A bécsi városi önkormányzat környezetvédelmi osztálya internetes honlapján kéri, és telefonon várja a bejelentéseket, hogy hol is "laknak" ezek a fura repülő emlősök. A többnyire éjszakai életmódot folytató, zömmel rovarevő denevérek a városban általában a padlásokon élnek, s ezért a védelem legegyszerűbb része az, hogy a padlásokat ne zárják le teljesen, az ablakok nyitva hagyásával könnyítsék meg a "lakáskeresést" a szigorú védelem alatt álló állatok számára.
A másik kérdés már bonyolultabb: a rovarirtó szerek használata nyomán egyre kevesebb táplálék áll a denevérek rendelkezésére.
A denevérek 50 millió éve élnek a Földön, s mintegy ezer különböző fajuk ismert. Közös vonásuk, hogy a mellső végtagjuk és farkuk között repülőhártyának, vagy vitorlának is nevezett bőrredő húzódik. Különösen a hallásuk igen éles: a sötétben a saját maguk által kibocsátott és visszaverődő - emberi füllel nem hallható - ultrahangok segítségével tájékozódnak.
A szinte teljesen zajtalan, kisebb-nagyobb denevérek hírét az a monda tette tönkre, amely szerint a vérszívó vámpírok éjjel denevér alakjában keresik fel áldozataikat. (Dél- és Közép-Amerikában valóban él egy vámpírnak nevezett denevérfaj - Vampyrus spectrum - ám egészen egyértelműen növény- és rovarevő.)
Valójában a denevér az ember segítőtársának tekinthető: egy hónap alatt egyetlen állat közel egy kilogrammnyi rovart fogyaszt el, s kedvenc csemegéje a szúnyog. A Bécsben élő húsz faj kivétel nélkül a kis denevérekhez tartozik, s ennek megfelelően mind rovarevő.
Ajánlat:
Bővebben a denevérekről - Selmeczi Kovács Ádám képes magyar nyelvű összeállítása