A szemét menti meg a baranyai tájat

A lokálpatrióták szerint Pécs olyan, mint egy mediterrán olasz vagy spanyol város, csak épp tengere nincs. De még ha csak ez lenne az egyetlen híja a tökéletességnek!

Pécs azonban bányászváros volt, a szenet és az uránt ráadásul felszíni műveléssel termelték ki. A bányászat azóta megszűnt, de itt maradtak a bányák, amelyek hatalmas sebekként csúfítják el a szelíd baranyai tájat. A pécsi egyetem vezetésével most egy nyolc tagból álló konzorcium munkálkodik azon, hogy ezeket a sebeket minél előbb begyógyítsa. Az elképzelés és az ez alapján kidolgozott módszer a Nemzeti Kulturális és Fejlesztési Alap pályázatának egyik nyertese.

Egy hibát elkövetni mindig könnyebb, mint kijavítani. A felszíni kitermelésű szén- és uránbányák, a meddőhányók, az erőművek szennyvizét tartalmazó zagytározók mind-mind egy elhibázott ipari elképzelés termékei. Ezek a területek ma halottak, legfeljebb egy-egy mindent eltűrő növény dacol a mostoha körülményekkel. Borhidi Attila, a Pécsi Tudományegyetem botanikusprofesszora öt éves előzetes kisérleteinek célja, hogy olyan alkalmas közeget hozzanak létre a meddőhányók és zagytározók helyén, amelyeken újra élhetnek az őshonos növénytársulások.

A hulladékok újrahasznosítása régi probléma. A szennyvíz tisztítása során keletkező iszapból például komposztot készítenek. Az iszapot szalmával keverik, majd erjesztő baktériumokkal, mikroszkopikus gombákkal oltják be. Az iszap-szalma keverék 65-70 ^oC-on négy hét alatt termékeny komposzttá alakul. A szükséges hőmérséklet és oxigénkoncentráció fenntartásáról számítógép gondoskodik. Ezzel az eljárással a szennyvíz iszapon kívül a pécsi borgyár hulladékából és a háztartási szemétből is előállítható a komposzt granulátum. Ez az anyag természetes tápanyagokkal helyettesítheti a műtrágyát.

Ezzel az ötlettel két legyet ütnek egy csapásra. Egyrészt a hulladékanyagokat - komposztként - újrahasznosítják, másrészt - ezzel a komposzttal - újra termékennyé teszik az ipari tevékenység miatt kietlenné vált hegyoldalakat. De mivel a komposzt alapanyaga hulladék, kihelyezése csakis szigorú laboratóriumi ellenőrzés után lehetséges. A kémiai vizsgálatokból a szervesanyag összetételre következtetnek és az esetleges mérgező komposztokat szűrik ki, a biológiai tesztek alapján a komposztok tápanyagtartalmát határozzák meg.

A pécsi egyetemen különböző hulladékokból összesen 23 féle komposztot állítottak elő. Ezeket szabad földre helyezték - pontos terv szerint - és őshonos növényekkel ültették be.A legkedvezőbb összetételű komposzt-kockákban öt év alatt már akkorára nőttek a fák, hogy az árnyékukban lehet hűsölni.

A termékeny talaj persze beavatkozás nélkül is kialakulna, a növények természetes úton is betelepülnének. Úgy 400-500 év alatt. A pécsi kutatók által kidolgozott módszerrel ez az időtartam eloreláthatóan 80 évre rövidül.

Delta

mtv, június 8. (vasárnap), 12:05