai kereset visszavonásával a világméretű érdekütközés nem szűnt meg, további jogviták várhatók. Ezek a TRIPS-ként emlegetett nemzetközi megállapodás tiszteletben tartása körül zajlanak. A TRIPS általános szabályként 20 éves szabadalmi oltalmat ír elő, bár nem annyira szigorú, mint ahogy azt a nagy gyógyszergyárak szeretnék, mert vészhelyzet esetére például engedélyezi az érintett államoknak a generikus másolatok előállítását a szabadalom megváltása nélkül is. A The New York Times cikke felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlődő országok egészségügyi válsághelyzete esetén immár az amerikai kormányzat sem emel kifogást a szabadalmi jogokon átlépő előállítási engedélyezés ellen.

(MTI)

Ajánló: