Mindazonáltal a gazdagabbak között az intelligencia mértéke és az élettartam között nem sikerült összefüggést találni. (A megfigyelés több mint ezer személy mintegy hetven éven átívelő  vizsgálatán alapult.)

"Az életminőség és az intelligenciahányados közötti szignifikáns kapcsolat arra utal, hogy a gyermekkori intelligencia a halálozás tekintetében kevéssé fontos tényező azoknál, akik felnőtt korukban jólétben élnek, mint azok körében, akik életüket szegénységben élik le" - állítja Carole l. Hart, a Glasgow-i Egyetem munkatársa.
 
A kutatók ennek az egyik lehetséges magyarázatát abban látják, hogy az "intelligensebb" emberek már fiatalkoruk óta tájékozottabbak, és nagyobb ismeretekkel rendelkeznek az egészséges életmódról, illetve jobb szellemi kondíciójuk ellenállóbbakká teszi őket a krízishelyzetekkel szemben.
 
A tanulmány gerincét a skót egészségügyi intézet 1932-es felmérése adta, amikor 1921-ben született gyermekekkel intelligenciateszteket vettek fel. Ezeket az adatokat a kutatók összevetették a 60-70-es években, felnőtteken elvégzett orvosi tesztekkel.

A hatvanas és hetvenes években több közepes időtávú orvosi felmérés készült Skóciában. Ezek a vizsgálatok többek között a 24000 résztvevő lakhelyére, életkorára és végzettségére, illetve egészségügyi állapotára is kiterjedtek.

Az adatok alapján Hart kutatócsoportja 938 főt egyértelműen be tudott azonosítani az eredeti 1932-es IQ-tesztek alanyai közül. A lakóhelyükre és foglalkozásukra vonatkozó adatok alapján ezután társadalmi helyzetüknek megfelelően csoportokba sorolták a résztvevőket, míg végül anyakönyvi/klinikai adattárak vizsgálata alapján beazonosították a következő 25 évben bekövetkezett elhalálozások okát és időpontját.
 
Az elmúlt negyedszázadban a férfiak 51 százaléka, míg a nők 38 százaléka meghalt. A vizsgálatok kimutatták, hogy 17 százalékkal nagyobb az esély az elhalálozásra minden 15 pontnyi IQ-csökkenés esetén. A társadalmi-szociális különbségeket is beszámítva ez az arány 12 százalékra csökkent. "Az intelligenciahányados szerint 4 csoportra osztottuk a résztvevőket, és kiderült, hogy a legalacsonyabb csoportra jellemző a legmagasabb halálozás" - nyilatkozta Hart.

Sok kutatómunkára van még szükség, amíg a mechanizmusokat pontosan feltárjuk. "Elképzelhető, hogy a gyerekkori alacsony IQ felnőttkorban alacsonyabb társadalmi pozícióhoz, akár hátrányos helyzethez is vezet; ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy a - szegényebb csoportokra inkább jellemző - alacsony születési tömeg, illetve a különösen hátrányos helyzet a gyermekekben akár az  IQ csökkenését is eredményezheti, mint az egy 11 éves gyermekekkel végzett vizsgálatból ki is derült" - mondta Hart.

[origo]